A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény ( a továbbiakban: Ve.) 21. § (2) bekezdés a.) pontja szerint a szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok közé tartoznak, s mint ilyenek, a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. Feladataik különösen: a választás szavazóköri eredményének megállapítása, a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési általános választások kitűzését követően legkésőbb a választást megelőző 20. napig választja meg.
Megválasztásuk 2002. március 18-ig megtörtént.
A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.
Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot, annak feladatait a helyi választási bizottság látja el, melynek 5 választott tagja van.
A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a választókerületben lakcímmel kell rendelkezniük, míg a delegált tagoknál ez nem kötelező. Ezért a szavazatszámláló bizottságokat az önkormányzati választási egyéni választókerületi beosztásra is tekintettel hozták létre az országgyűlési választást megelőzően.
A szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt.
A fentieken túl további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a választott tagokra: a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem lehet a szavazatszámláló bizottság választott tagja. A delegált tagok esetében ez a szabály nem érvényesül.
A szavazatszámláló bizottságok határozatai ellen kifogást lehet benyújtani, ezért az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
Az Országos Választási Bizottság 3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalásában foglalkozott a választási bizottsági tagok összeférhetetlenségével. Az állásfoglalás szövegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A szavazatszámláló bizottság tagjával szemben bejelentett összeférhetetlenségről maga a szavazatszámláló bizottság határoz. A tag megbízatása megszűnik az összeférhetetlenség megállapításával.
A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. A delegált tagok megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha összeférhetetlenség alakult ki, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg ha a megbízatást visszavonják.
A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a település polgármestere előtt esküt tesznek.
A szavazatszámláló bizottság – tagjai megválasztását és az eskütételt követően – alakuló ülést tart, ahol a választott tagok közül megválasztja a bizottság elnökét, illetve annak helyettesét.
A szavazatszámláló bizottság tagjai – ideértve a póttagokat is – részére a helyi választási iroda vezetője részletes tájékoztatást ad az önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről.
A választott és megbízott tagok jogaik és kötelességeik tekintetében egyenlők, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj.
A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek.
A szavazatszámláló bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több jelölő szervezet közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet, tartózkodásnak nincs helye. A szavazatszámláló bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A kisebbségi véleményt is – indokaival együtt – jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el.
A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz a határozatképességhez szükséges számú tagoknak folyamatosan együtt kell lenni.
A szavazatszámláló bizottság illetékességi területe
az adott szavazókör területe. Ezen a területen végzi tevékenységét,
gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról. A bizottság csak az
illetékességi területén lakó választójoggal rendelkező személyeknek
biztosíthatja a szavazás lehetőségét. Mozgóurnát is csak illetékességi
területen belül biztosíthat az ezt igénylő választópolgárok számára.
A jegyzőkönyvvezető feladatai
Minden szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezetőnek részben önálló feladatai vannak (pl. napközbeni jelentés, rendkívüli esemény jelentése, adatlapok kitöltése és továbbítása) részben pedig a szavazatszámláló bizottság munkáját segíti. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak, így szavazati joggal nem rendelkezik.
Az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető
a) közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülkék rendeltetésszerű elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása, stb.);
b) gondoskodik a névjegyzék, valamint a visszautasítottak jegyzéke, a mozgóurnát kérők jegyzéke és az igazolás alapján a névjegyzékbe felvett választópolgárok jegyzékének vezetéséről;
c) a szavazás közben történt rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyvet továbbítja a HVI vezetőjéhez;
d) kitölti az adatlapokat és közreműködik a jegyzőkönyvek kiállításában és azoknak, valamint az egyéb választási iratoknak a HVI székhelyére történő szállításában.