VI

VI.
KOALÍCIÓS IDŐSZAKBÓL AZ EGYPÁRTRENDSZERBE
(1944–1960)

1.
Kecskemét küldötteinek megválasztása az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe
Kecskemét, 1944. december 16-17.

Választási jegyzőkönyv
az ideiglenes Nemzetgyülésbe Kecskemét városa által küldöttek megválasztásáról.

I., Jegyzőkönyv a jelölési eljárásról.

    Felvétetett Kecskeméten, Ôz utca 3. szám alatt a Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1944. évi december hó 16. napján délután 3. órakor tartott üléséről.

    Jelen voltak

    A Független Kisgazdapárt részéről
        Csikay Lajos
        dr. Sándor József,

    a Magyar Szociáldemokrata Párt részéről
        Fekete Sándor
        Kara Balázs,

    a Magyar Kommunista Párt részéről
        Kőnig Ferenc
        Sztraka József.

    A megjelentek, mint a megnevezett politikai pártok Kecskeméten müködő szervezeteinek megbizottjai megalakitják a Kecskeméti Nemzeti Bizottságot, mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervét; a Bizottság elnökévé megválasztják dr.Sándor Józsefet.

    Ezek után Kecskemét város küldöttjeinek az Ideiglenes Nemzetgyülésbe egyhangulag kijelölik

    A Független Kisgazdapárt részéről
        Balla Dömötör gazdálkodó,
        dr.Révész László ügyvéd,

    a Magyar Szociáldemokrata Párt részéről
        Kovács Jenő gyári müvezető,
        Schmidt József szabó munkás,

    a Magyar Kommunista Párt részéről
        Básti Ágoston földmunkás,
        dr.Molnár Erik ügyvéd
    kecskeméti lakosokat és

    mint pártonkivülit
        vitéz Faragho Gábor vezérezredest.

    A jegyzőkönyv aláiratott...

    Felvétetett a kecskeméti városházán, ennek közgyülési termében 1944. évi december hó 17. napján délután 3 órakor tartott választói gyülésről.

    Dr.Sándor József, a gyülés elnöke, megállapitja,

    hogy a választói gyülés szinhelyéről és időpontjáról Kecskemét város közönsége a Kecskeméti Hirlap 1944. évi december hó 16.-iki számában közzétett értesitéssel, továbbá a ma reggel kifüggesztett falragaszok utján tájékoztattatott,

    s hogy a városháza közgyülési termében 6–700 főnyi választó közönség jelent meg Kecskemét városának minden társadalmi rétegéből és az itt müködő összes demokratikus politikai pártokból;

    ismerteti a Kecskeméti Nemzeti Bizottság által megejtett jelölési eljárást;

    s miután feltett kérdésre a jelenlévő választó közönség közfelkiáltással jóváhagyta a jelölési eljárás eredményét,

    kihirdeti, hogy Kecskemét város küldötteinek az Ideiglenes Nemzetgyülésbe egyhangulag megválasztattak

A jegyzőkönyv aláiratott azzal, hogy a választási jegyzőkönyv 10 eredeti példányban állittatott ki, melyek közül 7 példány az Ideiglenes Nemzetgyülésbe küldöttek megbizó leveléül szolgál, mig a további 3 példány közül egy az Ideiglenes Nemzetgyülés Elnökéhez, egy a megalakitandó kormány Belügyminiszteréhez terjesztetik fel, egy példány pedig Kecskemét város levéltárában helyeztetik el.

    Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága 1945. évi március 12-én tartott ülésében foglalkozott az Ideiglenes Nemzetgyűlés kiegészítésének kérdésével és arra a megállapításra jutott, hogy országépítő munkáját az ország szívének, Budapestnek, az idegen elnyomás alól való felszabadulása után, a Főváros képviselőinek a Nemzetgyűlésen való részvétele nélkül nem kezdheti meg.

    A Politikai Bizottság felhatalmazást és megbízást adott részemre arra, hogy Nagy-Budapest képviselőit az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe behívjam. Nagy-Budapest képviselőinek létszámát 108 főben állapította meg.

    Amidőn erről a Budapesti Nemzeti Bizottságot örömmel értesítem, van szerencsém felkérni arra, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe kiküldendő 108 képviselőt kijelölni, ezeket népgyűlésen, lehetőleg még e hó 20.-áig megválasztani, a megválasztott képviselőket megbízó-levéllel ellátni és a választás tényéről engem haladéktalanul értesíteni sziveskedjék.

    Az Ideiglenes Nemzetgyűlés államépítő munkáját április hó első napjaiban fogja megkezdeni és e nagy munkára szeretettel várja Nagy-Budapest képviselőit.

Szívélyes üdvözletét küldi:
Dr. Zsedényi Béla
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke

3.
Részletek a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945. évi VIII. törvénycikkből
1945. szeptember 16.

    1.§. (1) A nemzetgyűlési választásokat az egész ország területén e törvény hatálybalépésétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell tartani....

    2. §. (1) A nemzetgyűlés megbizatása első összeülésétől számított 4 (négy) évre szól. A nemzetgyűlési képviselőket részben a pártok választókerületi lajstromain kell megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községenkénti választójog alapján, az érvényesen leszavazott választók arányában, úgy hogy 12.000 érvényes szavazatra essék egy képviselői megbizatás; továbbá 50 (ötven) képviselőt kell választani ugyanazzal a szavazással a pártok országos lajstromai alapján. Az így megválasztott nemzetgyűlés első ülésén, megalakulása előtt további 10 képviselőt választ tagjai közé az ország szellemi és közéleti vezető személyiségei közül.
    (2) A választáson csakis olyan párt vehet részt, melynek részvételi jogát – a párt céljainak, vezetőinek és összetételének demokratikus szempontból való megvizsgálása alapján – az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. A pártok ezirányú kérelmüket jelen törvény hatálybaléptétől számított 5 (öt) nap alatt nyujthatják be. ....

    4.§. (1) Nemzetgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életvévét betöltötte vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti és 1945. évi szeptember hó 1-én Magyarország 1937. évi december hó 31-i határán belül lakott. Ez utóbbi kellék alól a minisztérium a belügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat.
    (2) Választójogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni – ellenkező adat híján – azt is, aki Magyarország 1918. évi október hó 31-i területén belül született és Magyarország 1937. évi december 31-i határain belül lakik.
    (3) Annak, aki a németek vagy fasiszták elleni harcban fegyveresen résztvett és ezt az Országos Nemzeti Bizottság az előterjesztett bizonyítékok alapján igazolja, választójoga van akkor is, ha tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti.

    5. §. A választójogból ki van zárva:
    1. aki elmebetegség miatt gondokság alatt áll, s ezt a törvényszék gondnokság alá helyező határozata tanusítja,
    2. aki elmebeteg, még ha nem is áll gondnokság alatt, s ezt ideiglenes gondnokság alá helyező határozat vagy hatósági orvosi bizonyítvány tanusítja,
    3. aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, vagy szabadságvesztését tölti,
    4. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elitéltek....,
    5. aki ellen a népbíróság marasztaló ítéletet hozott, vagy aki ellen a népügyészség vádiratot bocsátott ki,
    6. aki e törvény hatálybalépésekor rendőrhatósági őrizetben (internálva) van,
    7. aki maga vagy vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll,
    8. aki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet 5. §-a értelmében hazaárulónak, háborús vagy népellenes bűnösnek minősül, mert a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta, vagy önkéntes jelentkezéssel német, fasiszta katonai vagy rendfenntartó alakulatba belépett, vagy valamilyen német katonai vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besúgó működött, vagy ismét felvette német hangzású családi nevét...
    9. aki az 529/1945. M. E. sz. rendelet 3. §-ában említett egyesületben, pártban vagy szervezetben (1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor, 2. Baross Szövetség, 3. EMSZO, 4. Etelközi Szövetség, 5. Ébredő Magyarok Egyesülete, 6. Honszeretet, 7. Kékek Klubja, 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, 9. Kettős Kereszt Vérszövetség, 10. Levente Egyesület, 11. Magyar Jövő Szövetség, 12. Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), 13. Magyar Élet Pártja, 14. Magyar Megújulás Pártja, 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, 16. Magyar Nemzeti Szocialista Párt, 17. Magyar Tudományos Fajvédő Társaság, 18. Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete, 19. Nemzeti Munkaközpont, 20. Népakarat Pártja, 21. Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom, 22. Országos Vitézi Szék, 23. Országos Nemzetvédelmi Bizottság, 24. Turul Szövetség, 25. Zsidókutató Intézet), vagy az 1919. Júniusi Bajtársak Szövetségében, a Társadalmi Egyesületek Szövetségében (TESZ), a Magyar Keresztény Nemzeti Ligában, vagy Magyar-Német Társaságban tisztséget viselt és pedig a Baross szövetségben, Honszeretet és Levente Egyesületben csak az, aki országos vagy megyei vezető tisztséget töltött be, a többi egyesületben csak az, aki bármilyen tisztséget viselt; kivétel az, akit az igazolási eljárás során feltétel nélkül igazoltak, vagy aki tisztéről még 1941. évi június hó 22. előtt lemondott és azt követően antifasiszta magatartást tanusított...

    6. §. Nemzetgyűlési képviselővé választható, akinek a választás időpontjában választójoga van, tekintet nélkül arra, hogy a választói névjegyzékbe fel van-e véve. Nem választhatók képviselővé a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai...

4.
A Kisgazdapárt választási felhívása
Budapest, 1945. szeptember 19.

Felhivás

    A magyar nép életének döntő szakaszához érkezett. Választ Budapest és választ az ország. Ez a választás nemcsak a pártok erőpróbája, hanem az egész egyetemes magyarságnak is sorsdöntő küzdelme lesz a szabad magyar jövendőért. Félreérthetetlenül meg kell mutatni a világnak, milyen életformát kíván a nemzetnek, milyen rendszert az országvezetésnek. Olyan lesz az országunk, amilyennek mi magunk formáljuk.

    A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az osztályokon felülemelkedő magyar egységet akarja megvalósítani. Minden becsületesen dolgozó magyarnak becsületes megélhetést. A magántulajdon tiszteletben tartását, a családi élet tisztaságát, a hívő magyar élet lehetőségét. Szabadságot, rendet, nyugalmat és az ország egész gazdasági gépezetének szerves munkába állítását. A párt erkölcsi és anyagi támogatást kér és vár mindazoktól, akik magukat magyarnak érzik és megértik a Kisgazdapárt harcának jelentőségét. Sokszorozza meg erőnket a nagy cél. Fáradságot nem ismerhetünk, az áldozatokat vállalnunk kell.

    Adjuk anyagi és erkölcsi erőinket a választásban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak, az örök, nagy magyar eszményeket szolgáljuk áldozatunkkal. A gyűjtéssel megbízott tagjaink, valamint kerületi pártszervezeteink és a pártközpont az átvett összegek ellenében hasonló összegről szóló – az aláírásokkal ellátott – „Emlékiratot” tartoznak kiszolgáltatni.

    Munkások! Polgárok! Magyarok!

    Október 7-én választja meg Nagy-Budapest népe új önkormányzati testületeit.

    A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt a választásokon közös listával indul.

    A két munkáspárt – fenntartva szervezeti önállóságát – véd- és dacszövetséget kötött a reakció ellen az új, demokratikus Budapest kiharcolására.

    A munkásegységnek, a dolgozók egységlistájának célja: végleg megsemmisíteni a régi városháza reakciós, fasiszta, antiszociális, népellenes szellemét. Biztosítani akarjuk, hogy a budapesti törvényhatóságokban és a pestkörnyéki önkormányzatokban a dolgozó nép érdekei érvényesüljenek! Új Budapestet akarunk! Azt akarjuk, hogy Nagy-Budapest a magyar demokrácia fellegvára legyen!

    Ezért akarunk munkástöbbséget Budapesten!

    A magyar demokrácia legszilárdabb támasza: a munkásosztály!

    A dolgozó nép érdekeinek legkövetkezetesebb képviselői: szociáldemokraták és kommunisták. A magyar újjáépítés legáldozatkészebb munkásai: kommunisták és szociáldemokraták. A reakciónak, az újjáépítés szabotálóinak és elgáncsolóinak, a feketézésnek és korrupciónak legkérlelhetetlenebb ellenfelei és üldözői: szociáldemokraták és kommunisták. A két munkáspárt a demokrácia belső rendjének, a termelő munka biztonságának legszilárdabb őre és védelmezője.

    Ezért a munkástöbbség kivívása Nagy-Budapesten nemcsak munkásérdek, hanem érdeke minden dolgozó néprétegnek.

    A munkásegység táborához kell csatlakoznia, a dolgozók egységfrontjára kell szavaznia minden kétkezi és szellemi munkásnak, a gyárak és irodák dolgozóinak, kisiparosnak és kiskereskedőnek, tanárnak és mérnöknek, tanítónak és orvosnak, közalkalmazottnak és szabadfoglalkozású értelmiséginek, nőknek és ifjúságnak!

    Munkásegységgel – munkástöbbségért – a dolgozók új, demokratikus Budapestjéért!...

    ...A dolgozók egységfrontjának választási győzelme a záloga annak, hogy Magyarország fővárosa újjáépül és szebb lesz, mint valaha.

    A romjaiból újjászülető Budapest nem a nyomortanyák és a dőzsölő fényűzés városa lesz, hanem az újjászülető magyarság büszkesége, a nemzeti kultúra központja, a dolgozók demokratikus Magyarországának gyönyörű fővárosa.

    Budapest újjászületésére szavaztok, ha a dolgozók egységlistájára szavaztok!

    Munkások! Polgárok! Magyarok!

    A nagybudapesti választásokon nemcsak Budapest jövőjéről dönt a főváros népe. A nagybudapesti választás az országos választások főpróbája! A nemzet jövőjéről, a demokrácia sorsáról, a magyar újjáépítés sikeréről van szó! A magyar reakcióra kell megsemmisítő csapást mérni, mely befurakodva a demokratikus pártokba igyekszik megbontani a nemzeti egységet, alá akarja ásni Magyarország megszilárduló nemzetközi helyzetét, zavart és rendetlenséget akar előidézni, hogy elgáncsolja az újjáépítés művét. Aki a magyar demokráciát akarja megszilárdítani, szorosabbra akarja kovácsolni a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front sorsát, biztosítani akarja az újjáépítés sikerét a reakció hátbatámadásával szemben, meg akarja vetni a nemzet felemelkedésének alapját,

    az október 7-én a dolgozók egységfrontjára szavaz!

        Szociáldemokrata Párt         Magyar Kommunista Párt
        Szakasits Árpád                  Rákosi Mátyás

6.
Kisgazdapárti győzelem a választásokon
1945. november 6.

Mindenütt nagy többséget kapott
a Független Kisgazda Párt!

A budapesti választások eredménye: Paraszt Párt 9314, Radikális Párt 4265, Polgári Demokrata Párt 22.448, Kommunista Párt 112.388,
Szociáldemokrata Párt 125.895, Kisgazda Párt 293.376 szavazat

    Hosszu idő, talán évszázadok várakozása után, végre vasárnap megtörtént Magyarországon az első demokratikus választás. Az elnyomott magyar nép, amelyet mindig kisemmiztek a hatalom urai az ország irányításából, amelyet nem engedtek szóhoz jutni, belekergették felelőtlen kalandokba és lelkiismeretlen játékokba, amelyek tönkretették jelenét és bizonytalanná tették jövőjét, végre egyszer demokratikus módon, az igazi demokrácia méltó eszközeivel fejezhette ki akaratát és beleszólhatott saját életének irányításába.

    Történelmi pillanat volt, amikor az első névtelen szavazó leadta szavazatát az urnánál. Szimbóluma volt ez az új életnek – a kezdésnek a szimbóluma. Ezzel a lépéssel kezdette meg a magyar nép boldogabb, szebb jövőjének kiépítését. Mindenki tudatában van annak, hogy nehéz idők jönnek ránk, sok szenvedéssel és sok bajjal terhelten, de mindenki tudja azt is, hogy a szenvedéseken, nélkülözéseken túl kapu nyílt a szabadabb, emberibb életre, a demokratikus, szociális Magyarországra. Ennek az országnak a felépítését szolgálta az első igazán szabad magyar választás, melyet nem csendőrszuronyok és nem a hatalom kényszerítő eszközei dirigáltak. Az a tény, hogy a magyar nép az eddigi jelentések szerint is eddig soha nem látott mértékben vett részt a választásokon, mutatja, hogy a magyarság látja ennek a pillanatnak, ennek az aktusnak a fontosságát és minden erejével azon van, hogy odaálljon a demokratikus építés hívő munkásai közé.

    A választások tisztán és szabadon zajlottak le. Mérhetetlen fontossága van ennek a ténynek, mert ez a tény nemcsak a belpolitikai erőviszonyokat tisztázza Magyarországon, hanem egyúttal lehetővé teszi számunkra a külföld elismerését is. Délkelet-Európában az első ország vagyunk, amely a demokrácia átmeneti formájából át tudott térni a demokrácia kiérettebb, tiszta teljességére és ez a tény nem fog nyomtalanul elmulni a nemzetközi politikában sem. Biztosak lehetünk afelől, hogy ennek a tiszta demokratikus választásnak meg lesz a külpolitikai eredménye is. Ez a választás módot fog nyujtani arra, hogy mai nehéz helyzetünkben megsegítsenek bennünket a világ gazdagabb, győztes népei is, és elesett, szegény sorsunkból fel tudjunk emelkedni arra a rangra, amely a szabad népek nagy családjának tagjait megilleti.

7.
Képviselőtestület újjáalakítása delegálással
Nagykanizsa, 1946. október 23.

Jegyzőkönyv

    Felvétetett 1946. okt. 23-án tartott Nemzeti Bizottsági gyülésen, ahol jelen vannak: Hackler János elnök, Varga József polgármester, Csepregi Zoltán, Vass Imre, Pogány István, Kaufer Sándor, Hegyi János, Szabó István, Horváth 15 Lajos, Baj László, Dr Eichner Árpád és Siklósy János.

    Hackler János elnök üdvözli a megjelenteket a gyülést megnyitja.

    Jegyzőkönyv hitelesitésére felk[ér]i: Vass Imre és Baj Lászlót.

    Ezen N.B. gyülést azért vált szükségessé, mert 1945 jun.22-én N.B. felhivta a Pártokat, hogy alakitsák meg a képviselötestületet, ahol minden párt és Szakszervezet 17 mandátumot, mig a Kisgazdapárt 8-at kapott. Ezt az elosztást akarjuk megváltoztatni és többszöri tanácskozás után olyan megállapodásra jutottak a Pártok, hogy:

    Ez tette lehetővé, hogy N.B. összeüljön és ujra benevezett tagokkal ujjáalakuljon.

    Jelöléseket minden párt beadta. Nemzeti Paraszt Párt holnap reggelig 1 tagot módosit.

    Közgyülés hétfőn délután 3 órakor lesz.

    Bizottságok arányszámának megállapitására holnap d.u. 4 órakor minden párt 1 taggal képviselve a Főjegyzői Hivatalba jelenjen meg.

    Régi képviselőtestületi tagoknak le kell mondani és ujakat kell bejelölni.

    Hromatsek Vince kérte közellátási lisztben részesüljön. Polgármester nem javasolja és ehez a N.B. is hozzájárul.

    Más tárgy nem lévén az elnök az ülést bezárja.

    Nagkanizsa 1946 okt. 23-án.

8.
Választási megbízólevél
Budapest, 1947. augusztus 26.

Megbízólevél

A Magyar Kommunista Párt Főtitkársága és a Szociáldemokrata Párt Központi Titkársága megbízza

    hogy a választás befejezéséig teljhatalmú megbízottként naponta üljön össze a testvérpárt megbízottjával és röviden tárgyalják meg a két párt között esetleg felmerülő vitás ügyeket és a közös tennivalókat. Határozataikat csak együttesen hajthatják végre.

    A központi megbízottak feladata éberen őrködni a választás tisztasága felett és vigyázni arra, hogy ne provokálják a munkáspártokat s ahol ilyen jelenségek volnának, azonnal helyszíni kiszállással izolálni és visszaverni azt.

    A választás napjára a két párt a saját helyiségében, az ipari városok kivételével civilben mozgósítja a rendezőgárdát, hogy az esetleges provokációk meghiúsítására, a rend fenntartására felhasználhassa őket.

    Ez a megbizatás szeptember 1-ig, a választás befejezéséig érvényes.

    Budapest, 1947. augusztus 26.

9.
„Kékcédulákkal” elkövetett választási csalások
Nagykanizsa, 1947. szeptember 3.

A választási bizottság elnökének és a rendőrségnek fellépése megakadályozta a nagyarányú szavazási visszaéléseket Nagykanizsán

Az igazságügyminisztérium utasította az államügyészséget az ügy kivizsgálására

Tegnap délelőtt a nagykanizsai államügyészséget az igazságügy-minisztérium táviratilag utasította, hogy folytasson vizsgálatot a választási visszaélések felderítésére és a vizsgálat eredményéről azonnal tegyen jelentést. A jelentés megtétele után dönt majd a minisztérium, hogy milyen további lépéseket tesz ebben az ügyben. A vizsgálatot dr. Takács [József] államügyész az utasítás vétele után – értesülésünk szerint – azonnal megindította. Kihallgatta az ügyben a nagykanizsai választási bizottság elnökét. Most pedig röviden felsoroljuk, mi történt 1947. aug. 31. reggelétől fogva.

A választások vasárnap reggel rendben megindultak. 9 óra körül azonban a kanizsai központi választási bizottság telefonja megszólal s az V. választási kerület jelenti, hogy két választó, név szerint Juhász János és Sós József Zalaegerszegen és Keszthelyen kiállított kék névjegyzék-kivonattal leszavaztak. Az összehasonlításnál kiderült, hogy a két kivonatot ugyanaz a kéz állította ki. A két szavazó közül az egyik süketnek tetette magát, de ott kint kiderült, hogy hallása kifogástalan, s az igazolásukra felmutatott bejelentőlapok adatait összekeverték. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy csalók.

A két álnéven szavazó egyént letartóztatják és a rendőrségre kísérik. Időközben kiderül az is, hogy a Sós néven garázdálkodó „kékszavazó” egyénnél még van egy csomag kék színű névjegyzék-kivonat. Egy zalaegerszegi nyomozótiszt veszi át őket, felkíséri az államrendőrségre, ott megkezdik kihallgatásukat. Nyilván most is ott vannak letartóztatásban...

Vasárnap d.e. 9 órakor az V. kerület gyanús „kékcédulásokat” jelent

Az V. kerületi jelentést további panaszok követték, amelyek ugyancsak hasonló visszaélésekről szóltak. A kanizsai választási bizottság elnöke azonnal érintkezésbe lépett a rendőrkapitányság vezetőjével. Kiderült, hogy a reggeli órákban több csoport kékcédulás szavazóbriganti érkezett Nagykanizsára s ezek egy sor körzetben már le is szavaztak. Egy kilences csoport például Kiskanizsa mind a hat körzetében leadta szavazatát. A választási bizottság elnöke és a kapitányság vezetője ezután végigjárják a kerületeket, hogy a „kékcédulás” szavazási visszaéléseket ellenőrízzék.

Nagykanizsa választási bizottsága felhívja a keszthelyi központi összeíró bizottságot, hogy léteznek-e a keszthelyi keltezéssel megjelölt kivonatokon szereplő egyének a valóságban. A válasz először igenlő, a telefonáló azonban nem nevezi meg önmagát. Egy óra múlva jelentkezik név szerint a bizottság elnöke és kétséget kizárólag közli, hogy ilyen nevek a keszthelyi választók névjegyzékében nem szerepelnek.

A kanizsai bizottság elnöke felhívja a zalaegerszegi főispánt, jelenti a visszaéléseket és utasítást kér. Ajánlatára Papp Andor kiadja a rendelkezést, a „kékcédulás” szavazást le kell állítani s csak délután 4 órakor lehet folytatni egy szavazóhelyiségben. Az intézkedést Kanizsa 15 választókerülete megkapja s a rendelkezés értelmében járnak el.

Időközben, negyed 2-kor megérkezik a belügyminisztérium távirata a kanizsai központi választási bizottsághoz: a választás menetét nem szabad meggátolni. Az előbbi főispáni rendelkezés tehát hatályát veszti, a cél azonban el van érve: a kékcédulás szavazóbrigantik továbbálltak Nagykanizsáról: a szabályellenes szavazás megszűnt.

Megállapítást nyert, hogy Nagykanizsán választási kivonattal 350 ember szavazott, ezek közül 158-at Keszthely és Zalaegerszeg jelzéssel állítottak ki ugyazon írással, ezek tehát feltétlen törvényellenesen használt cédulák, de a jelek szerint kb. 200-250 ember szavazott le Kanizsán jogtalanul. Mindez alig két óra leforgása alatt történt...

10.
Beszédvázlat a Népfront-gyűlések szónokai részére
Budapest, 1949. május 8.

    Egy hetünk van hátra a választásig. Május 15-én hazánk népe az urnák elé járul, hogy becsületes dolgozóhoz, jó magyarhoz méltó módon kinyilvánítsa szabad akaratát és megválassza az új országgyűlés tagjait.

    Ma egy hete azonban valamennyien láthattuk, hogy a dolgozó magyar nép hatalmas lelkesedéssel sorakozik fel a Népfront mögött. Május elsején ünneplőbe öltözött az egész ország. Az ország gazdái, a munkások, parasztok és értelmiségiek a teremtő munka nagy nemzeti ünnepén milliószámra sereglettek egybe, az elvégzett jó munka elégedettségével, a boldog, biztos jövő tudatával vonultak fel a Népfront zászlai alatt. Városaink, virágdíszt öltött falvaink sose láttak még ilyen lelkes, büszke, bizakodó népet. Május elseje igazi népszavazás, nagy hitvallás volt a népi demokrácia gazdag eredményei, ötéves tervünk és a béke mellett: hitvallás a Népfront és nagy vezére, Rákosi Mátyás mellett...

    Ez a nép megmutatta, hogy valóságos csodákra képes. Nem riadt vissza a nehézségektől; bátran nekivágott a harcnak is, munkának is. Háborúsújtotta hazánkat szinte máról-holnapra nemcsak talpraállította, hanem újjá is teremtette. Az urak országának romjain a dolgozók hazája épült fel. Amerre szemünk ellát, új utak, hidak, gyárak, bevetett földek, szaporodó jószág, több mint százezer új parasztház hirdeti dolgos kezünk munkáját, eredményét.
Ezek az eredmények szólították május elsején ünnepi gyülekezésre a dolgozó parasztságot: egyfelől, hogy a jó munka után friss pecsétet üssön a munkás-paraszt szövetségre, másfelől, hogy jövendő tennivalóinkat felmérve, a Népfront lobogója alatt még szorosabbra zárjuk a magyar dolgozók sorait.

    Mert tennivalónk bőven akad. Magyarország most már a dolgozók hazája: s a mi hazánkat a mostaninál is sokkalta szebbé, gazdagabbá, erősebbé akarjuk tenni, hogy öröme teljék benne népünk minden fiának, lányának... S akinek szeme van láthatja, hogy ehhez a célhoz csak az az út vezet, melyen eddig is haladtunk, s melyen a Népfronttal visszük előre népi demokráciánkat. Ezért szavaz minden becsületes dolgozó magyar a Népfrontra, s ezért van az, hogy hazaáruló, hitvány, aki nem szavaz le a Népfront mellett....

    A képviselőjelöltek sorát Rákosi Mátyás vezeti, hazánk legelső építője. Mellette ott sorakoznak fel a demokratikus pártok kipróbált vezetői: Dobi István, Erdei Ferenc és a többiek, ott vannak az élmunkások, a mintagazdák, a tudósok, nevelők, a magyar nép legjava, kik jól gazdálkodnak az ország sorsával s biztos kézzel vezetnek bennünket a virágzó, boldog jövő felé.

Utunk előre vezet: eddigi eredményeinket továbbfejlesztve, ötéves tervünk megvalósításáért, független, szabad hazánkért és a békéért előre a Népfront zászlaja alatt. Győzni fogunk, mert biztosíték erre dolgos kezünk, igazi hazafiságunk s dolgozó népünk egysége, mert győzhetetlen ügyet szolgálunk: dolgozó népünk felemelkedésének, hazánk felvirágoztatásának, a boldog, erős, független Magyarországnak ügyét.

A Népfront-szónokok hangsúlyozzák ki beszédükben, hogy pártjuk azért csatlakozott a Népfronthoz, mert magáévá tette azokat a célkitűzéseket, amelyek a beszédben vannak és így egyesült erővel munkálkodnak a pártok azon, hogy az ötéves tervet megvalósítsuk, a békét megőrízzük.

Ismertessék pártjuk nevében azokat az indokokat, melyek miatt pártjuk az egységes Népfront-listán indul a választásokon. Ezenkivül népszerűsítsék a helyi képviselőjelölteket,beszéljenek a demokrácia, a hároméves terv
helyi eredményeiről is.

11.
Az országgyűlési választások eredménye a fővárosban
Budapest, 1949. május 19.

    A belügyminisztérium választási csoportja jelenti:

    Valamennyi választókerületi székhelyen a választás eredményének összeszámlálása az összes szavazókörök jegyzőkönyveinek eredményei alapján végetért.

    A május 15-i országgyűlési képviselőválasztáson az idén először jogosult 1928- és 29-es két új korosztállyal, a hadifogságból visszatértekkel és a választójogosultságukat 1947 óta visszanyertekkel együtt a névjegyzékbe felvett választójogosultak száma 6 053 972 volt.

    A 6 053 972 választójogosultból

    leszavazott 5 730 519 (az összes választójogosultak 94,7 százaléka)

    a Népfrontra szavazott 5 478 515 (az összes szavazók 95,6 százaléka)

    ellene szavazott 165 283

    érvénytelen 80 721

Az egyes választókerületek végeredménye:

Választókerület	Jogosult	Leszavazott	Népfrontra szavazott
VIII. Nagybudapest	1 134 676	1 089 839	1 049 238
		ellene	érvénytelen
		28 281	12 320

Az egyes választókerületekben megválasztott képviselők száma a következő:

VIII. Nagybudapest 65 képviselő

Szerdán délben a Magyar Függetlenségi Népfront helyiségében a nagy-budapesti választókerület IV. kerületi választási bizottsága kihírdette a választás nagybudapesti eredményét. Nagybudapesten 1 134 676 szavazójogosult közül 1 089 839, azaz 96,04 százalék élt szavazati jogával. A leadott szavazatoknak 96,27 százalékát a Népfront kapta.

Bíró Mihály, a bizottság elnöke ezután a listán szereplő 130 képviselőjelöltnek átnyújtotta a képviselői, illetve pótképviselői megbízó levelet. – –

12.
Városi pártbizottsági jelentés a választásokról
Zalaegerszeg, 1949. május 26.

    Pártunk vezetése mellett a Függetlenségi Népfront zászalaja alatt lefolyt választási küzdelemben Zalaegerszeg város területén a szavazók 98,5 %-a a Függetlenségi Népfrontra adta le szavazatát. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a Zalaegerszegi Pártbizottság és az alapszervezetek a választási politikai kampány során hatalmas munkát végeztek és szép eredményt értek el.

    Az előkészületek április 11-én az agitációs iskola vezetőinek kiképzésével kezdődtek, ahol az erre a munkára beállított hatvan elvtárs öt napon át odaadóan tanult. Április 19-től 23-ig, öt estén keresztül, 550 agitátorunk tanult lelkesen és szorgalmasan, a lemorzsolódás egészen kis százalék volt.

    Ugyanerre az időszakra esett Május 1-ének előkészítése, amelynek során Zalaegerszeg város minden egyes rétege megmozdult soha nem látott tömegmegmozdulással, felvonulással és népünnepéllyel ünnepelt. Május elseje megmutatta Pártunk vezető szerepét és erejét, megmutatta a város kis létszámú munkásosztályának hallatlan nagy mértékben való megerősödését; az egész város népét magunkkal tudtuk sodorni.

    Május elseje után erőteljesebben indult meg az egyéni agitáció, sorozatos kisgyűlések tartása, a tömegek között végzett felvilágosító munka. Mint második nagy erőpróbáról kell megemlékeznünk Rákosi elvtárs május 7-i fogadtatásáról, melyre mintegy 4–5 ezer ember jött össze. A május 8-i celldömölki nagygyűlésre Zalaegerszegről mintegy 2600-2800 dolgozó vonult fel, köztük 300-400 fiatal.

    A választás napja maga is népünnepély volt. Reggel hat órától éjfélig szünet nélküli mozgás, éneklés az utcán. Délelőtt az üzemek, hivatalok színpompás felvonulása, délután a központi színpad előtt mintegy háromezer ember nézte végig a kultúrműsort. Akik leszavaztak, vidáman énekeltek, táncoltak a késő esti órákig. Rendzavarásra, provokációra sehol sem került sor, és megfelelő időben a szavazás véget is ért.

    Az egyes osztályok, rétegek választás ideje alatti fejlődését, magatartását tanulmányozva messzemenően ki kell emelni a kislétszámú zalaegerszegi munkásosztályt, mely a választás sikere érdekében a legnagyobb áldozatot hozta. Ôk fogadták legjobban a választási hármas jelszót, ők érték el az agitációban a legjobb eredményt, de az egész választási kampány alatti fizikai munkát is – lásd díszkapuk építése – ők végezték el. A városi kispolgárság, a közalkalmazotti réteg, a kisiparosság, a kiskereskedők és más foglalkozásúak, akik egyre inkább otthon érzik magukat a népi demokrácia légkörében, kezdik kivenni a részüket a legkülönbözőbb munkákból.

    A városnak mintegy 8–9 %-át kitevő földművese és földmunkása volt a leggyengébben megközelíthető, részben mert a város külsőségein és a város közelében laknak szétszórt településeken, részben, mert a klerikális reakció erre a rétegre tudott leginkább befolyást gyakorolni. Parasztságunk szervezésében azonban eredményt tudtunk elérni a város határában lévő két tanyán, Nekeresdben és Neszelében. Mindkét tanya csoportosan vonult fel, és egyértelműen adta le szavazatát a Függetlenségi Frontra....

    A választási kampány idején mintegy 120–130 területi és üzemi kisgyűlést tartottunk, melyeken hozzávetőleges becslés szerint 6000–6500 emberrel beszéltünk. Igen nagy szolgálatot tettek falujáróink, akik igen nagy áldozatokat hoztak, rendívüli nagy erőpróbáról tettek tanúságot, amikor fáradságot nem nézve, nagyon sokszor éjjeli órákban tértek haza gyalogosan, esőben, sárban. Falujáróink megszerettették magukat a falusi néppel. A falujáró munkában előnyösen vált be a szövetséges pártok tagjainak részvétele.

    Államapparátusunk nagyjából kielégítően végezte munkáját. Súlyos hiba volt azonban, hogy a névjegyzékek pontatlanok voltak, sok olyan személy szerepelt bennük, akiket törölni kellett volna. Egyebekben közigazgatási szerveink helyüket megállották. Rendészeti szerveink munkájukat jól ellátták. A pedagógusok szülői értekezletek tartásával, szülői látogatásokkal segítették a Népfrontot. Budapesti elvtársaink, a választások alatt a Városi Pártbizottságnak odaadó munkájukkal nagy támogatást jelentettek...

    Összegezve: megállapíthatjuk, hogy a választási kampány, a tömegek közt folytatott munka kétségkívül pozitívummal végződött. Az eljövendő időkben hibáink kijavításával, eredményeink megszilárdításával, a tömegek aktivizálódásával, jó várospolitikával, a szövetséges pártok és tömegszervezetek jó irányításával Pártunkat méginkább vezető erővé, az élet minden területének irányítójává tudjuk tenni.

13.
Szempontok a kerületi, járási, városi tanácsok összetételére
Budapest, 1950. július 13.

    A Tanácsban a párttagok arányszáma 60 % kell, hogy legyen. Ennél több nem lehet, de lefelé a párttagok arányszámának rovására el lehet térni a megadott számoktól.

    40 % pártonkivüli
    15-20 % 25 éven aluli legyen.
    A kerületi és városi Tanácsok     30-32 %-a és a
    Járási Tanácsok                         25-30-a legyen nő.

A Budapest-i kerületi és az ipari jellegü városokban, ahol van mezőgazdaság, ott a lakosság arányának megfelelően erős képviseletet kell kapni a parasztságnak, továbbá a fent megjelölt helyeken be kell vonni a kisiparosság képviselőit is a Tanácsba.

    A mezőgazdasági városokban az ipari munkásoknál irányt kell venni arra, hogy főleg a nagyipari munkások legyenek jobban képviselve.

    A parasztság képviselői közül sehol sem lehetnek többségben a szociálista szektorokban dolgozók, hanem az egyéni gazdálkodóknak kell a helyi viszonylatnak megfelelő %-ban helyetfoglalni a Tanácsban.

    Az egyénileg dolgozó parasztok között megfelelő képviseletet kell kapniok a középparasztoknak.

    [? – Nyilván a munkás többségű helyi önkormányzatokról kellett volna itt szólni.]

A következő ipari jellegü járásokban sem lehet több a munkások arányszáma, mint 60 %.

    A kizárólag mezőgazdasági jellegü járásokban a parasztság számát emelni kell a helyi viszonylatnak mnegfelelően.

    A parasztság kéviselői közül sehol sem lehetnek többségben a szociális szektorban dolgozók, hanem az egyéni gazdálkodóknak kell a helyi viszonylatban megfelelő %-ban helyetfoglalni a Tanácsban.

    A tanácsok összeállitásánál törekedni kell, hogy lehetőleg minél több község kapjon képviseletet, de a nagyobb községeknek be kell kerülni a Tanácsba.

    A szocialista szektorban dolgozó parasztoknál ügyelni kell arra, hogy a TSZCS-ken kivül az állami birtokokon, gépállomásokon dolgozók is bekerüljenek a Tanácsba.

    A Tanácsokba helyes beválasztani a Járási Bizottság többségét, a nagy tömegszervezetek vezetőit, a rendőrség, a honvédség tagjai, a sztahanovisták, élmunkások, a mezőgazdaság legjobb dolgozói, pedagógusok, orvosok közül a számaránynak megfelelően.

    Városokban a tudósok, művészek, birók közül a politikailag alkalmasabbakat.

    A Tanácsba a V-B. tagjainak feltétlenül benne kell lennie, helyes a Tanácsba az osztályvezetőket is beválasztani.

    A városokban ahol van az Á.V.H.-nak megbizottja, azt be kell választani a Tanácsba, esetleg a Végrehajtó Bizottságba.

A Végrehajtó Bizottság általában 9-11 tagu.

El kell érni, hogy a legfontosabb 3 beosztás közül:

    az egyik pártonkivüli és az egyik közülük a járási közigazgatás jelenlegi vezetője legyen, amennyiben alkalmas.

A Végrehajtó Bizottságnak legalább 1/3-a pártonkivüli kell, hogy legyen.

    A Tanács 9-11 tagja közül legalább 3 ne az apparátusból kerüljön be. A másik vagy a rendőrség járási vezetője, vagy egy jó pedagógus, vállalatvezető, gépállomásvezető, tömegszervezet járási, városi vezetője.

    Az osztályvezetők között általában helyes, ha a pénzügyi osztályvezető Végrehajtó Bizottsági tag, a mezőgazdasági városokban és járásokban a mezőgazdasági osztály vezetője, ha ipari jellegü város vagy járás, akkor az ipari osztály vezetője, és a harmadiknak az osztályvezető, aki politikailag a legalkalmasabb.

    Helyes a Végrehajtó Bizottságba beválasztani a járási székhely közigazgatás vezetőjét abban az esetben, ha megfelel városi, vagy járási akkor az ipari osztály vezetője és a harmadiknak az osztályvezetője, aki poilitikailag a legalkalmasabb [?].

    Helyes a Végrehajtó Bizottságba beválasztani a járási székhely közigazgatási tanácselnöknek [?].

    A budapesti, kerületi Tanácsok összetételéért a budapesti Pártbizottság, a járási, városi Tanácsok összetételéért a Megyei Pártbizottságok felelősek, amelyeket a kerületi, járási, Városi Pártbizottság javaslatai alapján állitják össze a Tanácsokat és a Végrehajtó Bizottságokat, belevonva a Megyei Tanács elnököket ebbe a munkába.

    A budapesti illetőleg a megyei Pártbizottságok a Tanács és a Végrehajtó bizottság összetételéről a kimutatást julius 26-ig kell a Központi Vezetőség Káderosztályára felküldeni.

    A kerületi, járási, városi Tanács elnökök a Központi Vezetőség hatásköri listájába tartoznak, tehát az azokra vonatkozó javaslatot a Megyebizottságnak fel kell julius 22-ig terjeszteni a Káderosztálynak.

    A Központi Vezetőség Káderosztályának politikai munkatársai julius 17-18-19-én kint lesznek a megyékben, tehát az elnökre vonatkozó javaslatokat az elvtársakkal közösen fogják megnézni.

    Fel kell hivni a megyei titkárok figyelmét, hogy hazaérkezésük után szombaton, vagy legkésőbb hétfőn instruálják a városi és járási titkárokat az összetétel szempontjairól.

    Budapest, 1950. julius 13.

14.
A Belügyminisztérium Választási Csoportjának tájékoztatója
Budapest, 1950. október 16.

Tájékoztató
a községi választási bizottságok feladatairól.

    A községi választási bizottság legkésőbb október 22-én 23 óráig megkapja a szavazatszedő bizottságoktól a szavazási jegyzőkönyveket és a szavazólapokat tartalmazó csomagokat. A jegyzőkönyvek alapján haladéktalanul, de legkésőbb október 23-án reggel 1 óráig megállapítja a községi tanácsra nézve a választás végeredményét és összesíti a járási és megyei tanácsokra vonatkozó eredményeket. Mindezeket egy példányban összesítő kimutatásba (nyomtatvány) foglalja össze úgy, hogy abban a szavazási eredményeket szavazókörönként feltünteti. A községi tanácsra vonatkozó végeredményt egy példányban készítendő választási jegyzőkönyvbe (nyomtatvány) foglalja. Mind az összesítő kimutatást, mind a választási jegyzőkönyvet a választási bizottság valamennyi tagja aláírja. A választási jegyzőkönyvnek a kihirdetés megtörténtére és idejére vonatkozó részét csak a választás eredményének kihírdetése után szabad kitölteni és aláírni.

    A községi választási bizottság az összesítő kimutatást és a szavazási jegyzőkönyveket egy boritékba zárja és azon feltünteti a választási bizottság megnevezését, a boritékban lévő kimutatás és jegyzőkönyvek darabszámát, valamint a továbbítás idejét. A boritékot az erre a célra rendelkezésre bocsátott zárócimkével le kell zárni. Ha a szavazási jegyzőkönyvek – nagy számuk miatt – nem férnek a boritékba, a jegyzőkönyveket csomagolópapírba kell csomagolni, a csomagot keresztkötéssel át kell kötni és a zsinórt cimkével le kell zárni. A szavazólapokat tartamazó csomagokat a választási bizottság egybecsomagolja.

    A szavazási jegyzőkönyveket tartalmazó boritékot, valamint a szavazólapokat tartalmazó csomagot a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja karhatalmi kísérettel járművön (lehetőleg gépkocsin) haladéktalanul a járási választási bizottsághoz viszi és annak átadási-átvételi jegyzék ellenében legkésőbb október 23-án reggel 3 óráig átadja. Járműről a községi jegyző köteles gondoskodni. A karhatalmi kíséretet a községi előljáróság megkeresése alapján a rendőrség illetékes szerve biztosítja.

    A választási jegyzőkönyvet a választás eredményének kihírdetéséig a bizottság magánál tartja. A választási bizottság mindaddig együttmarad, amíg a boritékot és a szavazólapok csomagját a járási választási bizottsághoz továbbítják.

    A választás eredményének kihírdetése után a választási bizottság a választási jegyzőkönyvet megőrzés végett az október 24-én megalakuló községi tanács végrehajtóbizottságának adja át.

    Budapest, 1950. október hó 16.

15.
Dobolási hirdetmény a tanácsválasztás helyi tudnivalóiról
Keléd, 1950. október 21.

Hirdetmény.

Holnap, október 22-én, vasárnap lesz a tanácsválasztás. A választási eljárás reggel 7 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. Felhivjuk a választók figyelmét, hogy mindenki még a délelötti órákban szavazzon le. Minden 20 éves és azon felüli egyén szavazati joggal bir. A szavazás helye az állami általános iskola. Minden választó hazafias kötelessége, hogy a szavazáson részt vegyen.

A tanács választás napján, október 22-én vasárnap egész nap szesztilalom van, szeszesital árusitása, kiosztása, forgalomba hozása tilos.

Értesiti a választási bizottság a község lakosságát, hogy Borgáta község a vasárnapi tanácsválasztásra versenyre hivta ki Keléd községet a szavazás mielöbbi befejezésére. Felhivjuk ezért a választókat, hogy már a reggel órákban adják le szavazataikat, hogy mielöbb befejezést nyerjen a választási eljárás.

A tanácsválasztás tiszteletére minden háztulajdonos illetve lakó diszitse ki a ház utcára néző részét, hogy ezáltal is*, hogy ez a nap a dolgozó nép ünnepe, a község külső képe is mutassa a történelmi eseményt.-

    Készült Vencsellő községben 1950. október 26-án a Földmivesszövetkezet mozihelyiségében a helyi Tanács megválasztásának ülésén.

    Jelen vannak a Megyei Pártbizottság kiküldötte valamint a Járási Tanács kiküldötte Hajnal elvtárs. Smajda András a választási bizottság elnöke, Mátyás Gergely Függetlenségi Népfront elnöke, valamint a Tanácstagság és póttagok.

    A gyülés megnyitása előtt felkéri a megjelenteket a Himnusz eléneklésére. A Himnusz eléneklése után Függetlenségi Népfront elnöke üdvözli a megjelenteket és megtartja ünnepi beszédét, majd utánna felkéri Smajda András választási bizottság elnökét, hogy ismertesse a választás eredményét. Felkéri továbbá Hornyai László tanácstagot a jegyzőkönyv vezetésére, valamint Petrohai Jánosnét és Cserpák Gyula tanácstagokat a jegyzőkönyv hitelesitésére.

    Smajda András választási bizottság elnöke felolvassa a választások eredményét, hogy Vencsellő község népe egy emberként szavazott a Függetlenségi Népfront jelöltjeire. A választási bizottság elnöke a választási eredmény kihirdetése után kiosztja a tanácstagoknak a megbizóleveleket.

    Mátyás Gergely a Függetlenségi Népfront elnöke felkéri a tanácstagokat, hogy mutassák fel megbizólevelüket, majd ennek megtörténte után a Tanácsot megválasztottnak nyilvánitja.

    Az uttörők szavalatokkal és választási csasztuskákkal és énekkel szórakoztatják a közönséget.

    A Népfront elnöke javasolja a Végrehajtó Bizottság megválasztását. Felolvassa a javasoltak neveit. Mátyás Gergely, Türk László, Demjén Mihályné, Vagner József, Türk Józsefné, Győri Sándor, Dénes Sándor, Volf Borbála, Hengsperger György.

    A Tanácstagság egyhangulag megválasztja a Végrehajtó Bizottságot és örömét nyilvánitja ezen Végrehajtó Bizottság kijelölése mellett.

    Ezután szünet következik, mely alatt a végrehajtó bizottság elvonul, hogy megválassza az elnököt, elnökhelyettest és a titkárt.

    Szünet után a Függetlenségi Népfront bizottság elnöke kihirdeti a Végrehajtó bizottság választását, mely szerint Demjén Mihálynét elnöknek, Türk Lászlót elnökhelyettesnek, titkárnak Győri Sándort választotta meg.

    A Tagság minden egyes névolvasáskor percekig tartó tapssal üdvözlik a megválasztottakat.

    Elnök a VB nevében megköszöni a Tanácstagság bizalmát és igéri, hogy a Végrehajtó Bizottság mindenben a dolgozó népünk érdekeinek szem előtt tartásával fog dolgozni és tettekkel fogja megmutatni hogy méltó a bizalomra. Kérte a Tanácstagság támogatását.

    Ismertette a Tanács közvetlen feladatait és biztositja a Tanácsot és dolgozó népünket, hogy mindenben a Pártunk és Rákosi elvtárs utmutatása szerint fog dolgozni.

    Uttörők köszöntik a megalakult Végrehajtó Bizottságot, majd Kovács Lajos elvtárs a Párt részéről köszöntötte és fogadta, hogy Pártunk irányvonalát követve segiteni fognak a VB nehéz munkájában. A Disz részéről. Pedagógusok, MNDSZ, TSZ, ÁMG részéről történnek köszöntések. Kérik, hogy a Tanács munkáját ugy vigye, hogy épithessük tovább népidemokratikus országunkat a szocializmus utján.

    Utánna a Járási Tanács kiküldötte tart nagy beszédet, melyben pontosan rátért a Tanács feladataira, hogy milyen vonalakban kell, hogy dolgozzon a Tanács. Sok sikert kivánt ezen munkájukhoz.

    Kovács elvtárs a Megyei MDP Bizottság kiküldötte üdvözölte a Tanácsot és szép beszédben foglalkozott a tanács munkájával. Politikai irányvonalat mutatott a Tanácsnak és kérte őket, hogy mindég tartsák szem előtt Pártunk irányvonalát és aszerint dolgozzanak, hogy igy épithessük a szocializmust.

17.
Munkaversennyel a választások sikeréért
1953. május 12.

Tehenészek versenye

    A választások előtti napokban mind lelkesebbé válik a termelőszövetkezetek tehenészeinek versenye. Vas megyében a kemenesszentmártoni Uttörő tsz kíváló fejőnői – a mozgalom elindítói – május 8-án például 177 literrel, május 10-én pedig már 240,3 literrel több tejet fejtek, mint április 9-én, amikor vállalásukat tették. Baranya megyében, az ivándárdai Sarló és Kalapács tsz tehenészei is becsülettel harcolnak, hogy valóraváltsák adott szavukat.

    Hajba Dezsőné, a tsz munkaérdemrendes tehenésze nemcsak maga ér el jó teljesítményt, hanem a fejlett módszerek alkalmazására tanítja tehenésztársait is.

    A jó munka eredménye, hogy a szövetkezetben a választási békeverseny megindulása óta csaknem két literrel nőtt az istállóátlag. Pest megyében, az abonyi Uj Világ tsz tehenészei a választási békeversenyben alkalmazták először a napi háromszori fejést. Az eredmény máris mutatkozik: egyetlen nap 25 literrel több tejet fejtek, mint azelőtt bármikor.

    Az állami gazdaságok tehenészei sem maradnak el a szövetkezetek mögött. A választási békeverseny utolsó napjaiban a legjobb állami gazdaságok már túl is szárnyalták a kitűzött célt: a tízliteres istállóátlagot.

    A balkányi állami gazdaságban már több mint 12 liter, a barabási állami gazdaságban pedig már 12 liter az istállóátlag.

    Az újfehértói gazdaságban az asszonyok, leányok csatlakoztak elsőnek a tízliteres istállóátlagért indított mozgalomhoz. Azokat a teheneket, amelyek 15 liternél több tejet adnak, naponta négyszer fejik. Az eredmény: 6,4 literről 10,7 literre nőtt az istállóátlag, s naponta sok-sok kannával több tejet indítanak útnak a vasútállomás, a városok felé.

Rákosi elvtárs vasárnapi beszéde után soha nem látott lelkesedéssel indult meg a munka hétfőn reggel a Sztálin Vasmű egyik büszkeségénél, a nagykohó építésénél is. Hűvös, esős reggel, csípős szél fogadta az építőket. De az országoshírű Szlobodnyik-brigád minden tagja tudta, hogy ezen a napon dől el felajánlásuk teljesítése. A brigád ugyanis megigérte, hogy június 3-a helyett május 12-re befejezi a nagykohó gáztisztítójának zsaluzását. Egy akarattal szembeszálltak a nehézségekkel. Nyolc méter magasságban dolgozott a brigád, az eső keményen vágott az arcukba, a szél egyre erősödött. Ilyen időben lehetetlennek látszott a munka. De a Szlobodnyik-brigád tagjait megacélozták Rákosi elvtárs szavai.

Percnyi megállás nélkül folyt a munka. A brigád két tagja lent válogatta a deszkákat. Hármat-négyet erősítettek egymáshoz, hogy a viharos szélben fel tudják húzni a deszkákat a magasba. Délutánra befejezték a gáztisztító födémzsaluzását. A viharos szél ellenére 200 százalékos teljesítményt értek el, szavukat valóra váltották.

A sztahanovista-mozgalom fellendítéséért, kiterjesztéséért dolgoznak a győri Wilhelm Pieck gyár sztahanovistái. Porubszky Lajos sztahanovista ifjúmunkás esztergályos május első dekádjában átlag 783 százalékot ért el, keresete erre az időre 1241 forint. Úgy készül első szavazására, hogy egyre emeli a maga és a mellette dolgozó ifjak teljesítményét. Hétfőn 847 százalékot ért el.

    A Thököly-úti Magasépítő-ipari Technikum előtt daloló, táncoló úttörők, a „Dózsa György” iskola leányai. Ajkukról csengve száll az ének: „Úttörők vagyunk mi, vidám gyerekek. Szabadságban élünk, a részünk szeretet”. Egy másik úttörő -csoport az iskolába, szavazni igyekvő dolgozóknak maga készítette békegalamb-jelvényt osztogat.

    Ismerős kép ez, szerte az országban, vidáman, boldogan így szavaztak hazánk állampolgárai. Itt is árad a vidámság, az emberek boldog felkiáltásokkal üdvözlik egymást. A többi szavazóhelyiségtől eltérően azonban éppen nem sietnek a dolgozók. Egy öreg néni, aki a sorbanállók között már közvetlenül élre került, csendesen, észrevétlenül visszamegy a sor végére. - „Még sohasem láttam közelről, csak képről” - mondja mintegy válaszképpen a mosolygó tekintetekre . A járókelők megállnak az utcán, s aki eddig nem tudta, az is kitalálja, meglátja a derűsen komoly, boldog várakozással teli arcokon, hogy kit várnak ide.

    Kilenc óra. Hirtelen csend, majd taps jelzi: megérkezett Rákosi Mátyás elvtárs és felesége. Mosolyogva szállnak ki a kocsiból, fürgén sietnek fel a lépcsőn. Rákosi elvtárs köszönve lép a folyosóra. Elhalad a szavazók sora mellett, s mindenki, azok is, kik most találkoznak vele először, úgy érzik, hogy már százszor, ezerszer látták, üdvözölték. A kis úttörők is, akik gyereknagyságú csokraikat tartva izgatottan vártak, elfeledkeznek előbbi szorongásuktól, s úgy szaladnak Rákosi elvtárs elé,mint ahogy hazatérő édesapjukat szokták fogadni. A taps, amely a nagygyűlések megszokott, hatalmasan zúgó hangjától eltérően, itt szinte családias bensőséggel kísérte Rákosi elvtársékat, most elhallgat. Csendben hangzanak fel a szavak: „338. - Rákosi Mátyásné; 337. - Rákosi Mátyás”. Egy perc sem telik el, mosolyogva lépnek ki a szavazófülkéből, s előbb Rákosiné elvtársnő, majd Rákosi elvtárs az urnába dobja a borítékot.

    A szavazatszedő bizottság elnöke Rákosi elvtárs kérdésére elmondja, hogy a körzet mintegy 540 választópolgárának többsége már 9 óra előtt szavazott. Rákosi elvtárs még egyszer kezet szorít az elnökkel, s a bizottság tagjaival. Végtelen szeretetet tükröz a sok szempár, amely őt kiséri.

    Újra meggyorsul a szavazás. Egymásután állnak a szavazók az urnák elé. Meghatottan büszkén helyezik el szavazataikat az Övé mellé.

19.
Képek Sztálinváros első országgyűlési választásáról
1953. május 18.

Sztálinvárosban még sohasem volt országgyűlési választás. Négy évvel ezelőtt még maga a város sem létezett. Hirtelen keletkezett, még a pacsirták sem értek rá elszokni innen, most is ott trilláznak a magasban, az emberkéz formálta új táj: a város felett. S ma Sztáliváros is országyűlési képviselőket választ.

Kora reggel van még – szelíd, csendes napsugaras reggel – de máris csoportosan sietnek az ünneplőruhás dolgozók a fellobogózott utcákon. Felemelő érzés itt szavazni, ahol akaratlanul is a jövő felé fordul a tekintet, ahol népfrontunk programmja öltött testet minden egyes téglában, minden emelkedő gyárfalban, a város és a vasmű között serdülő ifjú fákban is, amelyek újjá változtatják még a levegőt is a dunamenti fennsíkon.

A szokatlanul széles, a jövendő arányaihoz mért Sztálin-út még vakolatlan ötemeletes házsora előtt fiatal házaspár igyekszik a tíztantermes iskolában lévő szavazóhelyiség felé. A fiatalasszonyon tarka tavaszi ruha, a férfin vadontúj sötétkék ünneplő. Mellükön a „Sztálin Vasműért” emlékérem ezüst és bronz fokozata. Az óra még csak félhetet mutat és a szavazás hét órakor kezdődik. De az iskolaépület előtt máris szélesen áradóan hullámzik a tömeg. Mindenhonnan énekfoszlányokat hoz a szél...

    Bent a szavazóhelyiségekben egymás után lépnek az urnák elé a dolgozók a gondosan leragasztott borítékkal. Most egy naptól és széltől szinte feketére cserzett arcú építőmunkás lép előre. Mikor ujjai elengedik a borítékot, boldogan mosolyog. Mögötte idős munkásasszony áll. Haja régimódian, kontyba tűzve. Ünnepélyesen komoly, majdnem szigorú, de neki is lelkesedés, ifjúi tűz lángol a szemében. Mérnökök és vasasok, fiatalok és öregek, férfiak és nők –. egyemberként vonul fel az egész Sztálinváros. Volt gazdasági cselédek, háztartásbeliek, egykor éhező bér rabszolgák, munkanélküliek. Ma – sokezer alkotó, sokezer építő, sokezer szabad munkás, valamennyien úgy érzik miután leadták szavazatukat: lendítettek egyet a jövőn.

    A népfront programmjára a sztálinvárosiak a választási békeversenyben több és jobb munkával válaszoltak. Most feleltek szavazataikkal is.

    Déli 12 óráig leadta szavazatát az új város választópolgárainak 95 százaléka.

Adamski Lőrinc kormánykitüntetéses sztahanovista kőműves sok-sokmillió téglát épített bele az új városba. Délután kiült feleségével Sztálin-úti lakásuk erkélyére és széles mozdulattal az előttük kibontakozó képre, az épülő Sztálin Vasműre és a hatalmas városra mutatott:
– Látod, erre szavaztunk!

20.
Járási tanács VB-elnökének választási beszédvázlata
Ráckeve, 1958. november 4.

    5000000 millió [?] ember készül a választásra.

    Mit jelentett régen a választás?
        Be nem tartott programot
        Be nem tartott igérgetések
        A választók megfélemlitése

    Kik lettek a képviselők?
        Gróf Karácsonyi Imre nagybirtokos máltai lovag
        báró Kaass Andor földbirtokos
        Bajner Ernő nyugalmazott tábornok stb.

    Kik és hogyan választottak?
        Csak akik 6 évig egy helyben laktak, a munkás, a szegény paraszt igy nem, mert az futott szegény a kenyere után.
        A nők csak akkor, ha 30 évesek elmultak és 3 élő gyermekük volt.
        6 elemi elvégzése, mert [azt] sem tudta a parasztember gyermeke végig tanulni.
        Csak aki meghatározott mértékü adót fizetett azért ahogy ők mondták, hogy a kódis ne avatkozzon a politikába.
        A szavazás módja, nyilt szavazás volt, nem titkos, mert arra szerintük a magyar nép még nem volt elég érett, eléggé művelt.

    Kik ültek a régi országgyülésben?
        Nagybirtokosok, gyárosok, papok, bankárok, és sok-sok ügyvéd, akik rendszerint valamelyik nagyvállalat jogtanácsosai voltak. Az ország ügyei felett a szegény nép dolgában azok hoztak törvényeket, akik kizsákmányolták ezek[et] a munkásokat, parasztokat. Olyanok is voltak a törvények. Ha megnéztük kik a bankok igazgatói, kik a vállalatok, gyárak vezetői és kik az 1000 holdas gazdák, azt láttuk, hogy ugyanezek ülnek a képviselőházban is.
        De még ebben a képviselőházban sem biztak. Ennek a nyakára még ráültették a főrendi házat. Ebben csak a bárók, grófok családjainak a képviselői ülhettek. Tagja volt valamennyi püspök, a pannonhalmi főapát, a zirci apát, a szerzetesrendek főnökei, akik a papi birtok felett rendelkeztek.
        A Hagyó Kovács parasztnyuzó jószágigazgató gazdái. Aztán 20-an olyanok, akiket a kormányzó életfogytiglan kinevezett. Egy köztük olyan, a Muzsa József, aki diszparasztként ült ott, de aki az urakkal pendült egy huron. Ez a főrendiház aztán mindent megakadályozott, ami a szegény nép érdekében történhetett volna.

    Mit jelent a számunkra ma a választás?
        Azt, hogy minden becsületes, tiszteséges ember ebben az országban, aki betöltötte 18. életévét szabadon választhat.
Egy párt rendszer? /megmagyarázni/
        Ezen a választáson nincs nekünk uj programunk, mert a Munkás-Paraszt Kormány ---------éppen 2 évvel ezelőtt világosan megszabta a tennivalóinkat egy mondatban. „Munkásnak, parasztnak, értelmiségnek emelni az életszinvonalat, szebbé, jobbá tenni az életet.”
        Ennél többet nem mondunk.

    Kiket választunk, kikre szavazunk:
        Nem Sándor Alberteket, aki önkényeskedett, emberek életébe, becsületébe ártott, hanem olyan becsületes munkába is élenjáró parasztokat, mint Becseics Lyubomir akit itt mindenki ismer, vagy Kudar Ignácot, akit az egész járásban becsülnek, Márkus Józsefeket, akinek a saját és családja léte nyitott könyv mindenki előtt. Aki bár rövid ideje dolgozik, de bebizonyitotta, hogy tud a néppel és a népért dolgozni Nagy István, Balog János, T.Szabó Bálint, Pirát Gyula.

    Milyen legyen az uj tanács?
        Jobb, mint a régi. Ahogy a nagy költő József Attila megálmodta, „A dolgozó nép okos gyülekezete”. Nem a régi rend községi kupaktanácsa, hanem becsületes, tisztakezü emberek gyülekezete, akik nem a saját zsebük hasznát hanem az egész közösség érdekét tartják szemelőtt. Akik törődnek azzal, hogy a juttatásból mindenki egyformán kivegye a részét, de egyformán vállaljon terheket is, a közösség érdekében...

21.
Országszerte befejezéshez közelednek a választási előkészületek
1958. november 14.

    Az Országos Választási Elnökség tájékoztatást adott, milyen szavazólapokat kapnak a választók a vasárnapi országgyűlési és tanácstagi választásokon.

    Az idevonatkozó kormányrendelet értelmében a szavazás hivatalos szavazólapokkal történik. Az országgyűlési választókerületi lajstrom és a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására más-más színű szavazólapok szolgálnak, mégpedig:

    Az országgyűlési választókerületi lajstrom választásásra rózsaszínűek; a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok tagjainak választására világoskék színűek; a járási, a járási jogú városi és a városi kerületi tanács tagjainak választására világosbarna színűek; a községi tanács tagjainak választására fehér színűek.

    Az országgyűlési képviselők és pótképviselők választására szolgáló szavazólapok tartalmazzák: az országgyűlési választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját, napját, valamint az Országos Választási Elnökség által elfogadott országgyűlési választókerületi lajstromot, külön-külön feltüntetve a képviselőjelöltek és a pótképviselőjelöltek nevét.

    A tanácstagok választására szolgáló szavazólapok tartalmazzák a megválasztandó tanács megjelölését (a megye, illetve a megyei jogú város feltüntetésével), a választás évét, hónapját és napját, a tanácsi választókerület sorszámát és a Hazafias Népfront választókerületi jelöltjének (jelöltjeinek) neveit.

    Ezek szerint a szavazatszedő bizottság elnöke a választóknak a községekben négy, a járási jogú városokban három, a fővárosban és a megyei jogú városokban ugyancsak három szavazólapot ad át.

    A szavazás vasárnap reggel 7 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. Mint ismeretes, valamennyi választópolgárt már értesítették arról, hogy melyik tanácsi választókerület névjegyzékében szerepel, milyen sorszám alatt és melyik szavazóhelyiségben szavazzon. Minden választópolgárnak nemcsak joga, hanem egyben hazafias kötelesége is, hogy részt vegyen az országgyűlési képvielők és a tanácsok tagjainak választásában. A szavazás megkönnyítése érdekében a választók vigyék magukkal az értesítést, hogy gyorsan megállapíthassák, milyen sorszám alatt szerepel a választó. A szavazó személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolja, majd a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a fent ismertetett szavazólapokat és egy borítékot a választónak. A Hazafias Népfront jelöltjeire úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változtatás nélkül összehajtjuk, borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába helyezzük.

    A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy a megyékben befejezéshez közelednek a választási előkészületek. Mint ismeretes, mindenütt kijelölték már a szavazóhelyiségeket.

    Szolnok megyében társadalmi bizottságok alakultak a szavazóhelyiségek feldiszítésére. A jászsági termelőszövetkezetek dolgozói virágfüzéreket fonnak és azzal diszítik a szavazóhelyiségeket. Zalában 250 KISZ-művészcsoport köszönti műsorral a szavazásra érkezőket. Komárom megyében sok üzem védnökséget vállalt a lakóterületek szavazóhelyiségei felett. Szabolcs-Szatmárban pedig a nőtanácsok és a KISZ-szervezetek tagjai varázsolják otthonossá, barátságossá a szavazóhelyiségeket. Borsodban, a matyófalvakban és a bányavidékeken helyi érdekességekkel, népművészeti alkotásokkal, bányászlámpákkal és jelvényekkel teszik ünnepélyessé a szavazás helyét.

    Budapesten is megtették az előkészületeket a választások törvényes, zavartalan lebonyolítására...

22.
Tanácselnöki hangulatjelentés a választásokról
Salgótarján, 1958. november16.

    a./ Hogyan indult be a szavazás?
    Az egész megye területén a lakosság igen nagy érdeklődést tanusit, amit bizonyit, hogy a szavazókörök helyiségei előtt állandóan csoportosan várakoznak a szavazók. A szavazatszedő bizottságok alig győzik fogadni a választókat.

    b./Milyen a hangulat?
    A lakosság hangulata lelkes. A lakosság hangulata mellett emlitésre méltó a tömegszervezetek kiváló mozgósitó munkája. Igen sok helyen az ifju választók csoportosan mentek szavazni. Salgótarján város területén a KISZ. vezette a fiatal választókat zászlókkal a választóhelyiségek elé. Több helyen a KISZ. fiatalok a szavazóhelyiségek előtt kulturmüsort /népi táncokat, mozgalmi dalokat/ adnak elő, Csécse, Ecseg, stb. községekben.

    A KISZ. fiatalok mellett az uttörők is köszöntik a a szavazókat. Patvarc községben pl. diszőrséget állnak a szavazóhelyiség bejárata előtt. Más helyeken, igy Hugyagon is indulókat énekelnek a szavazóhelyiségek környékén.

    A KISZ. fiatalok csoportos szavazásán kivül nagyon sok helyen az asszonyok is a nőtanács vezetésével szavaznak. Mátranovák, Kazár községben reggel 7 órakor az asszonyok zászlókkal vonultak szavazni.

    Több községben választókerületenként közösen mentek szavazni az egyénileg dolgozó parasztok is. Pl. Magyarnándor és Szügy községben.

    A rétsági járás területén több olyan szavazó nyilatkozott a szavazóhelyiségek bejárata előtt, akinek a múltban nem volt szavazati joguk. Ez igen jó hatást váltott ki, különösen a fiatalok körében.

    Vannak községek, ahol az állami gazdaságok, pl. Magyarnándor, - a termelőszövetkezetek, pl. Dejtár, együtt vonulnak fel szavazni. Ludányhalászi községben egy idős asszony a szavazóhelyiségben kijelentette, hoigy azért szavaz a népfront jelöltjeire, mert jobb élet biztositását reméli.

    Berkenye községben szintén egy munkás ugy nyilatkozott, hogy a hazafias népfront jelöltjeire való szavazás boldog jövőt biztosit.

    Szinessé tette a szavazást, hogy a legtöbb községben népi zenekarok köszöntik a választókat.

Kisgazda Párt	31 mandátumot
Szociál demok.	12
Komm.párt	12
Szakszervezet	14
Nemzeti Paraszt	7
összesen	76