A helyi választási bizottságnak a szavazás napját megelőzően a helyi választási irodával egyeztetett időben ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokat a Ve., valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 20/2002. (VIII.1.) BM rendelet (a továbbiakban: R) tartalmazza.
Ezek a következők:
– A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.
– A szavazóhelyiség kialakításakor a helyi választási iroda vezetőjének lehetőség szerint tekintettel kell lennie a mozgáskorlátozottakra. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és feladatokat „A választójog gyakorlásának néhány feltétele a fogyatékos emberek esetében” című 81. számú Választási Füzet tartalmazza. A mozgáskorlátozott polgárokat messzemenően segíteni kell választójoguk gyakorlásában, beleértve a titkos szavazás lehetőségének biztosítását;
– Ellenőrizni kell, hogy a törvényben rögzített tárgyi feltételek – legalább két szavazófülke, legalább két urna – biztosítottak-e. Helyes, ha a bizottság tagjai kipróbálják az urna összeállítását, lezárását, ellenőrzik annak biztonságosságát.
A fentieken kívül az önkormányzati képviselő választás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek elengedhetetlenek, ezért tanácsos az ellenőrzés során figyelni arra, hogy
– a bizottság munkájához megfelelő mennyiségű szék és asztal biztosított-e;
– megfelelő-e a szavazóhelyiség megvilágítása, különös tekintettel a szavazófülkében lévő fényviszonyokra;
– rendelkezésére áll-e a bizottság tevékenységének ellátásához telefon, esetleg fax-készülék is;
– a hirdetmények, eligazító táblák megfelelő tájékoztatást adnak-e a választópolgároknak;
– a szavazóhelyiség összképe az eseményhez méltó legyen.
Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0.00 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan plakát, tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Ha az ellenőrzés során a helyi választási bizottság
elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal jelentse a
helyi választási iroda vezetőjének, aki haladéktalanul gondoskodik annak
megszűntetéséről.
A szavazást megelőző napon – a HVI vezető által meghatározott időpontban - a helyi választási bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől (a jegyzőtől) a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. A szavazókörönkénti kiszerelésű szállítódoboz tartalmazza a központilag és helyileg előállításra kerülő nyomtatványokat, eszközöket, melyek a következők:
– a jegyző által lezárt és hitelesített névjegyzék,
– névjegyzék pótlapok,
– NESZA jegyzék,
– visszautasítottak jegyzékének nyomtatványa (R 6. melléklet 4. minta),
– jegyzőkönyv a szavazás közben előfordult fontosabb eseményekről, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökének rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről (R 3. melléklet 4. minta),
– nyilvántartás a mozgóurnát kérőkről (R 6. melléklet 3. minta),
– igazolással szavazók jegyzéke („F” jelű nyomtatvány, R 1. melléklet 5. minta),
– szavazólapok (polgármester, képviselő, megyei közgyűlés, helyi kisebbségi önkormányzat választása), a választópolgárok száma szerint 100-ra kerekítve,
– boríték a szavazáshoz a szavazólapok számával megegyező mennyiségben,
– jegyzőkönyvek, három példány ( R 5.melléklet 4.minta, R 5.melléklet 5.minta; 5.melléklet 6.minta; 5. melléklet 9.minta),
– adatlap–egy példányban–polgármester választáshoz (R 4.melléklet 1.minta),
– adatlap-egy példányban- megyei közgyűlés választásához (R.4.melléklet 2.minta),
– napközbeni jelentések számlálólapja (R.3.melléklet 1.minta),
– „… szavazókör helyisége” plakát 3 példányban,
– szavazólapok lebélyegzéséhez szolgáló bélyegző,
– bélyegzőpárna,
– urnák,
– az adatlap továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték,
– nagyalakú borítékok a jegyzőkönyvek továbbításához,
– bombariadó esetén értesítendő rendőrségi telefonszám, mentők és tűzoltók telefonszáma,
– HVI telefonszáma (faxszáma),
– ellenőrző lap az urnák lezárásához (R 6.melléklet 5. minta),
– urnazáró címkék,
– urnalekötő szalag,
– szavazóköri tollak és felfüggesztő zsinór,
– szavazólap-kötegelő csík,
– a kötegeléshez leragasztó címke,
– üres papírok a szavazatszámláláshoz,
– hirdetmények, szavazási útmutató plakátok,
– zseblámpa vagy gyertya.
A helyi választási bizottság elnökének a szavazás napját megelőző pénteken ellenőriznie kell, hogy a szavazólapok a választókerületben induló jelöltek nevét tartalmazzák-e, mennyiségileg elegendőek-e. Ha hiányt, rendellenességet észlel, azt azonnal jelezni kell a helyi választási iroda vezetőjének, aki a szükséges intézkedéseket még a szombati napon megteszi.
A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási bizottságot, ha a szavazólap elkészítése után valamelyik jelölt kiesett. Ebben az esetben a helyi választási iroda hirdetményt készít, amit a szavazóhelyiségben kell elhelyezni, és a kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. E feladatot a helyi választási iroda végzi el. Ha a jelölt kiesésére az iratoknak a helyi választási bizottság részére történt átadását követően került sor, úgy a kiesett jelölt nevének kihúzásáról a helyi választási bizottság gondoskodik.
A helyi választási bizottság elnöke (akadályoztatása esetén elnökhelyettese) a választási iratokat és egyéb kellékeket a szavazást megelőző napon átvételi elismervénnyel veszi át, melyen szerepel a helyi választási bizottságnak átadott bélyegző(k) lenyomata is.
A bélyegzővel való visszaélés megakadályozása
a bizottság elnökének feladata!
Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a számbavétel
után a dobozba vissza kell helyezni, le kell zárni, majd az elnök ellátja aláírásával
és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok,
valamint az urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő
kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik.
A szavazás napján a szállítódobozba zárt választási iratoknak és egyéb eszközöknek a szavazóhelyiségbe való szállításáról a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. A helyi választási bizottság legkésőbb 5.30-ig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a helyiséget, a szavazólapokat, a nyomtatványokat és az urnákat.
Amennyiben 5.30-ig a helyi választási bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, erről haladéktalanul értesíteni kell a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a helyi választási bizottság kiegészítéséről.
A választási iratok és a nyomtatványok a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig a helyi választási bizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten számba veszi a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi rendelkezésnek megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha nyomtatványhiányt észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról.
A helyi választási bizottság 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóköri jegyzőkönyvben a szavazás megkezdésének időpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának időpontját, azaz 6.00 órát kell rögzíteni.
A bizottság az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet a helyi választási bizottság tagja – jelenlétében ellenőrzi, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárják és lepecsételik. Ellenőrzik, hogy a pecsét megsértése nélkül az urnából ki lehet-e venni a szavazólapot. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni az ellenőrző lapot, amely tartalmazza a választás idejét, a választókerület és a szavazókör sorszámát, az ellenőrző lap urnába helyezésének pontos időpontját, az elsőként szavazó választópolgár aláírását, és az ő névjegyzékbeli sorszámát, valamint a helyi választási bizottság tagjainak az aláírását. A szabályosan kitöltött ellenőrző lapokat be kell dobni a használatba vett urnákba. A vizsgálat megtörténtét és az ellenőrző lap elhelyezését a szavazóköri jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni.
A mozgóurnák és a napközben használandó urnák hitelesítését is az elsőként szavazó választópolgár végzi el.
A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget.
A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a helyi választási bizottság választott és delegált tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.
A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a helyi választási bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, különösen igaz ez a szavazatok összeszámolására.
A szavazóhelyiségben folyó munkáról fénykép és videofelvételt készíthetnek.
A szavazás napján a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat. A közvélemény-kutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg.
A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük, és megfigyelő minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk.
A nemzetközi
választási megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalókról az Országos Választási
Iroda vezetőjének intézkedése az irányadó (2. sz.melléklet).
A helyi választási bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:
–
plakátot, falragaszt kell eltávolítani a szavazóhelyiségből
vagy előteréből,
–
rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz,
esetleg a bizottság valamely tagjához,
–
áramszünet következik be, tűz üt ki a szavazóhelyiségben,
–
tettlegesen bántalmazzák vagy megfenyegetik a szavazatszámláló
bizottság tagját,
–
összeverekednek a választópolgárok a szavazóhelyiségben,
–
kábítószeres vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat
a szavazásban, inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait,
–
bombariadó,
–
haláleset történik a szavazóhelyiségben,
–
rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát
megrongálják, felborítják a szavazófülkét.
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: falragasz levétele, a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből).
Rendőri
intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult!
Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
– ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken;
– ha haláleset történik;
– ha bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell felfüggeszti. A szavazás felfüggesztését a bizottság jegyzőkönyvbe foglalja. Az elnök ezt bejelenti a szavazóhelyiségben tartózkodó választópolgároknak és udvariasan megkéri őket, hagyják el a helyiséget. A felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatják. Az iratokat zárolják, vagyis a szállítódobozba helyezik, melyet lezárnak. A zárócímkét a bizottság elnöke és minden tagja aláírja, utána pedig lepecsételik azt. Az urnák nyílását lezárják úgy, hogy abba szavazólapot behelyezni az aláírt és lepecsételt zárócímke megsértése nélkül ne lehessen. Bombariadó esetén a bizottság is elhagyja a szavazóhelyiséget.
A rendkívüli események jegyzőkönyvi rögzítésére külön nyomtatvány áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének.
Szavazni kizárólag személyesen és a törvényben előírt kivételekkel csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel vagy abba a szavazatszámláló bizottság a 3.2.3.4. pontban felsorolt esetekben felveszi.
Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választójogi törvény rendelkezései alapján az önkormányzati választásokon választójog illeti meg a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is.
A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya – egyéb törvényes feltételek megléte esetén – nem akadálya a választójog gyakorlásának. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, és a névjegyzékben szerepel, szavazhat.
A választópolgárnak a helyi választási bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Az említett adatok igazolására többféle (érvényes) okmány alkalmas, melyek a következők:
a) Az érvényes „régi típusú” (kemény illetve puha fedelű, füzet alakú) személyazonosító igazolvány mind a két említett adatot tartalmazza.
b) Amennyiben ilyen személyazonosító igazolvány tulajdonosa 2000. január 1. óta új lakcímet létesített, úgy régi igazolványa mellé lakcímigazolványt kapott. Ebben az esetben a szavazáshoz mind a kettőre szükség van.
c) Az új (kártya alakú) személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, így a választópolgárnak a szavazóhelyiségbe lakcímigazolványát is magával kell vinnie.
d) Útlevél, 2001. január 1-jét követően kiállított – kártya formátumú – vezetői engedély vagy sorkatona esetén katonai igazolvány is alkalmas a személyazonosság igazolására, de – mivel ezek egyike sem tartalmazza a lakcímet - be kell mutatni a lakcímigazolványt is.
e) Bevándoroltak esetében a részükre kiadott személyazonosító igazolvány és ezzel együtt a lakcímigazolvány felmutatása szükséges a szavazáshoz.
FIGYELEM!
Azon választópolgárok,
akik a d) pontban felsorolt igazolványok egyikével sem rendelkeznek és új
személyazonosító igazolványt igényeltek melynek előállítása folyamatban
van, az ezt tanúsító – az okmányirodától kapott – irattal igazolhatják
személyazonosságukat. A személyazonosság igazolására alkalmas az
ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a
lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény.
Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel. Amennyiben a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokkal igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, akkor a helyi választási bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi.
Az önkormányzati választáson választójoggal rendelkeznek azok a magyar állampolgárok, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van. Erre tekintettel azok, akiknek lakóhelye nincs, csak bejelentett tartózkodási helye van, szintén felvehetők a névjegyzékbe. Ez az eset nem azonos azzal, amikor külföldön lakcímmel rendelkező magyar állampolgár kíván a magyarországi tartózkodási helye szerinti szavazókörben szavazni. E polgároknak az önkormányzati választáson nincs választójoguk.
Azon személyek, akiknek lakcíme a település (hajléktalanok) akkor szavazhatnak, ha a névjegyzéken szerepelnek, vagy őket a szavazás napján a helyi választási bizottság személyazonosságuk, települési szintű lakcímük igazolását követően felveszi, feltéve, hogy a NESZA jegyzékben nem szerepelnek.
A névjegyzékbe való felvétel előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e – igazolás kiadása miatt – a névjegyzékből.
A következetes ellenőrzés biztosítja, hogy ne szavazhasson akinek nincs választójoga, illetve el lehessen kerülni, hogy egy személy kétszer vagy többször szavazzon.
A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei a következők:
–
házasságkötés következtében az állampolgár nagykorúvá
lett.
–
a névjegyzék elkészítésekor hiba történt, a választópolgár
kimaradt a névjegyzékből és ez a tény csak a szavazóhelyiségben derül
ki.
–
A választópolgár igazolással kíván szavazni.
A jegyzőkönyvvezető feladata, hogy a névjegyzékben rögzítse a pótlólag felvett választópolgár adatait.
A lakóhelyen történő szavazás szabálya alól csak az igazolással való szavazás jelent kivételt, melynek szabályai az országgyűlési választás igazolásra vonatkozó szabályaitól eltérőek.
Az önkormányzati választáson igazolással csak az a választópolgár szavazhat, aki a választás kitűzését megelőzően, legkésőbb 2002. július 11-én egy adott településen tartózkodási helyet létesített és tartózkodási helye legalább a választás napjáig szól. A választópolgár csak a tartózkodási hely címe szerinti szavazókörben adhatja le a szavazatát.
Az igazolással szavazni kívánó választópolgár a szavazás napja előtt a tartózkodási helye szerinti helyi választási iroda vezetőjénél kérheti névjegyzékbe vételét. A névjegyzékre vételkor igazolását a HVI vezetője bevonja, felveszi őt a névjegyzékbe és az igazolással szavazók jegyzékére.
Aki ezt nem kérte, a tartózkodási helyének címe szerinti szavazókörben a szavazás napján a helyi választási bizottságtól kérheti. Az igazolás átadását és a személyazonosság valamint a tartózkodási hely megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően őt a névjegyzékre és az igazolással szavazók jegyzékébe fel kell venni, egyidejűleg az igazolását be kell vonni.
FIGYELEM!
A helyi választási bizottság csak a választópolgár
lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetője által kiállított
igazolás eredeti példányát fogadhatja el. Fénymásolatot vagy faxon érkezett
igazolást elfogadni nem szabad!
Az országgyűlési választástól eltérően az a választópolgár, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről eltávozást nem kap a szavazás napjára, a szolgálati helye szerinti szavazókörben igazolással nem szavazhat.
Az igazolással
szavazókról a szavazókörben külön jegyzéket kell vezetni!
Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a tartózkodási helyen szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégis a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és személyazonosságának, lakcímének igazolását követően ismételten felveszi őt – következő sorszámon – a választók névjegyzékébe. Ebben az esetben nem kell felvenni a választópolgárt az igazolással szavazók jegyzékére.
Érvényes igazolással rendelkező választópolgárt, ha a törvényes
feltételeknek eleget tesz, nem lehet a szavazásban megakadályozni!
Nem szavazhat, aki
– nem rendelkezik választójoggal és ezért nem szerepel a szavazásra jogosultak névjegyzékén. A választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok névjegyzéke nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a helyi választási bizottság, (vagy más választási bizottság) és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.
– nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és érvényes igazolással nem rendelkezik.
– aki személyazonosságát és lakcímét érvényes igazolvánnyal (igazolványokkal) nem tudja igazolni.
A két utóbbi esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a helyi választási bizottságnak, abban az esetben jogosult szavazni.
A jegyzőkönyvvezető a helyi választási bizottság döntése alapján, a szavazás napján törli a névjegyzékből a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján az elhalálozott polgárokat.
A helyi választási bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság delegált tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik „megfigyelésre”. A helyi választási bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek – étkezés, mozgóurna szállítás – ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.
A helyi választási bizottság a 3.2.3.3. pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja az választópolgár személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén pótlólag őt felvette, a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel – a választópolgár jelenlétében – lebélyegzi és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a részére.
FIGYELEM!
A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi.
A
szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad!
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. A névjegyzék gyors, zökkenőmentes aláírásának érdekében a bizottság tagjainak segítséget kell nyújtani a választópolgárok részére.
Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a helyi választási bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a helyi választási bizottság elnöke vagy tagja tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a kétszer-többször szavazás megakadályozása.
Az írásképtelen választópolgár helyett a helyi választási bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.
A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a helyi
választási bizottság tagja – ha erre igény merül fel a választópolgár
részéről – megmagyarázza a szavazás módját. A
magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár
döntésének befolyásolására.
A helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a helyi
választási bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a
szavazólapok nyomdai elkészítése után kiesett (visszalépett, meghalt). A
helyi választási bizottságnak erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat
a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban
is. A
kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet
szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen.
A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, az azon szereplő jelölt neve melletti és lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző (+) vagy (X) két vonallal.
A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy a szavazólapot tollal kell kitölteni. A kitöltéshez a fülkében talál tollat, de sajátját is használhatja.
A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál. Ha valaki nem kívánja használni azt megteheti, de nem befolyásolhat másokat abban, hogy mely jelöltre vagy jelölő szervezetre szavazzanak.
A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.
Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve
akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más
választópolgár – ennek hiányában a helyi választási bizottság két
tagjának – együttes – segítségét igénybe veheti.
Kitöltés után a választópolgár a szavazólapokat
borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár
jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére
a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy
esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot
be kell vonni és a rontott szavazólapok számát a szavazóköri jegyzőkönyvben
rögzíteni kell.
A választójog azokat is megilleti, akiknek személyazonosító igazolványában vagy lakcímigazolványában csak az adott település megnevezése szerepel (hajléktalan), feltéve, hogy nem szerepelnek a NESZA jegyzékben.
A mozgásában gátolt személyt annak érdekében, hogy gyakorolhassa választójogát – kérésére - lakásán, tartózkodási helyén a helyi választási bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a helyi választási bizottság tagjainak száma nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitel nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie.
A mozgóurnával történő szavazásra vonatkozóan az Országos Választási Bizottság állásfoglalást adott ki [12/2002. (IV.2.) OVB állásfoglalás, 3. sz. melléklet].
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívül történő szavazás kivételes esete és kizárólag csupán – a választások időpontjában – a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál. A mozgóurnával történő szavazás végrehajtása a szavazóhelyiségben történő szavazás menetét semmilyen módon nem akadályozhatja. Nem jelent olyan rendkívüli eseményt, amely miatt a szavazás szüneteltetésének helye lenne, és nem eredményezheti a helyi választási bizottság határozatképtelenségét.
A mozgóurnára vonatkozó igényeket, mivel az igények
bejelentésére vonatkozóan nincs törvényi korlátozás, a helyi lehetőségeknek
megfelelően teljesíteni kell. Az igényeket a helyi választási bizottságnak
kell bejelenteni és csak a helyi választási bizottság rendelheti el az adott
bejelentés tekintetében a mozgóurnás szavazás alkalmazását, erre az eljáró
két tag nem jogosult. A mozgóurnás szavazáshoz alkalmazni kell a nyilvántartást,
amelyben a mozgóurnás szavazás megkezdése előtt szerepeltetni szükséges
azokat a választópolgárokat, akik a mozgóurnás szavazásban való részvételre
jogosultak.
Az Országos Választási Bizottság megítélése szerint a mozgóurnás szavazásnál is érvényesülnie kell a szavazásra vonatkozó szabályoknak. Így többek között a mozgóurnás szavazás esetén is csak olyan választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. A helyi választási bizottságnak a mozgóurnás szavazás elrendelése előtt meg kell állapítania, hogy a mozgóurnás szavazásban érdekelt választópolgár szerepel-e névjegyzékben. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a helyi választási bizottság képviseletében eljáró tagok átadják a mozgásában – ténylegesen és megállapíthatóan – gátolt választópolgárnak a szavazólapot. Az eljáró tagok a mozgóurnás szavazáshoz legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint ahány választópolgár a mozgóurnás nyilvántartásban szerepel. A szavazólap átvételét a választópolgár a nyilvántartáson saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a helyi választási bizottság két tagja aláírja a mozgóurnás nyilvántartást.
Segítheti a választások tisztaságára vonatkozó alapelv érvényesülését, ha a mozgóurnával történő szavazást lehetőleg két különböző jelölő szervezet megbízottja végzi.
A mozgóurnás szavazás során a titkosság helyi körülményekhez igazodó biztosításának kötelezettsége nem követeli meg szavazófülke felállítását, és így a szavazófülke hiánya nem jelenti választás szabályainak, különösen a titkos szavazás elvének megsértését, a titkosságot szavazófülke igénybevétele nélkül is biztosítani kell.
A bizottság mozgóurnát kezelő tagjai a nekik átadott szavazólappal elszámolnak, a fel nem használt szavazólapot visszaszolgáltatják.
A választások tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy az eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, s a bizottság együttesen számlálja meg a szavazatokat, töltse ki és írja alá a jegyzőkönyvet s mindaddig együtt maradjon, amíg a jegyzőkönyvek ellenőrzése be nem fejeződött.
A helyi választási bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Külön kötegeli a mozgóurnás szavazásnál fel nem használt – lebélyegzett – szavazólapokat. Egyúttal elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.
FIGYELEM!
Az urnákat nem lehet kibontani míg a fel nem használt és rontott
szavazólapok kötegelése meg nem történt és az asztalról minden iratot el
nem távolítottak, tehát az urna felbontásakor a számlálásra szolgáló
asztal üres!!
A helyi választási bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, majd felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről.
Ezt követően a helyi választási bizottság külön csoportosítja:
1. polgármester választás
2. megyei közgyűlési választás
3. helyi önkormányzati képviselőválasztás
4. kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjait.
Ennek megtörténte után először a polgármester, majd a megyei közgyűlési választás szavazólapjait kell megszámolni, mivel ezekről a közvélemény gyors tájékoztatása érdekében adatlapot kell kiállítani. A jegyzőkönyvek kiállítására csak később, az adatlapok továbbítása után kerülhet sor. Egyszerre csak egyféle szavazólapot lehet számlálni, a többit el kell különíteni, azokhoz nyúlni tilos.
Az adatlap kiállításához a bizottság először a polgármesteri, annak megszámlálása után a megyei közgyűlési szavazólapokból három csoportot képez:
1. érvényes szavazólapok
1. érvénytelen szavazólapok
2. vitatott érvényességű szavazólapok (ha vannak ilyenek)
Érvénytelen a szavazat, ha a szavazó:
a) szavazatát nem a hivatalos szavazólapon adta le (pl. egy papírlapra nevet, neveket írt fel),
b) szavazatát bélyegző nélküli szavazólapon adta le,
c) egynél több jelöltre (listára) szavazott,
d) egy jelöltre (listára) sem szavazott,
e) kiesett jelöltre szavazott,
f) nem a jelölt neve melletti (jelölő szervezet neve feletti) körben elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy x) szavazott,
g) toll helyett ceruzát használt
A helyi választási bizottság az érvénytelen szavazólapokat
– az érvényes szavazólapok megszámlálása előtt – összeszámlálja. Az érvénytelenség
okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a bizottság jelen
lévő tagjai aláírják
FIGYELEM!
A számlálás eredményeként a bizottság megállapítja és rögzíti
az érvénytelen szavazatok számát!
A vitatott érvényességű szavazólapokról
a bizottság ekkor még nem dönt, csupán megszámlálja és e minőségük
megjelölésével elkülöníti ezeket.
Érvényesen szavazni csak a hivatalos és lepecsételt szavazólapon lehet a jelölt neve melletti (lista feletti) körben elhelyezett két egymást metsző vonallal, mégpedig egy jelöltre vagy listára.
Az ilyen módon leadott szavazatot érvényesnek kell tekinteni akkor is, ha például a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetőleg új nevet írtak a szavazólapra. Az ilyen módosításokat éppúgy figyelmen kívül kell hagyni, mint a választópolgár által a szavazólapra esetleg ráírt megjegyzéseket.
Az érvényes szavazatok megszámlálása a szavazólapok jelöltenkénti (listánkénti) csoportosítása után történik.
Az adatlapnak a választók nyilvántartására vonatkozó fejrovatát a névjegyzék és a visszautasítottak jegyzéke alapján kell kitölteni, majd ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést.
1. a D rovatba kerül a választópolgárok száma a szavazás befejezésekor, az ide beírt szám egyenlő az A és B rovatokba beírt számok összegének a C rovatba beírt számmal csökkentett értékével (D= A+BC).
2. Az E rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, a kitöltés alapjául a visszautasítottak jegyzéke szolgál.
3. Az F rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg helyettük a helyi választási bizottság két tagja aláírta azt. Természetesen szavazóként kell elszámolni azokat is, akik szavazatukat a mozgóurnába adták le. Ők a mozgóurnával szavazók nyomtatványát írták alá a névjegyzék helyett.
Ezt követően kell kitölteni a H rovatot, mely a szavazóként megjelent választópolgárok és az urnában lévő szavazólapok közötti eltérést tartalmazza: H=G-F. Amennyiben ennek értéke nulla vagy negatív szám, úgy a bizottságnak ezzel nincs további feladata.
Előfordulhat, hogy az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H értéke pozitív).
Ebben az esetben a 3.2.4.8. pontban leírt módosításokat kell elvégezni. Úgyszintén ez a teendő, ha a szavazókörben valamely választópolgár jogosulatlanul szavazott.
G rovatba beírt szám, azaz az urnában lévő szavazólapok száma egyenlő az érvénytelen (I) és érvényes (J) szavazatok, valamint a vitatott szavazólapok (K) összegével G= I+J+K
Az adatlapokat – a számszaki összefüggést vizsgálva – kitöltés után ellenőrizni kell!
Az adatlapot a jegyzőkönyvvezető tölti ki és írja alá, majd a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba. Az adatlap továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet.
Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:
Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti az azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. A felsoroltakat azonosítónak kell tekinteni és ellenőrizni kell egyezőségüket. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.
Az adatlap kitöltése és továbbítása megelőzi a jegyzőkönyv kitöltését
és továbbítását!
A vitatott szavazólapokról való döntést követően a bizottság elvégzi az esetleges újraszámlálást (3.2.4.9. pont), kiállítja a polgármester választásról és a megyei közgyűlési választásról a jegyzőkönyvet (3.2.4.10. pont) és kötegeli a szavazólapokat (3.2.4.11. pont).
A helyi választási bizottság ezt követően először a vitatott szavazólapokról dönt. A bizottság elnöke (távollétében helyettese) haladéktalanul rendeljen el szavazást, s a bizottság – szótöbbséggel – azonnal döntsön arról, érvényesnek vagy érvénytelennek minősíti az ilyen szavazólapot. A döntésnek megfelelően a szavazólapot az érvénytelen vagy az érvényes szavazólapok közé be kell sorolni.
Kislistás választás esetén a szavazólapokat három csoportba kell sorolni:
1. Érvénytelen szavazólapok:
a) Nem a hivatalos szavazólapon adták le a szavazatot,
b) Nincs lebélyegezve,
c) Több jelöltre szavaztak a törvényben megengedettnél,
d) Egy jelöltre sem szavaztak,
e) A szavazólapot ceruzával töltötték ki,
f) A jelöltekre nem a törvényben előírt módon a nevük melletti körben elhelyezett (+ vagy X) jellel szavaztak.
2. Érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapok: ezt a szavazólap hátlapján jelezni kell. Az ilyen szavazólapokat a bizottság külön kötegeli, de az érvényesek között számolja el a jegyzőkönyvben. A rajtuk lévő érvényes szavazatokat az érintett jelöltek javára el kell számolni.
3. Érvényes szavazólapok: e szavazólapokon valamennyi jelöltre a törvényben leírt módon a neve melletti körben elhelyezett (+) vagy (X) jellel szavaztak és annyi vagy kevesebb szavazatot adtak le ahány tagú képviselő-testület választható a törvény értelmében.
Először az érvénytelen szavazólapokat kell megszámlálni, vita esetén a helyi választási bizottság szavazással dönt a szavazólap érvényességéről. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára minden esetben fel kell írni, és azt a bizottság valamennyi tagja aláírja. A számlálás eredményét rögzítik.
Ezt követően meg kell számlálni az érvényes szavazólapokat. A számlálás eredményének rögzítése után kerül sor az egyes jelöltekre leadott szavazatok megszámlálására. Ehhez egy ívre fel kell vezetni a jelöltek nevét. A szavazólapokat egyenként megvizsgálva a jelölt neve mellé húzott vonallal kell jelezni a reá leadott szavazatokat.
Végezetül meg kell állapítani az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, majd e számok összesítésével a jelöltekre leadott összes érvényes szavazat számát.
3.2.4.7 A kisebbségi választás eredményének megállapítása
A bizottság először kiválogatja az érvénytelen szavazólapokat, melyek a következők:
a) nem a hivatalos szavazólapon szavaztak,
b) a szavazólapon nincs pecsét,
c) a szavazó több kisebbségre szavazott,
d) a szavazó egy kisebbségre, de a megengedettnél több jelöltre szavazott,
e) egy jelöltre sem szavaztak,
f) a szavazólapot ceruzával töltötték ki,
g) a jelöltre nem a törvényben előírt módon, a neve melletti körben elhelyezett (+) vagy (X) jellel szavaztak.
A szavazás során történhetnek olyan szabálytalanságok, amelyek következtében a helyi választási bizottságnak az érvényes szavazatokat érvénytelenné kell nyilvánítania. Erre két esetben kerülhet sor:
a)
Jogosulatlan szavazás
Előfordulhat, hogy
a bizottság azt állapítja meg, hogy az urnába olyan személy által leadott
szavazólap került, aki az adott szavazókörben nem rendelkezik szavazati
joggal (pl. nem a szavazókör területén lakik). Őket nevezi a jogszabály jogosulatlan
szavazóknak. A bizottságnak meg kell állapítania, hány
főről van szó. Jogosulatlan
szavazás esetén a következőképpen kell eljárni:
-
polgármester választás,
megyei közgyűlés választás: minden jelölt és lista érvényes szavazatai
közül a jogosulatlanul szavazók számának megfelelő számú szavazatot érvénytelenné
kell nyilvánítani
-
kislistás
szavazás: valamennyi jelölt érvényes szavazatai közül a jogosulatlanul
szavazók számának megfelelő számú szavazatot érvénytelenné kell nyilvánítani.
-
kisebbségi önkormányzati
választásnál jogosulatlanul szavazás esetén valamennyi kisebbség jelöltjeire
leadott érvényes szavazatok közül a jogosulatlanul szavazók számának
megfelelő számú szavazatot kell levonni.
A
szavazatok levonását valamennyi választástípusban el kell végezni!
b)
Többletszavazólapok az urnában
Többletszavazólapról akkor beszélünk, ha az urnában – választástípusonként külön-külön vizsgálva – több szavazólapot találunk, mint a szavazáson megjelentek száma (vagyis a jegyzőkönyv H (H1, H2, H3) rovatában pozitív szám szerepel). A levonást a következőképpen kell végrehajtani:
- polgármester választás, megyei közgyűlés választása: minden jelölttől, listától a H (H1) értékének megfelelő számú szavazatot kell levonni (érvénytelenné nyilvánítani). A levont szavazatok számával csökkenteni kell az érvényes szavazatok számát és növelni kell az érvénytelenekét.
- kislistás választás: a H2 értékének megfelelő számú érvényes szavazatot kell elvonni minden jelölttől,
- kisebbségi önkormányzati választás: a jegyzőkönyv H3 rovatában szerepelő pozitív szám értékének megfelelő számú érvényes szavazatot minden kisebbség valamennyi jelöltjére leadott érvényes szavatok közül érvénytelenné kell nyilvánítani.
A levonást csak abban a választástípusban kell elvégezni, ahol a H értéke pozitív szám!
A szavazatok érvénytelenítéséről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, a folyamat pontos leírásával.
A törvény értelmében a polgármester és a képviselő választás szavazatait (érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt) újra kell számlálni, ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt szavazatai közötti különbség
- az összes jelöltre leadott érvényes szavazat 1 %-át nem haladja meg, vagy
- a szavazataik közötti különbség kisebb mint az érvénytelen szavazatok száma.
A törvényben foglalt eseteken túl, a helyi választási bizottság dönthet úgy, hogy a szavazatokat akár többször is újraszámlálja. Az újraszámlálások számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A megismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye, valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt kell rögzíteni.
A jegyzőkönyvet a helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki, mivel ez köztisztviselői feladat. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.
A helyi választási bizottság jelenlétét bizonyító rovatokat két alkalommal kell kitölteni:
a) az urna lezárásakor
b) a szavazatszámlálás során
A két időpontban jelenlevő személyek száma nem feltétlenül azonos.
Ügyelni kell arra, hogy valamennyi név olvasható kézírással legyen feltüntetve – ez a jegyzőkönyvvezető feladata – s a neve melletti rovatot írja sajátkezűleg alá a helyi választási bizottság tagja.
Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes hasábokat illetően nyomatékosan utalnak.
Csak azok a jegyzőkönyvek tekinthetők jogilag, számszakilag és
logikailag jól kitöltöttnek, amelyekben minden rovatba és hasábba bekerülnek
a szükséges adatok, az előírt – könnyen ellenőrizhető – összefüggések
is helyesek az egyes számszerű adatok között, tartalmazzák az aláírásokat
és mindazokat a mellékleteket, melyeknek előírt a csatolása.
A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni!
Valamennyi jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Ezek egy-egy másolati példányát a helyi választási bizottság – kérésre – átadja a jelöltek jelenlévő képviselőinek.
A 17/2002. (IV. 15.) OVB állásfoglalás ( 4.sz. melléklet) szerint, mivel a bizottság tagjai a jegyzőkönyvnek a helyi választási iroda részére történő átadásáig együttesen jelen vannak, a jegyzőkönyv sokszorosítása és átadása a helyi választási irodában is megtörténhet, ha ez a szavazókörben nem lehetséges. A másolatokat minden esetben a helyi választási bizottság elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el).
A Ve. 6. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok, tények nem titkosíthatók. Ezt a tilalmat nem lehet úgy felfogni, hogy bárki utánanézhet a névjegyzékben annak, ki élt és ki nem élt választójogával, mivel a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
Ebből következően: A helyi választási bizottság – (vagy annak
egyes tagjai) de bármely más választási szerv – sem adhat senkinek információt
vagy tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott és
ki nem.
Ebben a Tájékoztatóban is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szavazás napján a választás befejezése előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos. Ilyen nem is állhat a bizottság rendelkezésére, hiszen az urnákat csak a szavazás lezárását követően (1900 óra után) lehet felbontani.
Nem minősül ugyanakkor választási részeredménynek a választás hangulatáról, az esetleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben – számszerűen – hányan adták le szavazatukat.
Egy-egy választástípus szavazatainak megszámlálását követően a szavazólapokat kötegelni kell. A kötegelésre vonatkozó általános szabály, hogy a kötegeket úgy kell lezárni és lepecsételni, hogy azokból a pecsét megsértése nélkül szavazólapot kivenni, vagy oda szavazólapot betenni ne lehessen.
Minden kötegen szerepelnie kell a szavazókör sorszámának.
Az érvénytelen szavazólapokat választástípusonként egy kötegbe kell foglalni. Ezek hátoldalára már korábban, érvénytelenné minősítésükkor az érvénytelenség okát a bizottság felvezette és azt valamennyi jelenlévő bizottsági tag aláírta. A kötegre fel kell vezetni a benne lévő szavazólapok számát.
A polgármester választás érvényes szavazólapjait jelöltenként, a megyei közgyűlési választásét pedig listánként kell kötegelni. A kötegekre rá kell írni az érvényes szavazólapok számát.
A kislistás választás érvényes szavazólapjait egy kötegbe kell foglalni, a darabszám és az egyes jelöltekre leadott szavazatok feltüntetésével. Külön köteget képeznek a kislistás választás azon szavazólapjai, melyek érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt tartalmaznak. Ezen a kötegen szintén fel kell tüntetni a benne lévő szavazólapok számát és jelöltenként külön-külön az érvényes szavazatok számát.
A kisebbségi önkormányzati választás érvényes szavazólapjainak kötegelését kisebbségenként kell elvégezni. A kötegekre fel kell a darabszámot és jelöltenként az érvényes szavazatok számát. Külön kötegbe kell foglalni –kisebbségenként– az érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt tartalmazó szavazólapokat e minőség feltüntetésével. A kötegen ez esetben is szerepelnie kell jelöltenként az érvényes szavazatok számának, valamint a benne lévő szavazólapok számának.
A helyi választási bizottság a jegyzőkönyveket a választás során felhasznált és fel nem használt –az előzőekben írtak szerint kötegelt szavazólapokkal, egyéb iratokkal együtt a szállító dobozba helyezi, megőrzés céljából a helyi választási irodához szállítja.
FIGYELEM!
A helyi választási bizottság mint testület felel
az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük!
A választási irodához beszállított jegyzőkönyvek jogi, számszaki és logikai kontrollját el kell végezni. Az ellenőrzés befejezéséig a helyi választási bizottság együtt marad. A helyi választási iroda tagja, vezetője ugyanis nem végezhet érdemi javítást a jegyzőkönyvben. Érdemi javításnak minősül a szavazók számának, valamint a jelöltekre leadott szavazatok számának megváltoztatása. Érdemi javításra kizárólag a helyi választási bizottság jogosult oly módon, hogy a hibás bejegyzést tollal áthúzza és alá vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, átfestés, radírozás nem alkalmazható. A javítás tényét – minden javítás mellett – az elnök aláírással és bélyegzővel igazolja a jegyzőkönyvön. A javított adatokat nem csak a három eredeti példányon kell átvezetni hanem a pártoknak, jelölteknek átadott jegyzőkönyvmásolatokon is. Amennyiben ez megoldhatatlan úgy részükre új (javított) jegyzőkönyvet kell haladéktalanul küldeni.
A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában 2002. október 24-én 16 óráig megtekinthető.
A szavazólapokat és egyéb iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – a polgármesteri hivatalban 90 napig 2003. január 20-ig – kifogás esetén az ügy jogerős elbírálásáig – megőrzik, majd megsemmisítik. A választási jegyzőkönyvek harmadik példánya a polgármesteri hivatal irattárába, az első és a második példány pedig az illetékes levéltárba kerül.
|
Előkészítés |
||||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
Elrakodás |
Urnaellenőrzés,
urnabontás |
Kiborítékolás |
Szavazólapok
szétválogatása |
Megyei,
kislistás, és kisebbségi szavazólapok biztonságba helyezése |
|
3.2.4.1. |
3.2.4.1. |
3.2.4.1. |
3.2.4.1. |
3.2.4.1. |
|
Polgármester-választás szavazólapjainak megszámlálása |
||||
|
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
|
Szavazólapok
csoportosítása |
Érvénytelen
szavazólapok megszámlálása |
Jelöltek
szavazatainak megszámlálása |
Adatlap
kitöltése, továbbítása |
Szavazólapok
biztonságba helyezése |
|
3.2.4.1. |
3.2.4.2. |
3.2.4.3. |
3.2.4.4. |
.3.2.4.1. |
|
Megyei listás választás szavazólapjainak megszámlálása |
||||||||
|
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
|
Szavazólapok
csoportosítása |
Érvénytelen
szavazólapok megszámlálása |
Listák
szavazatainak megszámlálása |
Adatlap
kitöltése, továbbítása |
Vitatott
szavazatok eldöntése |
Újbóli
számlálás |
Érvénytelenség
okának feltüntetése a hátoldalon |
Jegyzőkönyv
kitöltése |
Kötegelés,
elpakolás |
|
3.2.4.1. |
3.2.4.2. |
3.2.4.3. |
3.2.4.4. |
3.2.4.5. |
3.2.4.9. |
3.2.4.2. |
3.2.4.10. |
3.2.4.11. |
|
Visszatérés a polgármester-választáshoz |
|||||
|
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
|
Szavazólapok
előszedése |
Vitatott
szavazatok eldöntése |
Újbóli
számlálás |
Érvénytelenség
okának feltüntetése a hátoldalon |
Jegyzőkönyv
kitöltése |
Kötegelés,
elpakolás |
|
3.2.4.1. |
3.2.4.5. |
3.2.4.9. |
3.2.4.2. |
3.2.4.10. |
3.2.4.11. |
|
Kislistás választás szavazólapjainak megszámlálása |
|
||||||
|
|
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |
|
|
|
Szavazólapok
csoportosítása |
Érvénytelen
szavazólapok megszámlálása |
Jelöltek
szavazatainak megszámlálása |
Érvénytelenség
okának feltüntetése a hátoldalon |
Jegyzőkönyv
kitöltése |
Kötegelés,
elpakolás |
|
|
|
3.2.4.6. |
3.2.4.6. |
3.2.4.6. |
3.2.4.6. |
3.2.4.10. |
3.2.4.11. |
|
|
Kisebbségi
választás szavazólapjainak megszámlálása |
|
||||||
|
|
32 |
33 |
34 |
35 |
36 |
37 |
|
|
|
Szavazólapok csoportosítása |
Érvénytelen szavazólapok megszámlálása |
Jelöltek szavazatainak megszámlálása
kisebbségenként |
Érvénytelenség okának feltüntetése
a hátoldalon |
Jegyzőkönyv kitöltése |
Kötegelés, elpakolás |
|
|
|
3.2.4.7. |
3.2.4.7. |
3.2.4.7. |
3.2.4.7. |
3.2.4.10. |
3.2.4.11. |
|
|
Befejezés |
||
|
38 |
39 |
40 |
|
A
szavazólapokat tartalmazó urna lezárása |
Egyéb
anyagok elhelyezése a szállítódobozban |
A
választási anyagok beszállítása a HVI vezetőjéhez |
|
3.3 |
3.3 |
3.3 |
* Az egyes oszlopokban lévő számok a füzet azon pontjait jelzik, melyekben a feladatok részletes leírása olvasható.