A Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség mindegyike jogosult arra, hogy az ország bármely településén és fővárosi kerületében helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre. A helyi kisebbségi önkormányzat létrehozása háromféle módon történhet, de egy településen egy kisebbségnek csak egy helyi kisebbségi önkormányzata lehet:

1) Ha a települési önkormányzat tagjainak több mint felét olyan képviselők alkotják, akik a képviselő-választáson ugyanazon kisebbség jelöltjeként indultak, a képviselő-testület alakuló ülésén annak egésze határozhat arról, hogy „kisebbségi települési önkormányzattá” alakul át. Ebben az esetben valamennyi képviselő (tehát a nem kisebbségi jelöltként megválasztottak is) tagja lesz a települési és kisebbségi önkormányzati feladatokat egyaránt ellátó képviselő-testületnek.

2) Ha a települési önkormányzat tagjainak legalább 30 %-át olyan képviselők alkotják, akik a képviselő-választáson ugyanazon kisebbség jelöltjeként indultak, e képviselők – legalább hárman – a képviselő-testület alakuló ülésén határozhatnak arról, hogy közvetett módon létrehozzák a helyi kisebbségi önkormányzatot. Ebben az esetben csak a kisebbségi jelöltként a települési önkormányzatba megválasztott képviselők lesznek tagjai a kisebbségi önkormányzatnak (emellett természetesen a települési önkormányzatnak is tagjai maradnak).

3) A választópolgárok közvetlenül választják meg a helyi kisebbségi önkormányzatot. A testület létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300-nál több lakosú településen és a fővárosi kerületekben 5 fő.

A választás kezdeményezése

A helyi kisebbségi önkormányzat közvetlen választásának kitűzésére csak erre irányuló érvényes kezdeményezés alapján van lehetőség, ott is ahol már működik helyi kisebbségi önkormányzat, és ott is, ahol nem. A kezdeményezést legalább 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló, a településen lakóhellyel rendelkező választópolgár nyújthatja be a helyi választási irodában, a kisebbségi törvény mellékletében foglalt nyomtatványon.

A helyi kisebbségi önkormányzati választásra akkor kerülhet sor, ha a törvényeknek megfelelő kezdeményezés alapján a helyi választási bizottság – szintén október 20-ára – kitűzi a választást.

Az ajánlás

A képviselő-választáson lehet indulni független jelöltként vagy a bíróság által bejegyzett kisebbségi szervezet jelöltjeként. Kisebbségi szervezetként párt nem indulhat a választáson, kizárólag olyan társadalmi szervezet, amely a bírósági bejegyzése szerint valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel.

Képviselőjelölt az lehet, aki

a) magyar állampolgár,

b) betöltötte 18. életévét vagy azt megelőzően házasságot kötött,

c) bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik (vagy akinek nincs – sem Magyarországon, sem külföldön – lakóhelye, az bejelentett, érvényes magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik),

d) nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró, a közügyek gyakorlásától eltiltó, kényszergyógykezelést elrendelő jogerős ítélet hatálya alatt, vagy nem tölti szabadságvesztés-büntetését,

e) a település választópolgáraitól legalább öt ajánlószelvényt összegyűjt,

f) a kisebbség képviseletét vállalja.

Az ajánlószelvényeket a választópolgárok 2002. augusztus 21-ig kapják meg, a jelöltek és megbízottaik a kézbesítést követően azonnal megkezdhetik az ajánlásgyűjtést. A képviselőjelölt ajánlására a szürke ajánlószelvény szolgál. Az ajánlószelvényt akár a választópolgár, akár annak jelenlétében az ajánlást gyűjtő személy kitöltheti, azonban – kitöltését követően – saját kezűleg az ajánló választópolgárnak kell aláírnia. Az ajánlószelvényen fel kell tüntetni, hogy mely kisebbség helyi önkormányzati választásán indul a jelölt.

Az ajánlószelvények összegyűjtése során figyelemmel kell lenni a törvényi előírások betartására. Ezek szerint nem gyűjthető ajánlószelvény

a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Ha azonban az ajánlószelvényeket nem maga a jelölt gyűjti, hanem ezzel mást bíz meg, természetesen fizethet „honoráriumot” az ajánlást gyűjtőnek (de sohasem az ajánlást adó választópolgárnak!).

A jelölt bejelentése

Egy személy csak egy településen és csak egy kisebbség jelöltjeként indulhat helyi kisebbségi önkormányzati képviselő-jelöltként, azonban a jelöltségnek nem feltétele, hogy ugyanazon a településen rendelkezzen lakóhellyel.

2002. szeptember 27-én 16.00 óráig lehet az összegyűjtött ajánlószelvényeket leadni a helyi választási irodában, az E3 jelű nyomtatvány átadásával együtt. A minimálisan szükségesnél feltétlenül érdemes valamivel több ajánlószelvényt leadni az esetleg – választójogosultság hiánya, többes ajánlás vagy más ok miatt – érvénytelen ajánlások kiesésének kompenzálására.

Ha a jelölt nem függetlenként, hanem valamely kisebbségi szervezet jelöltjeként indul a választáson, előbb magát a kisebbségi szervezet kell nyilvántartásba vetetni a P1 jelű nyomtatványon (ha a szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi választási bizottságnál, ha egy megyén belül több településen, akkor a megyei/fővárosi választási bizottságnál, ha több megyében is, akkor az Országos Választási Bizottságnál). A szervezet bejelentéséhez csatolni kell a megyei/fővárosi bíróság által kiadott, jogerősítő záradékkal ellátott, a szervezet bírósági nyilvántartásba-vételéről szóló végzést (ha az nem tartalmazza kifejezetten, hogy kisebbségi szervezetről van szó, akkor a kisebbségi szervezet alapszabályát is). Egy szervezetet elegendő egyszer nyilvántartásba venni az önkormányzati választásokra, akkor is, ha akár több helyen többféle jelöltet (pl. települési önkormányzati képviselő és kisebbségi önkormányzati képviselő) is kíván állítani.

Delegálás a választási bizottságokba

A nyilvántartásba vett független képviselőjelölt mind a helyi választási bizottságba, mind pedig az összes szavazatszámláló bizottságba megbízhat egy-egy tagot (2002. október 4-ig). Ugyanez a jog megilleti azt a kisebbségi szervezetet is, amely jelöltet indít a képviselő-választáson (de a szervezet is – jelöltjei számától függetlenül – bizottságonként csak egy-egy tagot delegálhat).

E bizottsági tagok a többi taggal megegyező jogokkal (pl. szavazati joggal is) rendelkeznek. Fontos, hogy – a szavazás menetének figyelemmel kísérése, a szavazatszámlálásban való részvétel céljából – lehetőség szerint a szavazatszámláló bizottságokban is, és a település választási eredményét megállapító helyi választási bizottságban is saját megbízottal rendelkezzenek a jelöltek, jelölő szervezetek.

A szavazás

Ha egy településen több kisebbség helyi kisebbségi önkormányzati választását is kitűzték, akkor valamennyi kisebbség jelöltjei ugyanazon a szavazólapon szerepelnek, de kisebbségenként külön oszlopban. A kisebbségek sorrendjéről sorsolással dönt a helyi választási bizottság.

A képviselőjelöltek a kisebbségen belül ABC-sorrendben szerepelnek a szavazólapon.

Jelölő szervezet jelöltje esetén az E1 nyomtatványon lehet kérni, hogy a szavazólapon a szervezet nevének rövidítése is szerepeljen (feltéve, hogy a szervezet bejelentésekor azt a P1 nyomtatványon megadták).

A jelölt az E3 nyomtatványon kérheti, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, s ugyanígy a kisebbségi jelölő szervezet nevének kisebbségi nyelvű szerepeltetését is kérheti (feltéve, hogy a szervezet bejelentésekor azt a P1 vagy az N1 nyomtatványon megadták).

A választáson valamennyi választópolgár részt vehet, azt, hogy ki tartozik ténylegesen a kisebbséghez, nem lehet vizsgálni.

A választópolgárok több jelöltre is szavazhatnak, legfeljebb annyira, amennyi a megválasztható képviselők száma (tehát legfeljebb 3-ra vagy 5-re).

A választás csak akkor érvényes, ha a kisebbségre

· 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50

· 10 000-nél több lakosú településen és fővárosi kerületben legalább 100

választópolgár érvényesen szavaz. Ellenkező esetben a választás érvénytelen, és közvetett módon legközelebb csak 4 év múlva lehet ismét helyi kisebbségi önkormányzatot választani.

Érvényes választás esetén a legtöbb szavazatot elérő jelöltek szerzik meg a képviselői mandátumokat (pl. 3 tagú képviselő-testület esetén az a 3 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta). Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.

A választást követően csak akkor tarthatja meg alakuló ülését és kezdheti meg működését a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat, ha az a) vagy b) pont szerinti helyi kisebbségi önkormányzat (kisebbségi települési önkormányzat, illetőleg közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat) közül egyik sem jött létre.