Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás, valamint helyi népszavazási eredményt megállapító képviselőtestületi határozat alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Telki Község Önkormányzata helyi népszavazásról szóló 1991. évi 1. számú rendeletének az 1992. évi 3. számú rendelet 1. §-ával módosított 7. §-a alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést hatálybalépése időpontjára visszamenőleg megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság Telki Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Telki Újtelep Budajenő községhez csatolása tárgyában 1991. augusztus 25-én megtartott helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát megsemmisíti. Egyúttal felhívja a képviselőtestületet arra, hogy a megsemmisített önkormányzati rendeleti előírás helyett e határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül alkosson új, alkotmányos rendelkezést, s e határidőn belül hozzon új határozatot a helyi népszavazás eredményének megállapításáról.

Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Az indítványozó Telki Község Önkormányzata 1991. évi 1. számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) az 1992. évi 3. számú rendelete (a továbbiakban: Örm.) 1. §-ával módosított 7. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Álláspontja szerint az Örm.-nek a helyi népszavazás eredménye megállapítását szabályozó előírása sérti a demokratikus döntésalkotás lehetőségét, mivel megakadályozza, hogy a választópolgárok egyszerű többségének akarata érvényesüljön.

Az indítvány kérelmet tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Telki Újtelep Budajenő községhez csatolása tárgyában 1991. augusztus 25-én tartott helyi népszavazás eredményét megállapító képviselőtestületi határozatot.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), az Ör., valamint az Alkotmánybíróság 363/H/1992/6. számú végzése alapján előterjesztett iratok figyelembevételével alakította ki álláspontját.

Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése előírja, hogy "a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják".

Az Ötv. 56. § (1) bekezdése szerint "az érintett képviselőtestületek megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről vagy cseréjéről".

A (2) bekezdés első mondata pedig a következőképpen rendelkezik. "Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok -falugyűlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz."

A telki önkormányzat az Örm. 1. §-ában a következőképpen állapította meg a helyi népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeit:

"A helyi népszavazás akkor érvényes és eredményes

1. ha az illetékességi terület, illetve területrész választójoggal rendelkező állandó lakosainak 55%-a megjelent,

2. az érvényesen szavazóknak 55%-a a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott."

3. az érvényesen szavazóknak 55%-a a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott."

Telki Újtelepi településrészen 1991. augusztus 25-én került sor helyi népszavazásra. Telki Község Önkormányzata az Örm. előbbiekben idézett rendelkezését - amellyel az Ör. 7. §-át módosította - 1992. április 3-án fogadta el. Az Ör 7. §-a a helyi népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazta.

"A helyi népszavazás akkor érvényes és eredményes

1. ha az illetékességi terület, illetve területrész választójoggal rendelkező állandó lakosainak 80%-a megjelent,

2. üdülőtulajdonosokat érintő kérdésekben, ha a tulajdonosok 80%-a megjelent,

3. a feltett kérdésekre 60%-a igennel szavazott."

1. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt megsemmisítő döntését az Ötv. 56. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmére alapozta.

Az Ötv. a helyi népszavazás intézményének csak az alapvető szabályait állapította meg, a népszavazás további feltételeinek és a népszavazási eljárás rendjének szabályozását a helyi önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe utalta. Egyetlen népszavazási tárgykör, a lakott területrész átadása vonatkozásában azonban az Ötv. meghatározta az érvényesség és az eredményesség feltételeit, mégpedig egybeesően. A lakott területrész átadása az adott településrész helyzetét olyan alapvetően érintő kérdés, amelyben az érintett választópolgárok egyszerű többségének azonos tartalmú szavazatával alkotható érvényes és eredményes népszavazási döntés.

Az Örm. az érintett választópolgárok több mint felének (55%-ának) részvételét, de nem az összes érintett választópolgár, hanem csak az érvényesen szavazók 55%-ának azonos tartalmú válaszát kívánta meg az érvényesség és az eredményesség feltételeként. Mivel az Örm. ily módon nem biztosította az Ötv. már idézett 56. § (2) bekezdésében megkívánt érvényességi és eredményességi követelmények érvényesülését, nem zárta ki azt sem, hogy a helyi népszavazás során az érintett választópolgárok kisebbsége gyakorolja az önkormányzás jogát.

A kifogásolt önkormányzati rendelet mellőzte a helyi népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeinek differenciált szabályozását, s így az Örm. 1. §-ában foglalt előírásokat rendelte alkalmazni lakott területrész átadásának kezdeményezésére irányuló helyi népszavazás során is. Az Örm.-nek az a rendelkezése azonban erre a népszavazási tárgykörre nem alkalmazható.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal." Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés az Ötv. 56. § (2) bekezdésébe ütközik, ezért megsemmisítésre szorul.

2. Az Ör. 7. §-ának eredeti, az Örm. 1. §-ával történt módosítást megelőzően hatályos szövege az érintett választópolgárok 80%-ának megjelenését, s a megjelentek 66%-ának azonos tartalmú szavazatát írja elő az érvényesség és az eredményesség feltételeként. Az előbbiekben kifejtettek szerint ez az önkormányzati rendeleti előírás is alkotmányellenes rendelkezést tartalmazott.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság általában határozatának közzététele napjával semmisíti meg az alkotmányellenes jogszabályokat. A vizsgált ügyben azonban az Alkotmánybíróság - e § (4) bekezdésében foglalt jogkörében - úgy döntött, hogy a jogbiztonság védelme érdekében keletkezésének időpontjában, visszamenőleges hatállyal semmisíti meg a támadott rendelkezést. Mivel a népszavazás eredményének megállapítására alkotmányellenes rendelkezés alapján került sor, az Alkotmánybíróság ezt a képviselőtestületi határozatot is megsemmisítette.