FÜGGELÉK
1. Kérdések és válaszok a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választással, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatban
Választásokkal kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 35. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a polgármesteri hivatalokban, illetve a megyei közgyűlés hivatalában működő választási irodák előkészítik, megszervezik, lebonyolítják a választásokat, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási
adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a
szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével. A helyi választási irodák a választópolgárok tájékoztatása érdekében Választási Információs Szolgálatot is működtetnek. Az Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot szerkeszt, amelynek tartalma végigkíséri a teljes választási folyamatot.
Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?
Minden választási bizottság – kivéve a szavazatszámláló bizottság – mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el, amelyet a
jegyző vezet. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben
megegyezik a polgármesteri hivatal címével.
Az Országos Választási Iroda
címe:
Budapest, XI. Balázs Béla utca 35.
telefonszáma: (1)456-6520
faxszáma: (1)456-6519
Az Országos Választási Iroda keretén belül működő
Választási Információs Szolgálat
címe:
Budapest, V. Zrínyi u. 5. (BM Duna Palota)
telefonszáma: 06-80 20 40 16 (ingyenesen hívható „zöld szám”), vagy
(1)266-1200
faxszáma: (1)332-6337
E-mail:
visz@mail.ahiv.hu
Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon és faxszámán keresztül érhető el.
Mely jogszabályok határozzák meg az önkormányzati választások lebonyolítási szabályait?
A legfontosabb választási és a választásokkal kapcsolatos jogszabályok a következők:
– 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
– 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
– 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
– 1997. évi C. törvény a választási eljárásról
– 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
– 2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról
– 1994. LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról
– 20/2002. (VIII.1.) BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
– 18/2002. (VII.24.) BM rendelet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak 2002. október 20. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról
– 19/2002. (VII.26.) BM rendelet 2002. október. 20-i, valamint az időközi helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármesterek választási költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről
– 10/1998. (II.20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
Ki jogosult részt venni az önkormányzati választásokon?
A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországra hivatalosan bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is, a bevándoroltak azonban nem választhatók meg képviselőnek és polgármesternek.
Nincs választójoga annak, aki
– cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll jogerős bírósági ítélet alapján;
– a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
– szabadságvesztés büntetését tölti;
– büntető eljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.
Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampolgár és bevándorolt, aki – noha választójogosult – a szavazás napján külföldön tartózkodik.
A szavazás napján külföldön tartózkodók szavazhatnak-e?
Az Alkotmány 70. §-ának (1) bekezdés alapján az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján az ország területén tartózkodik. Tehát nincs arra lehetőség, hogy a külföldön tartózkodó polgárok a külképviseleten adják le szavazataikat, vagy postai úton válasszanak. Szintén nem lehet meghatalmazás útján, vagy Interneten voksolni.
Magyar igazolvánnyal lehet-e szavazni?
Nem. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerint választópolgár, aki nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Román Köztársaságban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel
rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, ők kaphatnak magyar igazolványt. Így a Magyar Igazolvánnyal rendelkezők, nem magyar állampolgárok, tehát nem is szavazhatnak.
Szavazhat-e a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár?
Nem. Az 1990. évi LXIV. törvény 2. § (1) értelmében a választójog megilleti a
Magyarországra bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár). A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény értelmében 2002. január 1. után már nem kezdeményezhető új bevándorlási kérelem, de az eddig kiadott bevándorlási engedélyhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket ez nem érintette. Következésképpen a bevándoroltak szavazhatnak, míg letelepedési
engedéllyel rendelkezők nem.
Hány választópolgárnak kell szavaznia ahhoz, hogy a választás érvényes legyen?
A polgármester, főpolgármester, helyi képviselő és a megyei közgyűlés választásán nincs érvényességi küszöb, egy választópolgár érvényes szavazata is elég az érvényes választáshoz.
Kisebbségi önkormányzati választáson a 10.000 fő és ez alatti településeken minimum 50 főnek, a 10.000 fő feletti településen 100 választópolgárnak érvényesen kell szavazni ahhoz, hogy érvényes legyen a kisebbségi választás. Ha a településen több kisebbségi önkormányzat választására is sor kerül, az érvényességi feltétel teljesülését kisebbségenként kell vizsgálni.
Szükséges a helyben lakás a jelöltté váláshoz?
A hatályos jogszabályok szerint a jelöltté váláshoz nem szükséges a helyben lakás. Tehát a válasz-tópolgárnak nem kell azon településen (megyében) laknia, ahol önkormányzati képviselővé,
polgármesterré (főpolgármesterré), illetve kisebbségi önkormányzati képviselővé jelölik. (Akinek választó joga van, az ország bármely településén indulhat függetlenül attól, hogy hol lakik).
Szükséges-e a helyben lakás ahhoz, hogy a választópolgár jelöltet ajánlhasson?
A települési képviselők, polgármesterek és helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a településen lakó választópolgár ajánlhat jelöltet.
A megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú és külön a 10.000-nél több lakosú települések számára. A választópolgár a két választókerület közül abban rendelkezik ajánlási joggal, amelyik választókerülethez a lakóhelyéül szolgáló település tartozik.
A megyei jogú város választópolgárai a megyei közgyűlés választásában nem vesznek részt, így a megyei listákra ajánlást sem adhatnak le. E körülményre tekintettel részükre a megyei közgyűlés listáira vonatkozó fehér színű ajánlószelvényt nem is kézbesít a helyi választási iroda. A főpolgármester jelöltet Budapesten lakó választópolgárok ajánlhatnak, a fővárosi, kerületi képviselőket és kerületi polgármestert pedig az adott kerületben lakó választópolgárok.
Melyek a szavazókörök kialakításának főbb szabályai?
A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a települési jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy
szavazókör. A szavazóhelyiség az azonos szavazókör területén élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből (kopogtatócédulából) szereznek tudomást. A szavazóhelyiségek döntően egybeesnek az országgyűlési választás szavazóhelyiségeivel.
Mire szolgál az önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék)?
A névjegyzék olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az önkormányzati választásokon szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköze, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni azokat, akik választási csalásra készülnek (többször kívánnak szavazni).
Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?
A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő hívja fel a választópolgár figyelmét az önkormányzati választásokra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz az önkormányzati választások időpontjáról, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt a névjegyzéket vezető települési jegyző juttatja el a választópolgároknak. Az értesítőt a szavazás napján célszerű magunkkal vinni, meggyorsítja a szavazatszámláló bizottság munkáját, hiánya azonban nem akadálya a szavazásnak. Szavazni a lakcímet is tartalmazó személyi igazolvány, vagy lakcímigazolvány és személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy sorkatona esetén katonai igazolvány felmutatásával lehet. Fontos az, hogy a felmutatott okmány érvényes
legyen. Az értesítőt a köznyelv “kopogtatócédulának” nevezi: a választási iroda kopogtat a polgár lakásának ajtaján: a választást kitűzték, tessék jönni szavazni.
Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik?
A állampolgár lakcím változását az új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Az állampolgár a lakcímváltozás következtében az új lakcímét igazoló hatósági igazolványt kap, amit a köznyelv „lakcím kártyának” nevez. Ha az új lakóhelyén okmányiroda működik, akkor ott kell kezdeményezni, ebben az esetben rövidebb az ügyintézési határidő is. Abban az esetben, ha a polgár valamilyen okból új lakcímigazolványt kér, azt a lakóhelye szerint illetékes okmányiroda fogja előállítani.
Szavazhatnak-e a fiktív lakcímmel rendelkezők?
Azon személyek, akiknek lakcímét fiktiválták nem kerülnek fel a névjegyzékre, így értesítőt, ajánló szelvényt sem kapnak. Ha ez a probléma a választás előtt kerül felszínre, akkor fel kell világosítani az érintettet, hogy jelentkezzen be arra a címre, ahol ténylegesen lakik, vagy létesítsen település szintű lakcímet.
Abban az esetben, ha a választópolgár a választás napján a személyazonosító igazolványba, illetőleg a lakcímigazolványba bejegyzett lakóhely címe szerinti szavazatszámláló bizottságtól kéri a felvételét a névjegyzékbe és rendelkezik választójogosultsággal, akkor felvételének nincs törvényes akadálya.
Lejárt okmányokkal lehet-e szavazni?
Nem. A közigazgatási szerv az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolvány adattartalmát és érvényességi idejét jogszabály határozza meg. Ennek lejárta után, a választópolgár nem tudja hitelt érdemlően igazolni személyét, lakcímét, ezért lényeges az, hogy érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedéllyel, katonai igazolvánnyal, lakcímigazolvánnyal
menjen el választani. Szintén nagyon fontos az, hogy a lakcímigazolványba bejegyzett tartózkodási hely érvényessége két év után megszűnik, ha ezt kérelemre nem újítják meg.
Mi a teendő, ha a választópolgár nem kapott értesítőt?
Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt és az ajánlószelvényeket, azokat a helyi választási irodától igényelheti, a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban.
Hogyan szavazhat a szavazás napján lakóhelyétől távol levő választópolgár?
Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett, legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig, 2002. július 11-ig tartózkodási helyet létesített és a tartózkodási hely érvényessége a választás napján is fennáll, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja. Ellentétben tehát az országgyűlési képviselő-választással, ahol a választópolgárok igazolás birtokában lakóhelyükön kívül bárhol az országban szavazhattak, az önkormányzati választásokon a választópolgár lakóhelyén kívül csak a bejelentett és a személyazonosító igazolványába vagy a lakcímigazolványába bejegyzett tartózkodási helye szerinti szavazókörben szavazhat,
amennyiben oda igazolást kér. Fontos tudnivaló, hogy a tartózkodási helyet a bejelentéstől számított két éven belül ismét be kell jelenteni, ellenkező esetben annak érvényessége
automatikusan megszűnik.
Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazás napját megelőző második napon, 2002. október 18-án 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjétől. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy a helyi választási irodához legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon, 2002. október 15-én megérkezik. A kérelem előterjesztése során, illetőleg a levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a válasz-tópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadásához ezen túl az igazolást kérő köteles közölni a nevét, személyi azonosítóját (személyi számát) és lakcímét.
Az a választópolgár, aki igazolással rendelkezik az igazolással, valamint a személyazonosságát és tartózkodási helyét igazoló okmányokkal a szavazás napja előtt a tartózkodási hely szerinti település jegyzőjétől – vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól – kérheti a névjegyzékbe való felvételét.
Az önkormányzati választások napján külföldön tartózkodó választópolgár akadályoztatva van választójoga gyakorlásában.
Település szintű lakcím jelentősége a választásoknál
A Ve. 13. § (1) bekezdés szerint a névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal
rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. A lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályok értelmében
lehetőség van település szintű lakcím bejelentésére, ilyenkor a polgár lakcímeként az adott települést tüntetik fel igazolványában.
A Ve. 10. § (2) bekezdés. alapján a két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lak-címbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését
tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetője az általa sorsolással kijelölt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.
Hogyan szavazhatnak a vakok és a mozgássérültek?
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazólapot. Ha a választópolgár egyedül érkezik és a szavazókörben senki sem tud a segítségére sietni, úgy a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segíti őt a szavazásban.
Hogyan kell mozgóurnát kérni?
A Ve. 61. § (3) bekezdés szerint a mozgásában gátolt választópolgárt – szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna igénylését a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságnál, kell bejelenteni. A mozgóurnát csak a lakóhely szerinti szavazókörből lehet kérni, a
szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát csak a szavazókörhöz tartozó címekre viheti ki.
A mozgóurna iránti igényt a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél – a
polgármesteri hivatalban – is lehet jelezni.
Milyen választási bizottságok működnek az önkormányzati választáson?
A helyi önkormányzati és helyi kisebbségi választásokra minden településen helyi választási bizottságot (HVB) kell választani.
A Ve. 23. § (2) bekezdés szerint a helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselőtestülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon 2002. augusztus 30-án választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.
A HVB a tagjai megválasztását és eskütételét követően alakuló ülést tart, amelyen a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.
A jelölő szervezeteknek vagy a független jelölteknek az általuk megbízott tagokat a
szavazatszámláló bizottság elnökénél kell bejelenteni legkésőbb a szavazás megelőző 16. napon, 2002. október 4-én 16 óráig.
Az országgyűlési képviselő választások előtt megválasztott területi választási bizottságok és szavazatszámláló bizottságok továbbra is működnek.
A választáson tehát a következő választási bizottságok működnek:
– szavazatszámláló bizottság (SZSZB)
– helyi választási bizottság (HVB)
– területi választási bizottság (TVB)
– Országos Választási Bizottság (OVB)
Az egyszavazókörös településeken az SZSZB feladatait öttagú HVB látja el, itt külön SZSZB nem működik.
Milyen szervezetek indíthatnak jelölteket az önkormányzati választáson?
Jelölő szervezet – eltérően az országgyűlési választásoktól – nemcsak a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint jogerősen bejegyzett párt lehet, hanem az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint jogerősen bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet.
Ki nem lehet tagja a választási bizottságnak az önkormányzati választások során?
A megbízott tagok kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.
A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köz-tisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem, ez az összeférhetetlenségi szabály azonban nem vonatkozik a jelölt, illetőleg a jelölő szervezet által megbízott u.n. delegált
tagokra.
Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek (pl. HVB-TVB, illetve TVB-OVB), nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
Milyen jogorvoslattal lehet élni a helyi választási bizottság tagjának megválasztása ellen?
A Ve. 23. § értelmében a helyi választási bizottság választott tagjait a települési önkormányzat választja meg. Abban az esetben, ha valamely tag megválasztása ellen a Ve. 77. § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenséget nehezményező panasz érkezik, a panaszról – értsd: tagjának összeférhetetlenségéről – a Ve. 26. § (4) bekezdés b) pontja alapján az érintett választási bizottság dönt. A választási bizottságnak a panaszt elbíráló döntése ellen a Ve. 77. § (2) bekezdése szerinti kifogásnak van helye.
Milyen feladatokat látnak el a választási bizottságok?
A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt
szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Ez vonatkozik a delegált tagokra is, akik nem passzív megfigyelőként működnek közre, de aktív részesei a bizottság munkájának.
A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig. A bizottságok ellenőrzik a
jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik a jelölteket és a listákat, jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás választókerületi
eredményét. Elbírálják a választás eredménye elleni kifogásokat. Ezt követően a különböző választási bizottságok adják ki az egyes képviselőknek a megbízólevelet.
A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos
személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.
Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?
A szavazatszámlálásban csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt, a munkát a választott és delegált tagok együttesen végzik.
Hol tudja a polgár megtekinteni a választások eredményeit?
A Ve. 75. § (2) bekezdése értelmében a helyi választási iroda vezetője köteles biztosítani, hogy a választási eredményekről szóló jegyzőkönyvek a választások után 3 napig a választási irodában megtekinthetők legyenek, erre az idei önkormányzati választások alkalmával 2002. október 24-én 16 óráig lesz lehetősége a választópolgároknak.
A választás napját követő 90 nap elteltével a jegyzőkönyvek első példánya az Országos Levéltárban, a második példánya a területileg illetékes megyei levéltárban, a harmadik példánya pedig a polgármesteri hivatal irattárában kerül megőrzésre.
Ki a nemzetközi megfigyelő és milyen jogai vannak?
Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ államokból és megfelelő civil szervezetektől. Ennek megfelelően valamennyi választási szervnek tájékoztatása és munkájuk segítése révén elő kell mozdítania a külföldi választási megfigyelés törvényes és eredményes lebonyolítását. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál – így a szavazatszámláló bizottságok munkájánál is -, tevékenységüket azonban nem zavarhatják (1997. évi C. törvény 7.§), részükre utasításokat nem adhatnak.
A szavazás napján a külföldi választási megfigyelő:
a. bármely általa kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatja a szavazás megkezdését és menetét;
b. megfigyelési szándékát a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelentenie;
c. tájékoztatást kaphat a szavazással kapcsolatos minden közérdekű információról;
d. jelen lehet a szavazatok megszámlálásánál és annak eredményéről szóbeli tájékoztatást kaphat;
e. az Országos Választási Központban figyelemmel kísérheti a választási részeredmények beérkezését, feldolgozását; e célból részt vehet sajtótájékoztatókon, jogosult előzetes tájékoztató anyagokra, figyelemmel kísérheti a választási eredmények alakulását.
A terület és helyi választási iroda vezetője a saját hatáskörben is fogadhat nemzetközi megfigyelőket illetékességi területén. A meghívó fél az illetékességi területen működő önkormányzat, párt vagy társadalmi szervezet. Országos regisztráció céljából az akkreditáció megtörténtéről az Országos Választási Irodát tájékoztatni kell.
Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?
A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai
lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják. A
kialakult gyakorlat szerint a nemzetközi megfigyelők is részt vehetnek a szavazatszámlálásnál, a sajtóra vonatkozó szabályok alkalmazásával.
A jelöltek kapnak-e költségvetési támogatást?
Az önkormányzati és kisebbségi választásoknál a jelöltek, jelölő szervezetek nem részesülnek költségvetési támogatásban.
Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10.000 lakos alatti településeken?
A településen lakó választópolgárok bármely választójoggal rendelkező magyar állampolgárt ajánlhatják képviselőnek, függetlenül attól, hogy a településen lakik-e. Az ajánlás a sárga színű ajánlószelvény megfelelő kitöltésével és a jelöltnek vagy megbízottjának történő átadásával történik. Képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. Jelöltet ajánlani 2002. szeptember 27-én 16 óráig lehet.
Ha nincs megfelelő számú jelölt akkor időközi választást kell tartani, erre azonban csak a választás napját követő 6 hónap elteltével van mód. Az önkormányzati feladatok folyamatos ellátása érdekében az időközi választásig az 1998-ban megválasztott képviselő-testület működik tovább. A szavazás napján a jelöltek a szavazólapon ábécé sorrendben szerepelnek. A választópolgár erről a listáról legfeljebb annyi jelöltet választhat ki, ahány képviselőt a településen választanak. A megválasztható képviselők számát a szavazólap tartalmazza. Például ha egy településen 7 képviselőt lehet választani, a választópolgár kiválasztja az általa érdemesnek tartott 7 jelöltet, és a nevük melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Kevesebb jelöltet is meg lehet jelölni, aki azonban több jelöltet választ, valamennyi szavazata érvénytelen. Megválasztott képviselő – példánkban – az a 7 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.
Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönti el ki lesz a képviselő.
Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10.000 lakos feletti településeken?
A választópolgárok a képviselőknek mintegy 60%-át választják meg közvetlenül, egyéni választókerületekben, 40%-uk pedig egy összetett számítás eredményeként jut mandátumhoz (un. kompenzációs lista).
A településen lakó választópolgárok bármely választójoggal rendelkező magyar állampolgárt ajánlhatják képviselőnek, helyben lakás nem szükséges. Az ajánlás a sárga színű ajánlószelvény megfelelő kitöltésével és a jelöltnek vagy megbízottjának való átadásával történik. Képviselőjelölt az lehet, akit az egyéni választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.
A szavazólap ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgár kiválasztja az általa érdemesnek tartott jelöltet, és a neve melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Csak egy
jelölt választható – erre vonatkozóan a szavazólapon figyelmeztetés olvasható –, aki több jelöltre voksol, annak szavazata érvénytelen. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a szavazás napját követő 6 hónap elteltével időközi választásra kerül sor.
A kompenzációs lista állítására az a jelölőszervezet jogosult, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet tudott állítani. A település választókerületeiben vesztes jelöltek szavazatait megkapja az őket állító szervezet listája. Az egyes listák az így gyűjtött szavazatok megoszlásának megfelelő arányban kapnak képviselői helyeket. Így a gyengébben szereplő jelölő szervezetek által az egyéni választókerületekben elszenvedett vereség mintegy kiegyenlítődik, kompenzálódik. Annak a választópolgárnak a szavazata sem vész el, aki
vesz-es jelöltre szavazott, hiszen a kompenzációs lista révén e szavazat alapján a jelöltet állító
szervezet még mandátumhoz juthat.
Hogyan választjuk a polgármestert?
A polgármester jelöléséhez a választópolgároknak a rózsaszínű ajánlószelvényt kell kitöltenie és átadnia a polgármesterjelöltnek vagy megbízottjának. A település lélekszámától függ, hogy a jelöltnek mennyi ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. Polgármesternek az a választópolgár is jelölhető, aki nem az adott településen lakik.
Polgármesterjelölt az, akit
a. a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b. a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,
c. a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. A polgármesterjelöltnek nem kell a településen laknia.
A szavazás napján a szavazólapon valamennyi polgármester-jelölt ábécé sorrendben található meg. A választópolgár az általa kiválasztott jelölt neve melletti körbe helyezett X vagy + jellel szavazhat. Csak egy jelölt választható. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén legkorábban a választás napját követő 6 hónap elteltével időközi választást kell tartani, addig pedig az 1998-ban megválasztott polgármester irányítja a képviselő-testület munkáját.
Hogyan választjuk a főpolgármestert?
A főpolgármester jelöléséhez a választópolgároknak a zöld színű ajánlószelvényt kell kitölteni és átadni a főpolgármester-jelöltnek vagy megbízottjának. Főpolgármester-jelölt az lehet, akit a főváros választópolgárainak legalább 0,5%-a jelöltnek ajánlott. Főpolgármester-jelölt bár-mely választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, függetlenül attól, hogy Budapesten lakik-e.
A szavazás napján a választópolgár a szavazólapon valamennyi főpolgármester-jelölt nevét ábécé sorrendben megtalálja. A választópolgár az általa kiválasztott jelölt neve melletti körbe helyezett az X vagy + jellel szavazhat. Csak egy jelölt választható. Főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.
Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait?
A megyei közgyűlés tagjainak jelöléséhez a választópolgárnak a fehér színű ajánlószelvényt kell valamelyik párt vagy más jelölő szervezet nevére kitöltenie és átadnia a szervezet megbízottjának. Listát az a jelölő szervezet állíthat, amelynek sikerül összegyűjtenie a választókerületben lakó választópolgárok 0,3%-ának ajánlását. A megyei közgyűlés tagjainak választásához a választópolgárok a pártok vagy más társadalmi szervezetek által összeállított listákra szavaznak. A szavazólap az összes, megfelelő számú ajánlást összegyűjtő jelölő szervezet listáját tartalmazza, melyek közül a választópolgároknak egyet kell kiválasztaniuk. A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4%-át elérték. A jelölő szervezetek egy megyében két listát állíthatnak: egyet a 10 000-nél több lakosú települések, egyet a 10 000 vagy ennél kevesebb települések számára. A megyei jogú városok választópolgárai nem küldenek képviselőt a megyei közgyűlésbe.
Hogyan választjuk a fővárosi közgyűlést?
A fővárosi közgyűlés tagjainak választásához a választópolgárok a pártok vagy más társadalmi szervezetek által összeállított listákra szavaznak. Listát az a szervezet állíthat, amely
legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított. A szavazólap az összes jelölő
szervezet listáját tartalmazza, melyek közül a választópolgároknak egyet kell kiválasztaniuk. A listák a leadott szavazatoknak megfelelő arányban matematikai számítás eredményeként
jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4%-át elérték.
Milyen nemzeti és etnikai kisebbségek indulhatnak a kisebbségi önkormányzati választásokon?
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61. § (1)
bekezdése felsorolja a Magyarországon honos népcsoportokat. Ezek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
Kisebbségi önkormányzatokat csak a felsorolt kisebbségek hozhatnak létre.
Hogyan választjuk a kisebbségi önkormányzatot?
A település vagy fővárosi kerület választópolgárai kisebbségi önkormányzatot akkor választhatnak, ha azt 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak
valló választópolgár a jegyzőnél kezdeményezi az önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül. Ezt a kezdeményezést 2002. július 22-én 16 óráig lehetett megtenni.
Kisebbségi képviselőjelölt az lesz, akit a település vagy fővárosi kerület választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak. A jelöléshez a választópolgároknak a szürke színű ajánlószelvényt kell kitöltenie és átadnia a jelöltnek vagy megbízottjának 2002.
szeptember 27-ig. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy az adott kisebbség képviseletét vállalja.
A helyi kisebbségi önkormányzat választásában – meggyőződése szerint – a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólap kisebbségenként, ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgárnak a meggyőződése szerinti egy kisebbség jelöltjei közül kell kiválasztania – a település lakosságszámától függően – legfeljebb három vagy öt személyt, és e jelöltek neve melletti körbe kell X vagy + jelet rajzolnia. A megválasztható jelöltek számát a szavazólap
tartalmazza. A helyi kisebbségi önkormányzatnak 3 tagja van, ha a település lakosainak száma 1 300 fő, vagy annál kevesebb. 1 300 fő feletti lakosságszám és a fővárosi kerület esetén pedig 5 fő, a fővárosban 9 fő választható meg az önkormányzat tagjává. A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van ahány tagú önkormányzat választható.
Megválasztott kisebbségi képviselők – kisebbségenként külön-külön – azok a jelöltek
lesznek, akik a szavazólapon szereplő jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapták. A választás érvényességéhez – kisebbségenként külön-külön – az szükséges, hogy a 10 000 vagy ennél
kevesebb lakosú településeken legalább 50, a többi településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazzon az adott kisebbség jelöltjeire.
Lehet-e az önkormányzati választások napján helyi népszavazást tartani?
Igen. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a Ve., sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az önkormányzati választásokkal egy napon, illetőleg azt
megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani.