4. Fogalmak

ajánlószelvény: Jelöltet, illetve listát ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak. Jelöltet, illetve listát ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van. Képviselő-, polgármester, illetve főpolgármester-jelöltet, valamint kisebbségi önkormányzati képviselő jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig, 2002. szeptember 27-ig lehet. Az ajánlás nem vonható vissza. (Ld. még megyei lista).

akadályoztatás: A szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik.

általános választójog: A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár – az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve – választójoggal rendelkezik. Természetes kizáró ok a cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, szabadságvesztés-büntetés töltése, jogerős közügyektől eltiltás és aki jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. (Ld. még: választó-jog, választójoggal nem rendelkező polgárok)

egyenlő választójog: A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékű szavazati jog egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelenti, magyarán minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie, így például a kislistás választási rendszerben minden választópolgár annyi jelöltet választhat, mint amennyi a megválasztható képviselők száma. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét.

ellenőrzés: Az ellenőrzés az önkormányzati és kisebbségi választások lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános. A választási bizottságok munkájában részt vehetnek a jelöltek és jelölő szervezetek által megbízott tagok. A választás eredményéről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatát – kérésükre – azonos feltételekkel rendelkezésére kell bocsátani a választási szervekben közreműködő minden megbízott tagnak. A számítógépes rendszerek előkészítése és megbízható működése, valamint a szavazatösszesítés felett az Országos Választási Bizottság folyamatosan, a választás kitűzésétől őrködik. A választás lebonyolításának nyilvánosságát erősíti, hogy a sajtó jelen van a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatja. A választás törvényes lebonyolításának további garanciája a jogszabályok által biztosított jogorvoslati rendszer. A magyar választásokat külföldi megfigyelők is figyelik, jelentésüket nyilvánosságra hozzák.

elsőként szavazó választópolgár: A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le az urnákat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

első szavazó: az a választópolgár, aki nagykorúsága elérése után először vesz részt valamely általános választáson.

fővárosi lista: A fővárosi közgyűlés 66 tagját fővárosi listákon választják meg. Fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthat, amely legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított (ld.: kompenzációs lista). A fővárosi listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon, 2002. október 1-én lehet bejelenteni a Fővárosi Választási Bizottságnál.

igazolás: Az igazolás a Polgármesteri Hivatal által kiállított közokirat, amely arra szolgál, hogy a választópolgár máshol szavazhasson, mint ahol a névjegyzékben eredetileg szerepelt. Igazolás kiadásának helye van akkor, ha a választópolgár legkésőbb a választás kitűzése előtti napig 2002. július 11-ig tartózkodási helyet létesített és itt kíván szavazni. Ebben az esetben az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza a tartózkodási hely pontos címét, ahol szavazni kíván. Igazolást igényelni személyesen a lakóhelyen lévő választási irodán 2002. október 18-án 16 óráig, levélben pedig úgy lehet, hogy a kérelem legkésőbb 2002. október 15-ig megérkezzen a választási irodához. Az igazolással a választópolgár a tartózkodási helyén a szavazás napját megelőzően a helyi választási irodában, a szavazás napján pedig a tartózkodási helye szerinti szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat. / A helyi választási iroda a polgármesteri hivatalban működik./

illetékesség: A feladatok területi hovatartozás szerinti (horizontális) megosztása az azonos hatáskörrel rendelkező szervek (hatóságok, bíróságok stb.) között. Például a szavazatszámláló bizottság mint hatóság a szavazókör területén lakó, tartózkodó és a szavazóhelyiségben szavazó polgárok felett rendelkezik illetékességgel. Ugyanígy az országban működő számos, azonos hatáskörrel felruházott helyi bíróság valamelyike abban az ügyben járhat el, amely az adott bíróság illetékességi területéhez kötődik (ott található az adós lakóhelye, ott született a megtámadott határozat stb.). [Ld. még: hatáskör]

jegyzőkönyvvezető: A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a helyi választási iroda tagja. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése.

jelölő szervezet: Jelölő szervezetnek az önkormányzati választások során a – pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint – bejegyzett párt, valamint – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint – bejegyzett társadalmi szervezet minősül. A közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. A jelölő szervezetek között lehetnek olyanok is, amelyek valamely kisebbség képviseletét látják el. (Ld.: kisebbségi jelölő szervezet)

kampánycsend: A szavazást megelőző nap 2002. október 19-én 0 órától a szavazás napján 19 óráig (a szavazás lezárásáig) választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet ál-al ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászló, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy a nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

képviseleti (közvetett) demokrácia: A képviseleti vagy közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a közhatalmat, s ennek keretében megalkotja a képviseleti szervek jogszabályait (törvény, önkormányzati rendelet). A képviseleti demokrácia a modern demokratikus államok általánosan elterjedt hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia)

kifogás: A választási eljárás során választási bizottság által igénybe vehető jogorvoslati eszközök összefoglaló neve. A törvény értelmében a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be; illetve a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen pedig kifogásnak van helye. Külön szabályok vonatkoznak a névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt, illetve a választási eredmény megállapítása elleni kifogásokra. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt – azaz 2002. augusztus 21-től augusztus 28. 16 óráig – írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető települési jegyzőnél, aki a kifogásról három napon belül dönt. 
A választási eredmény megállapítása ellen legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon 16 óráig lehet kifogást benyújtani. 
Ezeket az eseteket kivéve a kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül lehet benyújtani. 
Minden kifogásra vonatkozik, hogy annak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

kisebbségi kompenzációs lista: A helyi választási bizottság kisebbségenként külön-külön kompenzációs listára vesz minden, az egyéni választókerületben akár független jelöltként, akár jelölő szervezet jelöltjeként induló kisebbségi jelöltet. Ez a kompenzációs lista kedvezményben részesül a mandátumkiosztás során. (Arra is lehetőség van, hogy két vagy több kisebbségi szervezet, illetve két vagy több kisebbséghez tartozó független jelöltek közös kisebbségi kompenzációs listát indítsanak. Ez utóbbi kompenzációs listát legkésőbb a szavazást megelőző 18. napig – 2002. október 2-án 16 óráig – lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál. Ezek a kompenzációs listák szintén kedvezményben részesülhetnek.)

kisebbségi önkormányzatok: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény értelmében a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A helyi kisebbségi önkormányzatokat háromféleképpen lehet megalakítani: (1) az a települési önkormányzat, amelynek tagjai több mint felét egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát; (2) ha az önkormányzati testület képviselőinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők kisebbségenként legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot (ún. közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak; (3) a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot (ún. közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot) hozhatnak létre. Ez utóbbinak a létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen – beleértve a fővárosi kerületet is – 5 fő, a fővárosban 9 fő. 
A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatok választását a választás kitűzését követő 10 napon belül 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló és az adott településen lakóhellyel rendelkező választópolgár kezdeményezheti. Fontos szabály azonban, hogy egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot, illetőleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. 
A kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatokat is létrehozhatnak. (Ld.: országos kisebbségi önkormányzat.)

kisebbségi szervezet: Olyan társadalmi szervezet, amely – a bírósági bejegyzés szerint – a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel. Ezeket a jelölő szervezeteket – és jelöltjeiket – bizonyos kedvezmények illetik meg a települési önkormányzatok képviselőtestületének megválasztása során. A kisebbségi szervezetek könnyebben állíthatnak jelölteket (lásd kisebbségi kompenzációs lista), illetve amennyiben az általános szabályok szerint nem jutnának képviselői mandátumhoz, bizonyos feltételek esetén kevesebb szavazatszámmal is képviselői helyhez juthatnak (ún. kedvezményes mandátum).

kislistás választás: A 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú települések képviselőtestületének választása során a település egésze egy választókerületet alkot. Ennek alapján minden képviselőjelöltet egy szavazólapon kell feltüntetni és a választópolgár legfeljebb annyi képviselőjelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Ez a szám a szavazólapon fel van tüntetve.

kompenzációs lista A 10.000-nél több lakosú településeken (beleértve a fővárosi kerületeket is) a képviselőtestület tagjainak kb. 40%-át az ún. kompenzációs listán választják meg. Ha az egyéni választókerületben induló jelölt nem lesz képviselő, a rá leadott szavazatok az őt jelölő párt, illetve társadalmi vagy kisebbségi szervezet kompenzációs listájára kerülnek fel. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. A kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, 2002. szeptember 30-án kell bejelenteni az illetékes helyi választási bizottságnál. A kompenzációs listán a jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A kompenzációs listáról – a törvényben a lakosságszámtól függően meghatározott számú - mandátumot arányos számítási mód alapján töltenek be. A kisebbségi kompenzációs listára más szabályok vonatkoznak. (Ld. még: vegyes választási rendszer, kisebbségi kompenzációs lista)

kopogtatócédula – ÉRTESÍTŐ: A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő, közismert nevén a kopogtatócédula hívja fel a választópolgár figyelmét az önkormányzati választásra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. A kopogtatócédulát a névjegyzéket vezető település jegyzője 2002. augusztus 15 és augusztus 23 között az ajánlószelvénnyel együtt juttatja el a választópolgárokhoz.

közvélemény-kutatás: A szavazás napját megelőzően és követően közvélemény-kutatás végezhető, annak eredményét azonban a szavazást megelőző nyolcadik naptól 2002. október 12-től a szavazás napján 19 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás: (1) csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat; (2) a közvélemény-kutató abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be; (3) a közvélemény-kutató a választópolgárokat nem zaklathatja, nyilatkozatra nem kényszerítheti, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezheti meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény-kutatónak adott válaszok a választás eredményét nem befolyásolják.

közvetlen demokrácia: A közhatalom gyakorlásának történeti alapformája a közvetlen demokrácia, amelyet kivételesen alkalmaznak, a néphatalom gyakorlásának fő formája ma már a képviseleti demokrácia, a közvetlen demokrácia. Lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a jogalkotásban, a közügyek vitelében. A közvetlen hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia)

közvetlen szavazás: A szavazás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során. A választások tipikus formája kétségtelenül a közvetlen szavazás, ám a demokratikus országokban a közvetett választás számos változatát alkalmazzák, mint például az Egyesült Államokban, ahol a választópolgárok ún. választási megbízottakra, elektorokra szavaznak, és az elektor lesz jogosult a tényleges választásra.

közszemlére tétel: A névjegyzéket a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 2002. augusztus 15 és augusztus 23 között közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.

lakóhely: Szavazni a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Lakóhelynek a személyi igazolványban vagy lakcímigazolványban szereplő lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely minősül. A lakóhelyen történő szavazás alól kivétel az igazolással szavazás. (Ld. még: igazolás)

megyei lista: A megyei önkormányzat közgyűlésének tagjait ún. megyei listákról választják. Minden megyében két megyei választókerület van: külön a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, s külön a 10.000-nél több lakosú települések számára, ez utóbbiakban azonban nincsenek benne a megyei jogú városok. A két különböző választókerületben megválasztható képviselők számát törvény határozza meg. 
A megyei listákat a választópolgárok közvetlenül, ajánlószelvénnyel ajánlják. A megyei listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazás napját megelőző 23. napon, 2002. szeptember 27-ig lehet bejelenteni az illetékes területi választási bizottságnál.

mozgóurna: A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja lakásán felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnás szavazást a választást megelőzően a jegyzőtől, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni.

névjegyzék: Az önkormányzati választáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék) olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy a választáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat.

országos kisebbségi önkormányzat: A Magyarországon honos 13 (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) kisebbségnek joga van ahhoz, hogy országos kisebbségi önkormányzatot alakítsanak. Az országos kisebbségi önkormányzatot kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektorok: (1) minden települési önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg; a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő; továbbá a szószóló, kisebbségi polgármester. (2) Ha egy településen az előbb említett elektorok nincsenek, elektorok az elektorválasztó gyűlésen megválasztott személy lesz. Az elektor választását a településen élő – magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló – három választópolgár kezdeményezheti. A választói gyűlést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. Az elektor megválasztására a településen élő ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyűlése a jogosult, feltéve hogy azon legalább 10 fő megjelent. Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat. 
Az elektorok megválasztását követően az Országos Választási Bizottság az előbb említett határnaptól számított újabb 60 napon belüli időpontra összehívja az elektorok gyűlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 főt. Az országos kisebbségi önkormányzat tagjait – 13 és 53 fő közötti számban – az elektorok választják meg. Az országos önkormányzat tagjainak száma kevesebb kell legyen, mint az elektorok száma.

szavazás: A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe utólag igazolás vagy személyi igazolványuk alapján felvették. A szavazáshoz az szükséges, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottság előtt érvényes személyi igazolvánnyal vagy lakcímigazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedéllyel rendelkezzen, sorkatona esetén katonai igazolvány bizonyítsa kilétét és lakcímét. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság átadja a szavazólapokat. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Érvényesen szavazni a szavazólapon feltüntetett számú jelöltre, illetőleg listára, a jelölt vagy lista neve mellett vagy felett lévő körben elhelyezett „X” vagy „+” jellel lehet. A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, egyértelműen meg lehessen állapítani, a szavazó melyik jelöltre szavazott, a szavazólapot lepecsételjék a polgármesteri hivatal vagy a szavazatszámláló bizottság bélyegzőjével, továbbá hogy a szavazólapot tollal töltsék ki. A szavazólapot kitöltése után borítékba kell helyezni és az urnába kell dobni. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. (Ld. még: szavazólap)

szavazás ideje: Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.

szavazás lezárása: A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem szabad elfogadni.

szavazatszámláló bizottság tagjai: A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak.

szavazófülke: Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek a szavazás titkosságának biztosítását szolgálják. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A választópolgárok a szavazófülkét nem kötelesek igénybe venni.

szavazóhelyiség: Az ugyanazon lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsák, a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.

szavazókör: A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. A szavazókörök határai az országgyűlési képviselő-választás óta csekély mértékben változtak, így a polgárok többsége a megszokott helyen szavazhat.

szavazólap: Az önkormányzati választáson a választópolgárok településtípustól függően több szavazólapot kapnak. Külön-külön szavazólap szolgál: a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás választásra; b) a 10.000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és – a megyei jogú város kivé-telével – a megyei listás választásra; c) a fővárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a főpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fővárosi listás választásra. 
Szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja a polgármesteri hivatal, vagy intézménye, vagy a szavazókör hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapokat kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.

titkos szavazás: A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat.

urna: Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó állampolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ez vonatkozik a mozgóurnára is.

választási alapelvek: A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.

Választási Információs Szolgálat: A választási irodák mellett választási információs szolgálatok (VISZ) működnek, ezek alapvető feladata az adatszolgáltatás, valamint a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a politikai pártok tájékoztatása jogi és egyéb kérdésekben. Az érdeklődők a telefonon, telefaxon, e-mail-en vagy levélben feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal vagy 1-2 napon belül választ kaphatnak. Az Országos Választási Iroda is létrehozta a VISZ-t, az alábbi helyen és időben érhető el: személyesen: hétfőtől csütörtökig: 8.30-16.30, pénteken: 8.30-14.00. Cím: 1054 Budapest Zrínyi u. 5. sz. Telefon: 266-12-00 zöldszám: 06-80-20-40-16. WEB: http://www.valasztas.hu. A területi választási irodákon és a helyi választási irodákon működő VISZ-ek címe, telefonja a polgármesteri hivatal, illetve a megyei önkormányzat hivatalának címével egyezik meg (önkormányzati választást illetően).

választási jogszabályok: az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról; az 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról; az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól; az 1997. évi C. törvény a választási eljárásról.

választási irodák: A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami fel-adatot ellátó szervek. A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett működik választási iroda. (A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.) Az önkormányzati választásokon ennek megfelelően minden településen helyi választási iroda (HVI), az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén – az adatfeldolgozási feladatokat ellátó – országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), minden megyében területi választási iroda (TVI) és országos szinten az Országos Választási Iroda (OVI) működik. A HVI vezetője a települési jegyző, a TVI vezetője a megyei főjegyző, az OVI vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki. A választási irodák tagjait, az OVI kivételével az iroda vezetője nevezi ki. A tagok köztisztviselők és közalkalmazottak lehetnek. Az OVI tagjai a belügyminisztertől kapják határozatlan idejű kinevezésüket.

választási bizottságok: A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az önkormányzati választáson a következő választási bizottságok működnek: a közel 11.000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), minden településen a helyi választási bizottságok (HVB), a 19 megyében és a fővárosban pedig a területi, fővárosi választási bizottságok (TVB, FVB). Külön említést érdemel az Országos Választási Bizottság. A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltek, jelölő szervezetek által megbízott tagokból állnak. Az önkormányzati választásokra csak a HVB tagjait kell megválasztani, a többi választási bizottságot az országgyűlési választások előtt már megválasztották. A HVB választott tagjait legkésőbb a választás napja előtti 51. napig, 2002. augusztus 30-ig kell megválasztania az illetékes település képviselőtestületének. A választási bizottságoknak – a választott tagokon felüli – további egy-egy tagját az adott választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg 2002. október 4-ig (megbízott tagok). A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére tiszteletdíj nem jár. 
A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig. A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik a jelölteket, a kompenzációs, fővárosi és kisebbségi listákat, jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás eredményét. Elbírálják a választás eredménye elleni kifogásokat. Ezt követően a különböző választási bizottságok adják ki az egyes képviselőknek a megbízólevelet. Így a HVB a kislistán, az egyéni választókerületben, illetve a kompenzációs listán megválasztott képviselőknek, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak, valamint a polgármesternek, a TVB a megyei közgyűlés tagjainak, valamint Budapesten a főpolgármesternek adja ki a megbízólevelet. 
A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási szervet az elnök képviseli.

választójog(osultság): Az önkormányzati választáson való részvételre a választójoggal rendelkező személyek jogosultak. Szavazati joga van minden – magyarországi lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező – nagykorú magyar állampolgárnak, továbbá a Magyarországra bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárnak is. A nem magyar állampolgárok azonban nem választhatók meg önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek. Nincs választójoga annak, akivel szemben ún. természetes kizáró ok áll fenn. (Ld. még: választójoggal nem rendelkező polgárok)

választójoggal nem rendelkező polgárok: Azok a választópolgárok, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. Így nincs választójoga annak, (1) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; (2) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; (3) aki szabadságvesztés büntetését tölti; (4) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
választópolgár visszautasítása: A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt (azaz megtagadja a szavazólap átadását), aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki a törvényi feltételek hiányában nem vehető fel a név-jegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

vegyes választási rendszer: A 10.000-nél több lakosú települések választási rendszere. Ezeken a településeken (beleértve a fővárosi kerületeket is) a lakosság számától függően több egyéni választókerületet alakítanak ki és a választópolgárok a lakóhelyük szerinti egyé-ni választókerület képviselő-jelöltjei közül csak egyre szavazhatnak. Az a jelölt lesz a megválasztott képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, míg a vesztes jelöltekre leadott szavazatok ún. töredékszavazatnak minősülnek. A töredékszavazatok alapján további mandátumokat osztanak ki az ún. kompenzációs listákról. (Ld. még: kompenzációs lista)