Gyakran ismételt kérdések

A választás napja.

  • Nincs kampánycsend, de a szavazás napján:

    • nem lehet választási gyűlést tartani,
    • a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül (közterületen) tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni,
    • mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez autóbuszos személyszállítás nem végezhető,
    • televízióban és rádióban politikai reklámot nem lehet közzétenni.
    • A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg.
    • A szavazóhelyiségből kilépő választópolgárok megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredményét csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.
    • A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.
    • A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával).
    • A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja. 
    • A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani.
    • A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel.
    • Ezért fontos, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.
    • Szavazni április 8-án 6 és 19 óra között lehet.
    • A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak.
    • 19 óra után már nem lehet beállni a sorba.
    • Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
    • A felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, több választása esetén a szavazat érvénytelen lesz.
    • Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +).
    • A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni (a szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező).
    • Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.
    • Egy választópolgár rontás miatt csak egyszer kérhet új szavazólapot.
  • Nem, az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, érvénytelen.

  • Igen. A belföldi szavazókörben történő szavazás során – az átjelentkezés kivételével – a boríték használata nem kötelező. 

  • A postán megküldött választási értesítő tartalmazza a szavazókör pontos címét, továbbá a szavazókörök jegyzéke megtalálható itt, a választási térkép itt.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben