A Ve. a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. Mind a két jogorvoslati eszköz csak a törvénysértés bizonyítékaival együtt terjeszthető elő. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.
a)
A választási törvények megsértésére hivatkozva az érintett választópolgárok, a jelöltek és jelölő szervezetek panasszal élhetnek. A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani.
A
választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást
lehet benyújtani, a döntést hozó választási bizottsághoz.
A
panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az
annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani.
Egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság feladatát
a helyi választási bizottság látja el, így döntése ellen a területi választási
bizottsághoz lehet kifogással fordulni. A panaszt és a kifogást úgy kell
benyújtani, hogy az legkésőbb
a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított
három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási
bizottság a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választás eredménye elleni kifogás esetén a határidő rövidebb,
mindössze egy nap.
b)
Előadódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottság feladatát ellátó helyi választási bizottsággal közöl olyan észrevételt, mely a választás törvényes rendjével áll összefüggésben. (Pl. szót emel az ellen, hogy a választópolgárok a szavazat leadása után a szavazóhelyiségben csoportosulnak, közli, hogy választási kampányt szolgáló plakátot észlelt a szavazóhelyiség előterében, stb.) Ilyen esetben a bizottság nyomban intézkedik a jogsértő helyzet azonnali felszámolása iránt. Amennyiben a bizottság az észrevétellel nem ért egyet, ezt jegyzőkönyvben rögzíti, közli a választópolgárral és egyben tájékoztatja az a) pont szerinti jogorvoslati lehetőségről.
c)
Amennyiben a kifogás az önkormányzati képviselőtestület, polgármester vagy helyi kisebbségi önkormányzat választási eredményével függ össze, melynek megállapítására a helyi választási bizottság jogosult, akkor annak elbírálása a területi választási bizottság, ha a megyei közgyűlés választásával kapcsolatos, akkor az elbírálásra az Országos Választási Bizottság jogosult.
A
területi választási bizottság döntése elleni jogorvoslatokat a megyei bíróság
bírálja el. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság
határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A választások, így
az önkormányzati választások tisztaságát a Büntető Törvénykönyv (a
továbbiakban Btk.) is védi. A Btk. 211. §-a választás-, a népszavazás
és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről szól.
„Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) erre jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi
kezdeményezés eredményét,
bűntettet
követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.