1. TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI RENDSZERRŐL

1.1. Választójog az önkormányzati választáson

1.1.1. Az önkormányzati választáson választó aki:

a)

-  Magyarországon élő magyar állampolgár
-  nagykorú (18. életévét betöltötte vagy 18 év alatti, de házasságkötéssel nagykorúságot szerzett)
-  lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van

b)

-  bevándorolt
-  magyar jog szerint nagykorú
-  nem magyar állampolgár

1.1.2. Önkormányzati képviselővé, polgármesterré választható aki:

-  magyar állampolgár
-  nagykorú
-  lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van

Nem választható önkormányzati képviselővé, polgármesterré a szavazati joggal rendelkező bevándorolt. 

1.1.3. A választójogból kizártak köre

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nincs választójoga annak, aki:

cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll
közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll
jogerős szabadságvesztés büntetését tölti
büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti

1.2. A helyi önkormányzati választási rendszer

Az önkormányzati választás egyfordulós.

1.2.1. A települési önkormányzat képviselőtestületének választása

Kislistás rendszer:

10 000 vagy ennél kevesebb lélekszámú településeken a település egésze alkot egy választó-kerületet. A képviselő-testület létszáma a lakosság számának függvényében változik.

A választópolgárok

-  100 lakosig             3 képviselőt
-  600 lakosig             5 képviselőt
-  1 300 lakosig          7 képviselőt 
-  3 000 lakosig          9 képviselőt
-  5 000 lakosig         11 képviselőt
-  10 000 lakosig       13 képviselőt választanak.

A kislistás választás lényege, hogy a szavazólapon abc sorrendben szereplő jelöltek közül a képviselő-testület létszámának megfelelő számú személyre lehet szavazni, s a sorrendben legtöbb szavazatot kapott személyek lesznek képviselők.

Vegyes választási rendszer:

10 000 lakost meghaladó lélekszámú településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők egy része egyéni választókerületben, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A kétféle mandátumhoz jutás a lakosság számának függvényében változik:

-  25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás
-  50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás
-  60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás 
-  70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátum.

Minden további 10 000 lakos után 1-gyel nő az egyéni választókerületi és minden 15 000 la-kos után 1-gyel nő a megválasztható listás képviselők száma.

A szavazólapon abc sorrendben szereplő jelöltek közül egy személyre lehet szavazni, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. A jelölő szervezetek által állított kompenzációs listára a választópolgárok nem szavaznak, az ezen szereplő jelöltek matematikai számítás eredményeként jutnak mandátumhoz, az egyéni választókerületben vesztes jelöltek szavazatai, az úgynevezett töredékszavazatok alapján.

1.2.2. Polgármester/főpolgármester választása

Minden településen és a fővárosi kerületekben a polgármestert – a fővárosban a főpolgármestert – a választópolgárok közvetlenül választják. A szavazólapon abc sorrendben szereplő jelöltek közül egy személyre lehet szavazni. A legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz polgármester/főpolgármester.

1.2.3. A fővárosi közgyűlés választása

Budapest közgyűlésébe a választópolgárok 66 tagot választanak, Budapest egésze egy válasz-tókerületnek számít. A választópolgárok a jelölő szervezetek (pártok, társadalmi szervezetek) által állított listákra szavazhatnak. A szavazólapon csak egy listára lehet szavazni. Az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában, matematikai számítás eredményeként jutnak mandátumhoz. Nem kapnak mandátumot azok a listák, melyek a listákra leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át nem érték el.


1.2.4. A megyei közgyűlés választása

A megyei közgyűlés választása során a megye két választókerületre oszlik. Az egyikbe a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések, a másikba a 10 000 lakost meghaladó lélek-számú települések tartoznak. A választópolgárok a jelölő szervezetek (pártok, társadalmi szervezetek) által állított listákra szavaznak. A szavazólapon csak egy listára lehet szavazni. Az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, matematikai számítás eredményeként. Nem kapnak mandátumot azok a listák, amelyek a választókerületben leadott összes érvényes szavazat 4%-át nem érték el.

A megyei közgyűlés választásában a megyei jogú város választópolgárai nem vesznek részt!

1.3. A helyi kisebbségi önkormányzat választása

Az önkormányzati választással egyidejűleg helyi kisebbségi önkormányzati választásra is sor kerül. Amennyiben az adott településen - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben felsorolt 13 kisebbség közül – kezdeményeztek ilyen jellegű választást a kislistás szabályok (lásd: 8. oldal) alapján az 1 300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fős, 1300 feletti lélekszámú településen 5 fős kisebbségi önkormányzat jöhet létre.

1.4. Választási szervek: választási bizottság, választási iroda az önkormányzati választáson

1.5. Jelölés

Az önkormányzati választásokon nemcsak pártok, hanem a bíróság által társadalmi szervezetként nyilvántartásba vett szervezetek is állíthatnak jelölteket és független jelöltek indulására is van mód.

1.5.1. Települési önkormányzati képviselők jelölése

A kislistás rendszerben illetve az egyéni választókerületben jelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

A vegyes választási rendszerben kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított.

1.5.2. A polgármester (főpolgármester) jelölése: 

Jelölt az lesz, akit:

a) 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a választópolgárok legalább 3%-a;

b) 100 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a választópolgárok 2%-a, de legalább 300 választópolgár;

c) 100 000-nél több lakosú települések esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2 000 választópolgár jelöltnek ajánlott;

d) főpolgármester jelölt az lesz, akit a főváros választópolgárainak 0,5%-a jelöltnek ajánlott.

1.5.3. A fővárosi közgyűlési lista állítása

Az a jelölő szervezet állíthat fővárosi listát, amely legalább 6 fővárosi kerületben kompenzációs listát állított.

1.5.4. A megyei közgyűlési lista állítása

Az a jelölőszervezet állíthat megyei listát, amely az adott választókerületben lévő települések választópolgárai 0,3%-ának ajánlását meg tudta szerezni.

1.5.5. A helyi kisebbségi önkormányzati képviselők jelölése

Jelölt az lehet, akit a település választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak és az adott kisebbség képviseletét vállalja.

1.6. Az eredmény megállapítása

A szavazás szavazóköri eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, külön minden választási fajtában. A jegyzőkönyveket a helyi választási iroda vezetőjéhez eljuttatja, aki azt továbbítja az eredmény megállapítására jogosult választási bizottsághoz.

A helyi választási bizottság a szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét (képviselőtestület, polgármester, helyi kisebbségi önkormányzat választása esetén), amelyet jegyzőkönyvben rögzít.

A megyei/fővárosi közgyűlés, valamint a fővárosi főpolgármester választás szavazatait az illetékes területi választási bizottság összesíti és megállapítja az eredményt.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki a polgármester, főpolgármester, megyei/fővárosi közgyűlés választásáról külön-külön. Az adatlapok a közvélemény gyors tájékoztatását szolgálják.