A Nemzeti Választási Bizottság
20/2025. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Szabó Bálint Gábor időközi országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. március 29. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2025. március 23-án 5 óra 54 perckor elektronikus levélben bejelentette a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) vezetője részére, hogy több választópolgár azt jelezte számára, hogy a Budapest 11. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő választás vonatkozásában nem kapott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 115. §-a szerinti értesítőt. A továbbiakban pedig kérte a szükséges intézkedések megtételét.
[2] Az OEVI vezetője a bejelentést kifogásként értékelve azt a Nemzeti Választási Iroda mellett működő Nemzeti Választási Bizottsághoz küldte meg, figyelemmel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 210. § (1) bekezdésére, amely szerint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[3] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[4] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[5] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálásnak feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.
[6] A Ve. 212. § (3) bekezdése szerint a kifogás a fent tételesen felsorolt kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazhatja benyújtójának elektronikus levélcímét vagy postai értesítési címét.
[7] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[8] A kifogás vizsgálata alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti azt, hogy Kifogástevő a kifogásában nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést, csupán arról nyilatkozott, hogy több választópolgár azt jelezte neki, hogy a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületébe 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő választás vonatkozásában nem kapott a Ve. 115.§-a szerinti értesítőt.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő kifogása nélkülözi a tételes, hatályos jogszabálysértése való hivatkozást, amely a törvény számának és a szakaszhely pontos megjelölését jelenti.
[10] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
[11] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá azt is, hogy Kifogástevő kifogása a jogszabálysértés bizonyítékait sem tartalmazza. Kifogástevő nem csatolt arra vonatkozó bizonyítékot, amely alátámasztaná azon tényállítását, amely szerint a kifogással érintett időközi országgyűlési képviselő választás vonatkozásában előfordult volna, hogy a szavazásra jogosult választópolgár nem kapta meg az értesítőt, ráadásul ez tömeges jelenség lett volna.
[12] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza sem a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást, sem a jogszabálysértés bizonyítékait, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án és a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2025. március 26.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke