Fogalmak
Aláírás-ellenőrzés: A választópolgárok
által aláírt népszavazási aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási
Bizottsághoz kell benyújtani ellenőrzés céljából. Az ellenőrzésről az Országos
Választási Bizottság gondoskodik. Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek
tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő
megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok
adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem
rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az
alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú
érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes
vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy
érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható. Az aláírások ellenőrzése
során a kezdeményezést benyújtók képviselője jelen lehet. Az aláírások
ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell
lefolytatni. Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az OVB elnöke
haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
Aláírásgyűjtés: Országos népszavazás kitűzésére irányuló
választópolgári kezdeményezés támogatására az Országos Választási Iroda vezetője
által hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatán lehet aláírást
gyűjteni, 4 hónapig.
Nem gyűjthető aláírás munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból fakadó
munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; a Magyar Honvédségnél, és a
rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati
helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközökön,
továbbá állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben.
A fenti kivételektől eltekintve aláírás - az állampolgárok zaklatása nélkül -
bárhol gyűjthető. Az aláírásért az aláírónak vagy rá tekintettel másnak előnyt
adni, vagy ígérni, valamint az ajánlástért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy
annak ígéretét elfogadni tilos.
Aláírásgyűjtési tilalmi időszak: Az országgyűlési
képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános
választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem
lehet aláírást gyűjteni.
Ellenőrző lap: Az urnák állapotáról és lezárásáról
készített irat, melyet az elsőként szavazó választópolgár és a szavazatszámláló
bizottság jelenlévő tagjai írnak alá. Az ellenőrző lap tartalmazza az urnába
helyezés időpontját is.
Elsőként szavazó választópolgár: A szavazatszámláló
bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az
elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le
azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot
helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a
szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.
Eredményesség: A népszavazás eredményes, ha az érvényesen
szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár
több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Értesítő: A választópolgár a szavazást megelőző 16. napig
az értesítő megküldésével kap tájékoztatást arról, hogy felvételre került a
választói névjegyzékbe. Az értesítő tartalmazza a szavazás helyét és idejét,
valamint a személyazonosság és a lakcím igazolására szolgáló okmányok
megnevezését is. Az értesítő nem feltétele a szavazásnak, azonban megkönnyíti a
szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választópolgár magával viszi azt a
szavazókörbe.
Fakultatív népszavazás: A fakultatív népszavazás esetén
az Országgyűlés arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását.
Mérlegelés alapján az Országgyűlés a következők kezdeményezésére rendelheti el
az országos népszavazást:
a) 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb választópolgár,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) az országgyűlési képviselők legalább egyharmada.
(Ld. még: kötelező népszavazás)
Igazolás: Az a választópolgár, aki a szavazás napján
lakóhelyétől távol, de az ország területén tartózkodik, igazolással szavazhat.
Igazolást igényelni a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási
iroda vezetőjétől (jegyzőtől) lehet személyesen vagy meghatalmazott útján
legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott
levélben is kérhető oly módon, hogy az legkésőbb a szavazás előtt öt nappal
megérkezzen a helyi választási irodába (a jegyzőhöz).
A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár
nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, továbbá az
igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét.
Jegyzőkönyvvezető: A népszavazás napján a
szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki nem tagja a
szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a választói névjegyzék
kezelése és a különböző jegyzőkönyvek kitöltése a szavazatszámláló bizottság
utasításának megfelelően.
Jogorvoslat:
A/ Jogorvoslatok a népszavazási kezdeményezés folyamatában
- Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét
kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat
közzétételét követő 15 napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az
Országos Választási Bizottsághoz benyújtani;
- Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő
népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől
számított 8 napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos
Választási Bizottsághoz benyújtani.
Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az
Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát
helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,
illetőleg az Országgyűlést új lejárásra kötelezi.
B/ Jogorvoslatok a népszavazás kitűzését követően
- Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a
választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki benyújthat az
annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A kifogást úgy kell
benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől
számított 3 napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott
kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt.
- A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely
választópolgár, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat
be. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell
előterjeszteni. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
megtámadott határozat meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen a
határozatot hozó választási bizottsághoz. A fellebbezésről az annak elbírálására
jogosult választási bizottság a beérkezéstől számított 3 napon belül dönt.
- A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási
Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, illetőleg az ügyben érintett
jogi személy bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a
megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A
kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat
meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen a határozatot hozó választási
bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó
választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság
bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott
bírósági felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.
- (A névjegyzékkel és a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos, továbbá a
választás eredménye elleni jogorvoslat szabályai a megfelelő tárgyszavaknál
találhatók)
Kampánycsend: A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a
szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos.
Képviseleti (közvetett) demokrácia: A képviseleti vagy
közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén
gyakorolja a közhatalmat és népszuverenitásból fakadó egyéb jogait. A
képviseleti demokrácia a mai modern demokratikus államok általánosan elterjedt
hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia)
Kötelező népszavazás: Legalább 200 000 választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie -
függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Az ilyen
népszavazás mindig ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre nézve
kötelező. (Ld. még: ügydöntő népszavazás).
Közszemlére tétel: A választói névjegyzéket a település
(község, város, fővárosi kerület) jegyzője a települési önkormányzat
polgármesteri hivatalában 18 nappal a szavazás előtt közszemlére teszi. A
névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék
közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a települési
jegyzőnél. Ha a jegyző helyt ad a kérelemnek, akkor kijavítja a választói
névjegyzéket. Egyet nem értése esetén azonban legkésőbb a beérkezést követő
napon továbbítja azt a helyi bírósághoz.
Közvetlen demokrácia: A közhatalom gyakorlásának
kivételes formája. Lényege, hogy az állampolgárok nem választott képviselőik
útján, hanem személyesen vesznek részt a közügyek eldöntésében. A közvetlen
hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi
kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia)
Közvélemény-kutatás: A népszavazás napján a
választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi
feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:
- a közvélemény-kutatás csak névtelen és önkéntes lehet;
- a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe nem léphet be;
- a közvélemény-kutat abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem
léphet be,
- a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a
szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.
Mozgóurna: A mozgásában gátolt személyt szavazásának
lehetővé tétele érdekében - kérésére - az illetékes szavazatszámláló bizottság
két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül,
mozgóurnával felkeresi. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A
mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a szavazás napja előtt a helyi
választási irodától, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló
bizottságtól.
Népi kezdeményezés: A népszavazás mellett a közvetlen
demokrácia másik fontos intézménye. A népi kezdeményezés célja az, hogy az
Országgyűlés tűzzön napirendjére egy kérdést, tárgyalja meg, és ha
szükségesnek tartja, hozzon döntést az ügyben. Az országos népi kezdeményezéshez
legalább 50 000 választópolgár támogató aláírása szükséges.
Népszavazás elrendelése: Az országos népszavazás
elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlésnek a
népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, hogy a népszavazás
ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést,
továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. Az Országgyűlés népszavazást
elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító
határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet - az
Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
Népszavazási tilalmi időszak: Nem lehet népszavazást tartani
az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetőleg a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján,
valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.
Népszavazás kezdeményezése: Országos népszavazás
elrendelését a következők kezdeményezhetik:
a) a választópolgárok (ha 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb
választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az
Országgyűlés mérlegelésétől függ /fakultatív népszavazás/; ha viszont a
kezdeményező választópolgárok száma eléri a 200 000-et, az országos népszavazást
el kell rendelni /kötelező népszavazás/),
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.
A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos
népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ (fakultatív
népszavazás). Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra
bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.
A népszavazás kitűzése: A népszavazás időpontját a
köztársasági elnök az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozat elleni
jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak
elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki.
A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét -
jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell
kitűzni, úgy, hogy a kitűzés napja és a szavazás napja között legalább 43 napnak
kell lennie.
A népszavazás időpontja:
- nem eshet nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző
vagy követő napra,
- nem eshet az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetve
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos
napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra.
Amennyiben a népszavazást az említett
választások miatt nem lehet az országgyűlés általi elrendelésétől számított 90
napon belülre kitűzni, úgy a népszavazást a választást követő 131 napon belüli
időpontra kell kitűzni.
A népszavazásra feltett kérdés: A népszavazásra javasolt
kérdés egyértelműségéhez és eldönthetőségéhez alkotmányos érdek fűződik, ezért
azt úgy kell megfogalmazni, hogy arra valamennyi választópolgár egyértelműen
tudjon válaszolni, továbbá az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy eredményes
népszavazás esetében milyen kötelezettség terheli. A kérdést az aláírásgyűjtő ív
hitelesítésekor vizsgálja az Országos Választási Bizottság. Döntése ellen az
Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően a
kérdést megváltoztatni nem lehet.
Nyilvánosság elve: A nyilvánosság elve az országos
népszavazás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A nyilvánosság
elvéből fakadnak például a következő, törvényben rögzített szabályok:
- a választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános, de az eljárás
nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a
személyes adatok védelméhez fűződő jogokat;
- az aláírások ellenőrzésénél a kezdeményező képviselői jelen lehetnek;
- választási bizottságok munkájában részt vehet a kezdeményezők közös
megbízottja és az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok közül a
kezdeményezésben részt nem vevők megbízottjai, továbbá ugyanezen szervezetek a
külképviseletekre egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg,
- a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek
munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják
A szavazatszámláló bizottság tagjai: A szavazatszámláló
bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által 2006-ban
megválasztott tagokból, másrészt a népszavazást kezdeményezők közös
megbízottjából és az országgyűlési képviselettel rendelkező, de a
kezdeményezésben részt nem vevő pártok által megbízott tagokból állnak.
Szavazás: A választópolgárok a lakóhelyük szerinti szavazókörben szavazhatnak, vagy
abban a településenként kijelölt szavazókörben, ahol őket a névjegyzékbe igazolás
alapján felvették (ld. még: igazolás). Szavazni a Magyar Köztársaság
külképviseletein is lehet abban az esetben, ha a választópolgár szerepel a
külképviseleti névjegyzékben.
Érvényesen szavazni kérdésenként IGEN vagy NEM válasszal lehet, a válasz alatt
elhelyezett körbe tollal írt egymást metsző két vonallal. ("X" vagy "+" jellel).
A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják
le, továbbá a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság lebélyegezze.
A szavazás ideje: Szavazni a Magyar Köztársaság
területén 2008. március 9-én 6.00 órától 19.00 óráig lehet.
A külképviseleteken fő szabály szerint a szavazásra a magyarországi szavazás
napján kerül sor, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Azokon a
külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2
óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között
lehet szavazni.
Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken egy nappal korábban, 2008.
március 8-án lehet szavazni, helyi idő szerint 6 és 19 óra között.
A szavazás titkossága: A szavazás titkossága azt
jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése
nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A szavazat tartalma tehát a
választópolgár akaratán kívül álló okból nem kerülhet nyilvánosságra.
Szavazófülke: Minden szavazóhelyiségben legalább két
elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek célja annak biztosítása, hogy a
választópolgárok a szavazatukat titkosan adhassák le. A szavazáshoz a
szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A szavazófülke használata nem kötelező.
Szavazóhelyiség: Szavazásra szolgáló hivatalos helyiség,
melynek címéről a polgárok az értesítőből kapnak tájékoztatást. A
szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló
bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a
környékén a rendet fenntartsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a
szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan
épületben, amely valamely párt használatában van.
Szavazókör: A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy
egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson,
településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.
Szavazólap: Érvényesen szavazni csak a hivatalos
szavazólapon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a
szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőlenyomattal, ennek hiánya a szavazat
érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba
helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába
történő elhelyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az
elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot
ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.
Minden kérdés külön szavazólapon szerepel.
Tiltott népszavazási tárgyak: Nem lehet országos
népszavazást tartani:
- az ország költségvetéséről,
- a költségvetés végrehajtásáról,
- a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók
központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
- az Alkotmánynak a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló
rendelkezéseiről,
- a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot
kihirdetéséről, a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról
- az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási
(átalakítási, megszüntetési) kérdésekről,
- az Országgyűlés feloszlatásáról,
- a Kormány programjáról,
- a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
- a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről, illetőleg e
kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
- a közkegyelem gyakorlásáról.
Urna: Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két
vagy több urnát kell felállítani. A mozgóurnás szavazásra külön urna szolgál. Az
urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy
azokból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A
szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok
üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd
zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző
lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a
szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.
Ügydöntő népszavazás: Az országos népszavazásnak a jogi
következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: a véleménynyilvánító
népszavazás és az ügydöntő népszavazás. Az ügydöntő népszavazás esetében a
népszavazás eredménye 3 évig kötelező az Országgyűlésre. Ügydöntő az országos
népszavazás, ha
- azt legalább 200 000 választópolgár kezdeményezte, vagy
- a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint
egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendel el.
(Ld. még: véleménynyilvánító népszavazás)
Választási alapelvek: A választójog általánossága és
egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.
Választási bizottság: Az országos népszavazáson
- szavazatszámláló bizottság,
- az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait
ellátó helyi választási bizottság,
- területi választási bizottság és
- az Országos Választási Bizottság működik.
A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig
hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik,
határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő
tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök
képviseli.
Választási iroda: A népszavazás előkészítését,
szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási
szervek. Az országos népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:
- helyi választási iroda,
- külképviseleti választási iroda,
- országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
- területi választási iroda,
- Országos Választási Iroda.
Választási szervek: A választási szervek körébe a
választási bizottságok és választási irodák tartoznak.
A választói névjegyzék: Az országos népszavazáson
szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása olyan nyilvántartás, amelyből a
polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A
névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos
segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló
állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így
tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik.
Választójogosultság: A Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog,
hogy az országos népszavazásban részt vegyen. Nincs választójoga annak, aki
jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság,
illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés
büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését
tölti.
A választójog egyenlősége: A választójog egyenlőségének
elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő
jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak
azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie.
Véleménynyilvánító népszavazás: Az országos
népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: az
ügydöntő népszavazás és a véleménynyilvánító népszavazás. Utóbbi esetében a
népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlés. Véleménynyilvánító
népszavazásra akkor kerül sor, ha a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az
országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az
Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendel el.
(Ld. még: ügydöntő népszavazás)
Visszautasítás: A szavazatszámláló bizottság
visszautasítja azt a polgárt, aki:
- nem tudja személyazonosságát vagy lakcímét
megfelelően igazolni;
- nem szerepel a névjegyzékben
Vissza kell utasítani azt is, aki lakóhelyétől
eltérő településen kíván szavazni, de igazolással nem rendelkezik, vagy nem az
erre kijelölt szavazókörben kíván igazolással szavazni.
(Ld. még: igazolás)
|