II.
Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai

1. Használható-e kampány vagy választási gyűlés céljára az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épület helyisége, ha az párttal (pártokkal) közös használatban áll?

A Vjt. 13. § (4) bekezdése szerint: „Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos”, továbbá a hivatkozott törvény 51. § (6) bekezdése kimondja: „Állami, vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú községben, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

Az idézett törvény csak az ötszáznál kevesebb lakosú község esetében enged kivételt, így a kérdésben szereplő épületekben a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően választási kampányt folytatni, választói gyűlést tartani nem lehet.

OVB I/1994. (II. 14)

2. Lehet-e ajánlási szelvény gyűjtéséért ellenértéket felajánlani, adni, kérni, illetve elfogadni?

AVjt. 10. § (5) bekezdése szerint: „Az ajánlási szelvényért ellenértéket felajánlani, kérni és adni tilos.”

A törvény idézett rendelkezése nemcsak az ajánlási szelvény választópolgároktól történő gyűjtésére, hanem az összegyűjtött szelvények pártok részére történő átadására is vonatkozik, így az ajánlási szelvény gyűjtéséért, továbbá a választópolgárok számára az ajánlási szelvényért ellenértéket kérni, adni, felajánlani tilos.

OVB 2/1994. (III. 08)

3. Az 1994. március 9. napját megelőzően kitöltött ajánlási szelvények érvénytelennek minősülnek-e?

Az 1994. május 8-ára kitűzött országgyűlési képviselőválasztás eljárási határidőinek és határnapjainak naptár szerinti megállapításáról szóló 4/1994. (II. 11.) BM rendelet 4. § ( 1 ) bekezdése szerint:” A választópolgárok és a pártok 1994. március 9-től április 8-án 16 óráig gyűjthetik a jelölt ajánló szelvényeket.

Az idézett rendelkezésből következik, hogy a kitöltés és a gyűjtés között különbséget kell tenni, hiszen az ajánlási szelvény kitöltése és annak átadása a jelölt vagy megbízottja részére nem feltétlenül esik egybe. Abban az esetben tehát, ha a választópolgár már március 9. előtt kitöltötte az ajánlási szelvényét, de azt az említett határidő előtt a gyűjtőknek nem adta át, úgy az ajánlást érvényesnek kell tekinteni.

OVB 3/1994. (III. 16.)

4. Az írástudatlan állampolgárok milyen módon tudják az ajánlószelvényt kitölteni, az aláírás hitelessége ilyen esetben milyen módon igazolható?

A Vjt. 10. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az ajánlószelvényen a sajátkezű aláíráson kívül fel kell tüntetni az ajánló választópolgár lakóhelyét és személyazonosító jelét, a jelölt nevét és az őt ajánló párt nevét, vagy a független jelölés tényét.

A törvény 7. számú melléklete szerint pedig „a választásra jelöltet ajánlani az „Ajánlási szelvény” kitöltésével és átadásával lehet.”

Az idézett rendelkezések úgy értelmezhetők, hogy az ajánlási szelvény érvényességének feltétele a sajátkezű aláírás, a többi adatot – felkérésre – más is beírhatja.

Írástudatlan választópolgárok esetében a választópolgár az ajánlási szelvényt a jegyző, a választási munkacsoport vezetője, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével, s kézjegyét a jegyző vagy a választási munkacsoport vezetője, illetőleg a bíróság, közjegyző hitelesíti.

OVB 4/1994. (III. 16.)

5. Az állami és önkormányzati költségvetési szervek átadhatják-e a nyilvántartásukban tárolt adatokat a pártok vagy egyéni jelöltek részére választási kampány folytatása céljából?

A Vjt. 51. § (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést.”

A Vjt. 37. § (10) bekezdése szerint: „Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a névjegyzéket a pártoknak kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a választás napja előtt 30 nappal átadja. Az egyéni jelölt részére ugyancsak az előzőekben foglalt feltételekkel a jegyző bocsátja rendelkezésre a névjegyzéket.”

A Vjt. 51. § (6) bekezdése, valamint az OVB 111994. (II. 14.) számú elvi állásfoglalása meghatározza, hogy az állami és önkormányzati költségvetési szervektől milyen magatartás várható el a választási kampány során. A Vjt. 37.§ (10) bekezdéséből következően megállapítható, hogy mely szerv, milyen adatok szolgáltatására jogosult, ebből következik, hogy más szervek ilyen adatok szolgáltatására nem jogosultak.

Az OVB a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítés, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása érdekében – a Vjt. 26. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva – felkéri az állami és önkormányzati költségvetési szerveket, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a betartására fokozottan ügyeljenek.

OVB 5/1994. (IV 19.)

6. Az Országos Választási Bizottság a Vjt. 26. §-ában foglalt feladatkörében eljárva a Vjt. 30. § (11) bekezdésében foglaltak alapján a következő állásfoglalást adja ki.

A Magyar Távirati Irodáról, a Magyar Rádióról és a Magyar Televízióról a Vjt. 1 l. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

„( 1 ) A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását – azonos feltételek mellett – legkésőbb a választást megelőző napig, legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyanez a helyi stúdió kötelessége sugárzási körzetében a jelöltek választási programjával. Egyébként a jelöltet, illetőleg pártot népszerűsítő hirdetés csak , Fizetett választási hirdetés” jelzéssel közölhető.

(2) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a szavazást megelőző 30 napban a választási eseményekről szóló hírekben azonos feltételekkel, a választási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat.

(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió pártonként azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közre adja az országos listát állító pártok által készített választási összefoglalókat.”

A fent meghatározott törvényi rendelkezések olyan előírások, amelyeket az abban meghatározott szerveknek mindenképpen teljesíteniük kell.

A közszolgálati tájékoztatási szervezetek a 11. §-ban fel nem sorolt egyéb műsoraikban sem sérthetik a választások tisztaságának és pártatlanságának követelményét.

A Vjt. 12. § (2) bekezdése értelmében a szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, vagy bármely más írott vagy elektronikus médium műsorában a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot szerepeltet. Ez a követelmény irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is.

OVB 6/1994. (V 2)

7. Kampánycsend

Nem minősül a kampánycsend megsértésének az, ha bármely párt a számára sérelmes felülírásokkal ellátott saját választási plakátját, vagy olyan plakátot, amely a párt számára sérelmes, hitelét rontó üzenetet hordoz, és amelyből a plakát eredete nem határozható meg, a kampánycsend idején üres – semmiféle közlést nem tartalmazó – papírral átragasztja.

A kampánycsend megsértésének minősül az, ha a kampánycsend idejére bárki politikai tüntetést szervez, vezet vagy abban részt vesz.

OVB 7/1994. (V 5)