Gyakran ismételt kérdések

Mandátumszámítás.

    • Az egyfordulós választás során az Országgyűlés 199 tagját választjuk meg. Közülük 106-an egyéni választókerületben, míg 93-an országos listán (vagyis pártlistán vagy nemzetiségi listán) szerezhetnek mandátumot.
    • Az alábbi folyamatábra bemutatja, hogy az egyéni jelöltekre, a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokból hogyan lesz mandátum. (Megjegyzés: ha két párt közös listát állít, akkor a bejutási küszöb 10%, ha három vagy több párt állít közös listát, akkor a bejutási küszöb 15%.)

    Mandátumszámítás

     

    • A d’Hondt-mátrix egy belga matematikus, Victor d'Hondt által kifejlesztett formula, amellyel a világ számos országában a szavazatokat mandátummá alakítják.
    • Lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel stb., az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják, és a táblázatban annyi számot keresnek meg (mindig a következő legnagyobb számot keresve), ahány mandátumot el akarnak osztani.
    • A következő példában 100 szavazatot váltunk át 12 mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)

     

    A párt

    40 szavazat

    B párt

    30 szavazat

    C párt

    20 szavazat

    D párt

    10 szavazat

    1

     40/1 = 40,00   

    30/1 = 30,00   

    20/1 = 20,00   

    10/1 = 10,00   

    2

    40/2 = 20,00   

    30/2 = 15,00   

    20/2 = 10,00   

    10/2 = 5,00   

    3

    40/3 = 13,33   

    30/3 = 10,00   

    20/3 = 6,67   

    10/3 = 3,33   

    4

    40/4 = 10,00   

    30/4 = 7,50   

    20/4 = 5,00   

    10/4 = 2,50   

    5

    40/5 = 8,00   

    30/5 = 6,00   

    20/5 = 4,00   

    10/5 = 2,00   

    6

    40/6 = 6,67   

    30/6 = 5,00   

    20/6 = 3,33   

    10/6 = 1,67   

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben