Ha a kisebbségnek legalább egy kerületben létrejön helyi kisebbségi önkormányzata, akkor a fővárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselő, valamint a külön erre a célra választott elektorok (lásd Az elektorválasztás című fejezetet!).

A választásra az elektorok gyűlésén kerül sor, amelyet a Fővárosi Választási Bizottság hivatalból hív össze, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 10 főt. A gyűlést 2002. december 19. és 2003. február 17. között kell megtartani.

A fővárosi kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektorok gyűlése akkor határozatképes, ha legalább az elektorok fele (de legkevesebb 10 elektor) megjelenik. (Korábban 75 %-os részvétel volt a határozatképesség feltétele, de egy 2000-ben elfogadott törvénymódosítás enyhítette ezt a követelményt.) Ha a gyűlésen ennél kevesebben jelennek meg, a Fővárosi Választási Bizottság egy alkalommal ismételten összehívja a gyűlést.

Az elektorok gyűlése először levezető elnököt és szavazatszámláló bizottságot választ.

A gyűlésen jelen lévő elektorok maguk közül ajánlhatnak jelöltet, akinek jelöléséről rögtön nyílt szavazással dönt a gyűlés: az kerülhet fel a szavazólapra, aki a jelenlévő elektorok legalább 10 %-ának a támogatását megkapja. A jelölés akkor eredményes, ha legalább 9 jelölt van.

A jelöltek neve mellett jelölő szervezetként azt a szervezetet kell feltüntetni, amely a jelöltet a 2002. október 20-i választáson (vagy az elektorválasztó gyűlésen) állította. Aki akkor független jelölt volt, az most is független jelöltként kerül a szavazólapra, vagy vállalhatja valamelyik kisebbségi szervezet képviseletét (a szervezet hozzájárulásával) ha az erről szóló nyilatkozatot a gyűlést megelőző 3. napig benyújtja a Fővárosi Választási Irodához. Két vagy több kisebbségi szervezet ugyancsak a gyűlést megelőző 3. napig kérheti, hogy közös név alatt szerepeljenek a szavazólapon.

Az elektorok több jelöltre is szavazhatnak, de legfeljebb 9-re.

A legtöbb szavazatot elérő jelöltek kerülnek be a fővárosi kisebbségi önkormányzatba (az a 9 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta). Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.

A fővárosi kisebbségi önkormányzat elnökét nem az elektorok gyűlése választja meg, hanem az önkormányzat közgyűlésének alakuló ülésén a közgyűlés tagjai.

A választói gyűlés

Ha valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel rendelkező legalább 10 választópolgár 2002. november 29-ig kezdeményezheti a Fővárosi Választási Bizottságnál választói gyűlés összehívását.

A kezdeményezés alapján a Fővárosi Választási Bizottság legkésőbb 2002. december 19-re hívja össze a választói gyűlést, és erről hirdetményben tájékoztatja a fővárosi választópolgárokat.

A fővárosi kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektorok gyűlése akkor határozatképes, ha legalább 100 budapesti választópolgár megjelenik. Ha a gyűlésen ennél kevesebben jelennek meg, a Fővárosi Választási Bizottság egy alkalommal ismételten összehívja a gyűlést.

A gyűlésen jelen lévő választópolgárok maguk közül ajánlhatnak jelöltet, akinek jelöléséről rögtön nyílt szavazással dönt a gyűlés: az kerülhet fel a szavazólapra, aki a jelenlévő választópolgárok legalább 10 %-ának a támogatását megkapja. A jelölés akkor eredményes, ha legalább 9 jelölt van.

Az választópolgárok több jelöltre is szavazhatnak, de legfeljebb 9-re. Akkor érvényes a választás, ha legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott.

A legtöbb szavazatot elérő jelöltek kerülnek be a fővárosi kisebbségi önkormányzatba (az a 9 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta). Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.