Vitányi Iván

1925. július 3-án született Debrecenben. Nős, két felnőtt gyermeke van. 1943-ban a Sárospataki Református Kollégiumban érettségizett, majd a pesti bölcsészkar történelem szakán tanult. 1944-ben a Magyar Diákok Szabadságfrontja és a Görgey-zászlóalj tagja, rövid időre a Gestapo fogságába került. 1945 után művészeti szervezetek titkára, 1950-től 1957-ig a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának munkatársa. 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja, ezért eltávolították a minisztériumból. Egy ideig állásnélküli, majd újságíró lett. 1958-tól a Muzsika, 1964-től 1972-ig a Valóság folyóirat szerkesztője. 1972-től a Népművelési Intézet kutatási igazgatója, és egyetemi tanár az ELTE szociológiai tanszékén. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a szociológiai tudományok doktora lett. 1980-tól az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézete igazgatója, 1986-tól a központ főigazgatója. 1992-től az MTA Szociológiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, 1995-től 1998-ig az igazgatótanács elnöke. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Tevékenyen vesz részt a nemzetközi szociológiai és politikatudományi életben. Számos cikk, tanulmány, mintegy 40 könyv szerzője. 1943-tól szocialista, 1945-ben belépett az MKP-ba, 1948-tól 1956-ig MDP-tag. 1972-ben lépett be az MSZMP-be, pártbeli tisztsége nem volt. 1987-1989-ben az Új Márciusi Front titkára. A reformköri mozgalom országos irányítója, az MSZP alapítója; 1989-től 1996-ig és 1998-tól 2000-ig országos elnökségi tag, 1990-től 1996-ig választmányi elnök. 2003. szeptember 13-án az MSZP újonnan alapított művelődési tagozatának elnökévé választották. 1990 óta országgyűlési képviselő (1990: országos lista, 1994 és 1998: Bp. 7. vk., V-VIII. ker., 2002: budapesti lista). 1994-1998-ban a kulturális és sajtóbizottság elnöke. 2002. májustól ismét ebben a bizottságban dolgozik.