a)
Ø Magyarországon élő magyar állampolgár
Ø nagykorú (18. életévét betöltötte vagy 18 év alatti, de házasságkötéssel nagykorúságot szerzett)
Ø lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van
b)
Ø bevándorolt
Ø magyar jog szerint nagykorú
Ø nem magyar állampolgár
Ø magyar állampolgár
Ø nagykorú
Ø lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van
Nem választható önkormányzati képviselővé, polgármesterré a szavazati joggal rendelkező bevándorolt.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint nincs választójoga annak, aki:
Ø cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll
Ø közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll
Ø jogerős szabadságvesztés büntetését tölti
Ø
büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését
tölti
Az önkormányzati választás egyfordulós.
Kislistás rendszer:
10 000 vagy ennél kevesebb lélekszámú településeken a település egésze alkot egy választókerületet. A képviselő-testület létszáma a lakosság számának függvényében változik.
A választópolgárok
Ø 100 lakosig 3 képviselőt
Ø 600 lakosig 5 képviselőt
Ø 1 300 lakosig 7 képviselőt
Ø 3 000 lakosig 9 képviselőt
Ø 5 000 lakosig 11 képviselőt
Ø 10 000 lakosig 13 képviselőt választanak.
A kislistás választás lényege, hogy a szavazólapon
abc sorrendben szereplő jelöltek közül a képviselő-testület létszámának
megfelelő számú személyre lehet szavazni, s a sorrendben legtöbb szavazatot
kapott személyek lesznek képviselők.
Vegyes választási rendszer:
10 000 lakost meghaladó lélekszámú településeken
és a fővárosi kerületekben a képviselők egy része egyéni választókerületben,
másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A kétféle mandátumhoz
jutás a lakosság számának függvényében változik:
Ø 25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás
Ø 50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás
Ø 60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás
Ø 70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátum.
Minden további 10 000 lakos után 1-gyel nő az egyéni választókerületi és minden 15 000 lakos után 1-gyel nő a megválasztható listás képviselők száma.
A szavazólapon abc sorrendben szereplő jelöltek közül egy személyre lehet szavazni, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. A jelölő szervezetek által állított kompenzációs listára a választópolgárok nem szavaznak, az ezen szereplő jelöltek matematikai számítás eredményeként jutnak mandátumhoz, az egyéni választókerületben vesztes jelöltek szavazatai, az úgynevezett töredékszavazatok alapján.
Minden településen és a fővárosi kerületekben a polgármestert – a fővárosban a főpolgármestert – a választópolgárok közvetlenül választják. A szavazólapon abc sorrendben szereplő jelöltek közül egy személyre lehet szavazni. A legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz polgármester/főpolgármester.
Budapest közgyűlésébe a választópolgárok 66 tagot választanak, Budapest egésze egy választókerületnek számít. A választópolgárok a jelölő szervezetek (pártok, társadalmi szervezetek) által állított listákra szavazhatnak. A szavazólapon csak egy listára lehet szavazni. Az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában, matematikai számítás eredményeként jutnak mandátumhoz. Nem kapnak mandátumot azok a listák, melyek a listákra leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át nem érték el.
A megyei közgyűlés választása során a megye két választókerületre oszlik. Az egyikbe a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések, a másikba a 10 000 lakost meghaladó lélekszámú települések tartoznak. A választópolgárok a jelölő szervezetek (pártok, társadalmi szervezetek) által állított listákra szavaznak. A szavazólapon csak egy listára lehet szavazni. Az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, matematikai számítás eredményeként. Nem kapnak mandátumot azok a listák, amelyek a választókerületben leadott összes érvényes szavazat 4 %-át nem érték el.
A megyei közgyűlés választásában a megyei jogú város
választópolgárai nem vesznek részt!
Az önkormányzati választással egyidejűleg helyi
kisebbségi önkormányzati választásra is sor kerül. Amennyiben az adott
településen - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi
LXXVII. törvényben felsorolt 13 kisebbség közül – kezdeményeztek ilyen
jellegű választást a kislistás szabályok (lásd:
8
. oldal) alapján az 1 300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fős,
1300 feletti lélekszámú településen 5 fős kisebbségi önkormányzat jöhet
létre.
|
Választási
bizottság: |
Választási
iroda: |
|
Független,
kizárólag a törvényeknek alárendelt szerv. A megfelelő szintű önkormányzatok
és az Országgyűlés által választott, illetve a jelöltek és a pártok
által delegált tagokból áll. |
Közszolgálati
tevékenységet végző állami szerv, amely a jegyző vezetésével a választási
bizottság mellett működik. Tagjai köztisztviselők és közalkalmazottak. |
|
Feladatai: 1. a választás eredményének megállapítása 2. a választás pártatlanságának, tisztaságának, törvényességének biztosítása 3.
szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. |
Feladatai: 1. a választások előkészítése, szervezése, lebonyolítása 2. a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatása 3. választási adatkezelés és adatszolgáltatás 4. a választás technikai feltételeinek biztosítása 5.
a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok
betartásának biztosítása és ellenőrzése. |
|
Fajtái:
1. szavazatszámláló bizottság (SZSZB) 2. helyi választási bizottság[1] (HVB) 3. területi választási bizottság (TVB/FVB) 4. Országos Választási Bizottság (OVB) |
Fajtái:
1. helyi választási iroda 2. országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda 3. területi választási iroda 4. Országos Választási Iroda |
Az önkormányzati választásokon nemcsak pártok, hanem a bíróság által társadalmi szervezetként nyilvántartásba vett szervezetek is állíthatnak jelölteket és független jelöltek indulására is van mód.
A kislistás rendszerben illetve az egyéni választókerületben jelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.
A vegyes választási rendszerben kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított.
Jelölt az lesz, akit:
a) 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a választópolgárok legalább 3%-a;
b) 100 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a választópolgárok 2%-a, de legalább 300 választópolgár;
c) 100 000-nél több lakosú települések esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2 000 választópolgár jelöltnek ajánlott;
d) főpolgármester jelölt az lesz, akit a főváros választópolgárainak 0,5%-a jelöltnek ajánlott.
Az a jelölő szervezet állíthat fővárosi listát,
amely legalább
6 fővárosi kerületben kompenzációs listát állított.
Az a jelölőszervezet állíthat megyei listát, amely az adott választókerületben lévő települések választópolgárai 0,3%-ának ajánlását meg tudta szerezni.
Jelölt az lehet, akit a település választópolgárai közül
legalább
öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak és az adott kisebbség képviseletét
vállalja.
A szavazás szavazóköri eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, külön minden választási fajtában. A jegyzőkönyveket a helyi választási iroda vezetőjéhez eljuttatja, aki azt továbbítja az eredmény megállapítására jogosult választási bizottsághoz.
A helyi választási bizottság a szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét (képviselőtestület, polgármester, helyi kisebbségi önkormányzat választása esetén), amelyet jegyzőkönyvben rögzít.
A megyei/fővárosi közgyűlés, valamint a fővárosi főpolgármester választás szavazatait az illetékes területi választási bizottság összesíti és megállapítja az eredményt.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki a polgármester, főpolgármester, megyei/fővárosi közgyűlés választásáról külön-külön. Az adatlapok a közvélemény gyors tájékoztatását szolgálják.