FÜGGELÉK

1. Magyarország kormányai és az országgyűlési választások (1848--2002)

A választás időpontja	A kormányok időrendben
1848. június	1848. III. 17.–1848. X. 2.	Batthyány-kormány
	1849. V. 2.–1849. VIII. 11.	Szemere-kormány
1861. március 1.–április 7.
1865. november 10.– december 11.	1867. II. 20.–1871. XI. 14.	Andrássy-kormány
1869. március 9.–április 13.	1871. XI. 14.–1872. XII. 5.	Lónyay-kormány
1872. június 12.–július 9.	1872. XII. 5.–1874. III. 21.	Szlávy-kormány
	1874. III. 21.–1875. III. 2.	Bittó-kormány
	1875. III. 2.–1875. X. 20.	Wenckheim-kormány
1875. július 1.–augusztus 18.	1875. X. 20.–1890. III. 15.	Tisza Kálmán kormánya
1878. augusztus 5 -14.
1881. június 24.–július 3.
1884. június 13-22.
1887. június 17.–július 26.	1890. III. 15.–1892. XI. 19.	Szapáry-kormány
1892. január 29.–február 3.	1892. XI. 19. -1895. I. 15.	Wekerle első kormánya
	1895. I. 15.–1899. II. 26.	Bánffy-kormány
1896. október 29.–november 4.	1899. II. 26.–1903. VI. 27.	Széll-kormány
1901. október 2-9.	1903. VI. 27.–1903. XI. 3.	Khuen-Héderváry első kormánya
	1903. XI. 3.–1905. VI. 18.	Tisza István elsô kormánya
1905. január 26.–február 4.	1905. VI. 18.–1906. IV. 8.	Fejérváry-kormány
	1906. IV. 8.–1910. I. 17.	Wekerle második kormánya
1906. április 29.–május 8.	1910. I. 17.–1912. IV. 22.	Khuen-Héderváry második kormánya
1910. június 1-10.	1912. IV. 22.–1913. VI. 10.	Lukács-kormány
	1913. VI. 10.–1917. VI. 15.	Tisza István második kormánya
	1917. VI. 15.–1917. VIII. 23.	Esterházy-kormány
	1917. VIII. 23.–1918. X. 31.	Wekerle harmadik kormánya
	1918. X. 31.–1919. I. 19.	Károlyi Mihály kormánya
	1919. I. 19.–1919. III. 21.	Berinkey-kormány
	1919. III. 21.–1919. VIII. 1.	Forradalmi Kormányzótanács
1919. április 7-10.	1919. VIII. 1.–1919. VIII. 6.	Peidl-kormány
	1919. VIII.7.–1919. VIII. 15.	Friedrich-kormány, ideiglenesen megbízva
	1919. VIII. 15.–1919. XI. 24.	Friedrich-kormány
	1919. XI. 24.–1920. III. 15.	Huszár-kormány
1920. január 25-26.	1920. III. 15.–1920. VII. 19.	Simonyi-Semadam-kormány
	1920. VII. 19.–1921. IV. 14.	Teleki első kormánya
	1921. IV. 14.–1931. VIII. 24.	Bethlen-kormány
1922. május 28.–június 18.
1926. december 14-15.
1931. június 28-30.	1931. VIII. 24.–1932. X. 1.	Károlyi Gyula kormánya
	1932. X. 1.–1936. X. 12.	Gömbös-kormány
1935. március 31.–április 7.	1936. X. 12.–1938. V. 14.	Darányi-kormány
	1938. V. 14.–1939. II. 16.	Imrédy-kormány
	1939. II. 16.–1941. IV. 3.	Teleki második kormánya
1939. május 28-29.	1941. IV. 3.–1942. III. 9.	Bárdossy-kormány
	1942. III. 9.–1944. III. 22.	Kállay-kormány
	1944. III. 22.–1944. VIII. 29.	Sztójay-kormány
	1944. VIII. 29.–1944. X. 16.	Lakatos-kormány
	1944. X. 16.–1945. III. 28.	Szálasi-kormány
1944. december 13-20.	1944. XII. 22.–1945. XI. 15.	Ideiglenes nemzeti kormány
1945. április 2.
1945. június 24.
1945. november 4.	1945. XI. 15.–1946. II. 4.	Tildy-kormány
	1946. II. 4.–1947. V. 31.	Nagy Ferenc kormánya
	1947. V. 31.–1948. XII. 10.	Dinnyés-kormány
1947. augusztus 31.	1948. XII. 10.–1952. VIII. 14.	Dobi-kormány
1949. május 15.	1952. VIII. 14.–1953. VII. 4.	Rákosi-kormány
1953. május 17.	1953. VII. 4.–1955. IV. 18.	Nagy Imre elsô kormánya
	1955. IV. 18.–1956. X. 24.	Hegedűs-kormány
	1956. X. 24.–1956. XI. 4.	Nagy Imre második kormánya
	1956. XI. 4.–1958. I. 28.	Kádár első kormánya
	1958. I. 28.–1961. IX. 13.	Münnich-kormány
1958. november 16.	1961. IX. 13.–1965. VI. 30.	Kádár második kormánya
1963. február 24.	1965. VI. 30.–1967. IV. 14.	Kállai-kormány
1967. március 19.	1967. IV. 14.–1975. V. 15.	Fock-kormány
1971. április 25.	1975. V. 15.–1987. VI. 25.	Lázár-kormány
1975. június 15.
1980. június 8.
1985. június 8.	1987. VI. 25.–1988. XI. 24.	Grósz-kormány
	1988. XI. 24.–1990. V. 23.	Németh-kormány
1990. március 25. és április 8.	1990. V. 23.–1993. XII. 21.	Antall-kormány
	1993. XII. 21.–1994. VII. 15.	Boross-kormány
1994. május 8. és 29.	1994. VII. 15. – 1998. V. 8.	Horn-kormány

1998. május 10. és 24.	1998. V. 8. – 2002. V. 27.	Orbán kormány
2002. április 7. és 21.	2002. V. 27. –	Medgyesi kormány

2. Fogalomtár

3. Ajánlott irodalom

A magyar országgyűlés története 1867-1927. [szerk. Balla Antal] Bp. 1927.
A magyar parlament 1944–1949. Tanulmányok. [szerk. Hubai László és Tombor László]. Gulliver Könyvkiadó, Bp. 1991.
A többpártrendszer kialakulása Magyarországon 1985–1991. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1991.
Alkotmánytan. [szerk. Kukorelli István]. Bp. 1995.
BALOGH SÁNDOR: Választások Magyarországon 1945. A fővárosi törvényhatósági és nemzet-gyűlési választások. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1984.
BALOGH SÁNDOR–IZSÁK LAJOS: Pártok és pártprogramok Magyarországon 1944–1948. Tan-könyvkiadó, Bp. 1979.
BEÉR JÁNOS: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon 1945–1960. Bp. 1962.
BOGDÁN TIBOR–SZILÁGYINÉ FARKAS ZSUZSA–TÓTH ZOLTÁN: Pártok és választások. A pártokról és választásokról szóló törvény magyarázata. Bp. 1990.
BÖLÖNY JÓZSEF: Magyarország kormányai 1848–1992. Akadémiai Könyvkiadó, Bp. 1992.
CSIZMADIA ANDOR: A magyar választási rendszer 1848–1849-ben. Az első népképviseleti választások. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1963.
CSIZMADIA ANDOR–KOVÁCS KÁLMÁN–ASZTALOS LÁSZLÓ: Magyar állam- és jogtörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1978.
DEZSŐ MÁRTA–BRAGYOVA ANDRÁS: A választási rendszerek általános vonásai és a jelölések a nyugat-európai országokban. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp. 1990.
DEZSŐ MÁRTA – NAGYNÉ SZEGVÁRI KATALIN – RYTKÓ EMILIA: A választójog. [Szerk.:Máthé Gábor]. Változó Világ 50. Press Publica . Bp. 2002.
GERŐ ANDRÁS: Az elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországán. Gondolat. Bp. 1988.
IZSÁK LAJOS: A koalíció évei Magyarországon 1944–1948. Kozmosz könyvek, Bp. 1986.
IZSÁK LAJOS: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944–1949. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1983.
IZSÁK LAJOS–PÖLÖSKEI FERENC–ROMSICS IGNÁC–SZERENCSÉS KÁROLY–URBÁN ALADÁR: Magyarország miniszterelnökei 1848–1990. Cégér Könyvkiadó, Bp. 1993.
KAJTÁR ISTVÁN: Magyar városi önkormányzatok (1848–1918). Akadémiai Kiadó. Bp. 1992.
KUGLER GÉZA: A képviselőház a múlt és jelen időszakban. Bp. 1901.
KUKORELLI ISTVÁN: Az alkotmányozás évtizede. Közjogi, politikai tanulmányok, parlamenti jegyzetek. Bp. 1995.
Magyarországi pártprogramok. [szerk. Gergely Jenő, Glatz Ferenc és Pölöskei Ferenc]. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1991.
MÉREI GYULA: A magyar polgári pártok programjai 1867–1918. Akadémiai Kiadó, Bp. 1971.
Országgyűlési emlékkönyv. [szerk. Farkas Albert]. Pest, 1867.
Országgyűlési kézikönyv. [szerk. Soltész István]. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1992.
Országgyűlési választások Magyarországon 1848–1990. [szerk. Ihász István]. Kiállítási katalógus, Bp. 1992.
Önkormányzati választások 1990. [szerk. Bőhm Antal–Szoboszlai György]. MTA Politikai Tudományok Intézete, Bp. 1992.
Önkormányzati választások 1994. Politikai szociológiai körkép. [szerk. Bőhm Antal–Szoboszlai György]. MTA Politikai Tudományok Intézete, Bp. 1996.
Parlamenti képviselőválasztások 1920–1990. Magyarország XX. századi választási atlasza. Tanulmányok. [szerk. Földes György és Hubai László]. Politikatörténeti Alapítvány, Bp. 1994.
Parlamenti választások 1990. [szerk. Szoboszlai György]. MTA Társadalomtudományi Intézete, Bp. 1990.
Parlamenti választások 1994. [szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György]. MTA Politikai Tudományok Intézete, Bp. 1995.
RUSZOLY JÓZSEF: A választási bíráskodás Magyarországon 1848–1948. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1980.
SARLÓS BÉLA: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Akadémiai Kiadó. Bp. 1976.
Szabadon választott. Parlamenti almanach, 1990. [szerk. Somfai Péter, Király Ferenc és Lasz György]. Bp. 1990.
SZATMÁRI MÓR: Húsz esztendő parlamenti viharai. Bp. 1928.
SZIVÁK IMRE: Országgyűlési képviselőválasztás és curiai bíráskodás codexe. Bp. 1901.
Választási füzetek 1–90. Sorozat [szerk. Tóth Zoltán, Rytkó Emilia]. BM Választási Iroda, Bp. 1994–
Választástudományi tanulmányok. [szerk.: Dezső Márta, Kukorelli István] Választási Stúdiumok 2. Kiad. Országos Választási Iroda. Bp. 1999.
Választójog és választási rendszerek. Öt közép-európai ország parlamenti választási törvénye. [szerk.: Dezső Márta] Választási Stúdiumok 1. Kiad. Országos Választási Iroda. Bp. 1998.
VÁZSONYI VILMOS: Miért kell és milyen lesz a választójog reformja? A választójogi javaslat általános indoklása. Bp. 1918.
VIDA ISTVÁN: Koalíció és pártharcok 1944–1948. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1986.
VUTKOVICH SÁNDOR: A kötelező szavazás. Pozsony, 1903.

Aktív választójog	a törvényekben megszabott feltételek megléte esetén az állampolgár joga a választásban való részvételre, azaz a szavazás joga. A szavazójoggal rendelkező jelöltet állíthat, részt vehet a választási kampányban, tevékenykedhet a választási bizottságok munkájában, a választás napján szavazhat. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul;
Cenzus	a választójogosultság bizonyos feltételekhez (vagyoni állapot, műveltségi szint, állandó lakóhely, adott korhatár, nem, faj stb.) kötése;
Független jelölt	az a jelölt, akit nem jelölő szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;
Helyi választási bizottság	a településen működő választási bizottság;
Időközi választás	az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, vagy ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármesternek a megbízatása valamely oknál fogva megszűnik, időközi választást kell tartani;
Jelölés	javaslattétel az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzatok tagjainak kiválasztására, amelynek szabályait a választási eljárásokra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák;
Jelölő szervezet	a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi törvények szerint bejegyzett társadalmi szervezetek;
Képviselő	az állampolgárok által választott személy, aki választókat képviseli az állami ügyeket intéző testületekben.
Képviselőtestület	a kisebb területi önkormányzatokat irányító testület, melynek tagjai – korábban csak részben – útján nyerik el tisztjüket;
Kisebbségi szervezet	olyan társadalmi szervezet, amely – a bírósági bejegyzés szerint – nemzeti és etnikai kisebbséget képvisel;
Kortes	a választások alkalmával a szavazók megnyerésében közreműködő személy, szavazatokat toborzó, szavazatokat gyűjtő megbízott;
Mandátum	az országgyűlési képviselők, az önkormányzati tagok részére a választási szervek által kiadott választói megbízólevél;
Névjegyzék	a választójoggal rendelkező állampolgárokról készített hivatalos összesítés;
Önkormányzat	a helyi szerveknek biztosított jog, hogy meghatározott feladatokat önállóan, a központi kormányzati szervektől függetlenül lássanak el, képviseleti vagy választott szerveik révén;
Parlament	választott törvényhozó testület, illetve ennek tanácskozó helye;
Passzív választójog	a képviselővé választás feltételeit tartalmazza. Alapja az aktív választójog, valamint a magyarországi állandó lakóhely;
Választás	a választásról jelenleg az Alkotmány és a többszörösen módosított 1989. évi XXXIV. tv. rendelkezik, amely szerint a választás általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Általánossága értelmében minden nagykorú magyar állampolgár joga a választás és a választhatóság, ha lakóhelye Magyarországon van, s a választás idején az országban tartózkodik. Egyenlősége azt jelenti, hogy minden választásra jogosultnak csak egy szavazata van, amelyeknek értéke azonos;
Választási kampány	választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, adományok gyűjtése, önkéntesek igénybevétele;
Virilizmus	a választási rendszer eleme, ami biztosította, hogy az önkormányzati testületek tagjainak egy jelentős része a legtöbb adót fizetők, általában a legvagyonosabbak köréből kerüljön ki.