Az egyéni választókerületben lehet indulni független jelöltként vagy a bíróság által bejegyzett párt, társadalmi szervezet, kisebbségi szervezet jelöltjeként. Kisebbségi szervezetként párt nem indulhat a választáson, kizárólag olyan társadalmi szervezet, amely a bírósági bejegyzése szerint valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel. Ha kisebbségi szervezet nem kisebbségi szervezettel közösen állít jelöltet, a közös jelölt nem számít kisebbségi jelöltnek, a kisebbségi jelöltek részére járó kedvezmények nem illetik meg (azaz nem kérheti saját nevének, illetőleg az őt állító szervezetek nevének a kisebbség nyelvén történő feltüntetését a szavazólapon, nem kerülhet fel a kisebbségi kompenzációs listára, és nem juthat kedvezményes mandátumhoz). Közös jelöltet közös ajánlószelvények alapján lehet állítani. (Természetesen arra is lehetőség van, hogy egy jelöltet egy nem kisebbségi szervezet politikailag támogasson a választási kampány során, ennek jogi hatása nincs.)

Képviselőjelölt az lehet, aki

a) magyar állampolgár,

b) betöltötte 18. életévét vagy azt megelőzően házasságot kötött,

c) bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik (vagy akinek nincs – sem Magyarországon, sem külföldön – lakóhelye, az bejelentett, érvényes magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik),

d) nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró, a közügyek gyakorlásától eltiltó, kényszergyógykezelést elrendelő jogerős ítélet hatálya alatt, vagy nem tölti szabadságvesztés-büntetését,

e) a település választópolgáraitól a törvényben meghatározott számú ajánlószelvényt összegyűjti.

Az ajánlás

A képviselő-jelöltséghez a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlása szükséges. A jelöléshez szükséges ajánlások konkrét számát a helyi választási iroda teszi közzé 2002. augusztus 21-e után.

Az ajánlószelvényeket a választópolgárok 2002. augusztus 23-áig kapják meg, a jelöltek és megbízottaik a kézbesítést követően azonnal megkezdhetik az ajánlásgyűjtést a választókerület területén belül. A képviselőjelölt ajánlására a sárga ajánlószelvény szolgál. Az ajánlószelvényt akár a választópolgár, akár annak jelenlétében az ajánlást gyűjtő személy kitöltheti, azonban – kitöltését követően – saját kezűleg az ajánló választópolgárnak kell aláírnia.

Ha a jelölt valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséget kíván képviselni, ezt abban az esetben teheti meg, ha az ajánlószelvényen a képviselt kisebbséget is feltüntetik (pl. „független cigány jelölt”).

Az ajánlószelvények összegyűjtése során figyelemmel kell lenni a törvényi előírások betartására. Ezek szerint nem gyűjthető ajánlószelvény

a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Ha azonban az ajánlószelvényeket nem maga a jelölt gyűjti, hanem ezzel mást bíz meg, természetesen fizethet „honoráriumot” az ajánlást gyűjtőnek (de sohasem az ajánlást adó választópolgárnak!).

Az egyéni választókerületi jelölt bejelentése

Egy személy csak egy településen indulhat települési önkormányzati képviselő-jelöltként, azonban a jelöltségnek nem feltétele, hogy ugyanazon a településen rendelkezzen lakóhellyel.

2002. szeptember 27-én 16.00 óráig lehet az összegyűjtött ajánlószelvényeket leadni a helyi választási irodában, az E1 jelű nyomtatvány átadásával együtt. A minimálisan szükségesnél feltétlenül érdemes valamivel több ajánlószelvényt leadni az esetleg – választójogosultság hiánya, többes ajánlás vagy más ok miatt – érvénytelen ajánlások kiesésének kompenzálására.

Ha a jelölt nem függetlenként, hanem valamely szervezet jelöltjeként indul a választáson, előbb magát a jelölő szervezetet (párt, társadalmi szervezet, kisebbségi szervezet) kell nyilvántartásba vetetni a P1 jelű nyomtatványon (ha a szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi választási bizottságnál, ha egy megyén belül több településen, akkor a megyei/fővárosi választási bizottságnál, ha több megyében is, akkor az Országos Választási Bizottságnál). A szervezet bejelentéséhez csatolni kell a megyei/fővárosi bíróság által kiadott, jogerősítő záradékkal ellátott, a szervezet bírósági nyilvántartásba-vételéről szóló végzést (ha az nem tartalmazza kifejezetten, hogy kisebbségi szervezetről van szó, akkor a kisebbségi szervezet alapszabályát is). Egy szervezetet elegendő egyszer nyilvántartásba venni az önkormányzati választásokra, akkor is, ha akár több helyen többféle jelöltet (pl. képviselő és kisebbségi önkormányzati) is kíván állítani.

Delegálás a választási bizottságokba

A nyilvántartásba vett független képviselőjelölt mind a helyi választási bizottságba, mind pedig az összes szavazatszámláló bizottságba megbízhat egy-egy tagot (2002. október 4-ig). Ugyanez a jog megilleti azt a jelöltállító szervezetet is, amely jelöltet indít a képviselő-választáson (de a szervezet is – jelöltjei számától függetlenül – bizottságonként csak egy-egy tagot delegálhat).

E bizottsági tagok a többi taggal megegyező jogokkal (pl. szavazati joggal is) rendelkeznek. Fontos, hogy – a szavazás menetének figyelemmel kísérése, a szavazatszámlálásban való részvétel céljából – lehetőség szerint a szavazatszámláló bizottságokban is, és a település választási eredményét megállapító helyi választási bizottságban is saját megbízottal rendelkezzenek a jelöltek, jelölő szervezetek.

A szavazás

A képviselőjelöltek ABC-sorrendben szerepelnek a szavazólapon.

Jelölő szervezet jelöltje esetén az E1 nyomtatványon lehet kérni, hogy a szavazólapon a szervezet nevének rövidítése is szerepeljen (feltéve, hogy a szervezet bejelentésekor azt a P1 nyomtatványon megadták).

Mind a független kisebbségi jelölt, mind pedig a kisebbségi szervezet jelöltje esetén a szavazólapon fel kell tüntetni, hogy melyik kisebbséget képviseli.

A kisebbségi jelölt az E1 nyomtatványon kérheti, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, s ugyanígy a kisebbségi jelölő szervezet nevének kisebbségi nyelvű szerepeltetését is kérheti (feltéve, hogy a szervezet bejelentésekor azt a P1 vagy az N1 nyomtatványon megadták).

A választópolgárok 1 jelöltre szavazhatnak. A legtöbb szavazatot elérő jelölt szerzi meg a képviselői mandátumot. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell tartani.

2. A kompenzációs lista

Kompenzációs listát az a párt vagy társadalmi szervezet állíthat, amely az egyéni választókerületek legalább ¼-ében képviselő-jelöltet állított.

Az egyéni választókerületben induló kisebbségi független jelölteket és a kisebbségi szervezetek egyéni választókerületi jelöltjeit automatikusan (kisebbségenként külön-külön) felveszi a helyi választási bizottság egy úgynevezett kisebbségi kompenzációs listára.

A kompenzációs lista bejelentése

Egy személy csak egy kompenzációs listán indulhat képviselő-jelöltként, azonban a jelöltségnek nem feltétele, hogy ugyanazon a településen rendelkezzen lakóhellyel.

2002. szeptember 30-án 16.00 óráig lehet a kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket bejelenteni a helyi választási irodában az L1, L2 és L4 jelű nyomtatványokon. A listára a jelölő szervezet bármely választópolgárt felvehet jelöltként (legfeljebb háromszor annyit mint a listán megszerezhető mandátumok száma), az általa kívánt sorrendben.

A kisebbségi kompenzációs listát nem kell bejelenteni, azt a helyi választási bizottság automatikusan létrehozza. A kisebbségi kompenzációs listán a kisebbség egyéni választókerületben is induló jelöltjei szerepelnek, azonban bármelyikük kérheti, hogy a listáról töröljék (pl. azért, mert egy párt vagy társadalmi szervezet kompenzációs listáján szerepel).

Különböző kisebbségek közös kisebbségi kompenzációs lista létrehozását is kérhetik 2002. október 2-án 16.00 óráig. Ezt a kérelmet az érintett kisebbségek valamennyi jelöltjének és a jelöltet állító valamennyi kisebbségi szervezetének alá kell írnia.

A mandátumkiosztás

A kompenzációs listákra és a kisebbségi kompenzációs listákra a választópolgárok nem szavaznak közvetlenül, hanem az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatokat hasznosítják a mandátumkiosztás során a következőképpen:

– a párt, társadalmi szervezet által állított azon egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatokat, akik az egyéni választókerületben nem szereztek mandátumot, a párt, társadalmi szervezet kompenzációs listáján kell figyelembe venni,

– azokra a kisebbségi független jelöltekre, illetőleg a kisebbségi szervezet azon egyéni választókerületi jelöltjeire leadott szavazatokat, akik az egyéni választókerületben nem szereztek mandátumot, a kisebbségi kompenzációs listán kell figyelembe venni.

A mandátumszámítás módja:

Minden kompenzációs (és kisebbségi kompenzációs) lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot: az első szám a lista töredékszavazatai osztva 1,5-del, a második a töredékszavazatok osztva 3-mal, a következő a töredékszavazatok osztva 5-tel és így tovább. Ezt követően meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot – amelyik lista számoszlopában találjuk, az a lista kapja az első mandátumot; amelyik lista oszlopában a következő legnagyobb szám van, az kapja a második mandátumot; addig kell ezt az eljárást folytatni, amíg valamennyi mandátum kiosztásra kerül.

Példa:

Egy 15 000 lakosú településen 17 fős képviselő-testületet választanak: 10 képviselőt egyéni választókerületben, 7 képviselőt kompenzációs listáról. A választáson 4 párt állít kompenzációs listát, 5 független cigány kisebbségi jelöltet pedig a választási bizottság vesz kisebbségi kompenzációs listára. Az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazatok az öt lista között a következőképpen oszlanak meg:

Lista1 4000

Lista2 3000

Lista3 2700

Kisebbségi lista 260

Lista4 3600

A táblázatban előforduló legnagyobb szám a 2667, „Lista1” oszlopában található, ezért „Lista1” kapja az első mandátumot. A következő legnagyobb szám a „Lista4” oszlopában lévő 2400, ezért a második mandátum „Lista4”-é stb. A hét kiosztható mandátum a következőképpen oszlik meg a listák között:

Lista1 2

Lista2 2

Lista3 1

Kisebbségi lista 0

Lista4 2

A lista által megszerzett mandátumot a jelöltek közül a listán előrébb szereplő jelölt szerzi meg. A kisebbségi kompenzációs listán szereplő jelöltek közötti sorrendet az dönti el, hogy az egyéni választókerületben hogyan szerepeltek a jelöltek: az szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta az egyéni választókerületben.

Azt, akit az egyéni választókerületben képviselővé választanak, a kompenzációs listáról törölni kell.

Kedvezményes kisebbségi mandátum

Ha a fent leírt eljárás szerint egy adott kisebbség kisebbségi kompenzációs listája egyetlen mandátumot sem szerez, a kisebbségi kompenzációs lista kedvezményes módon mégis hozzájuthat egy képviselői helyhez (akkor is, ha a kisebbség valamely jelöltje az egyéni választókerületben mandátumhoz jut). Ennek feltétele, hogy a kisebbségi kompenzációs lista több szavazattal rendelkezzen, mint a főszabály szerint a mandátumot eredményező legkisebb szavazatszám ¼-e. A kedvezményes módon elnyert mandátummal megnő a képviselő-testület létszáma.

Példa:

A fenti példában a legkevesebb (1000) szavazattal „Lista2” jutott mandátumhoz. Ennek az egynegyede 250, tehát a kisebbségi kompenzációs lista akkor juthat mandátumhoz, ha legalább 251 szavazattal rendelkezik. Mivel a kisebbségi listának 260 szavazata volt, 1 kedvezményes mandátumhoz jut.

Szószóló

Ha valamely kisebbségnek egyetlen képviselő-jelöltje sem kerül be a képviselő-testületbe, és a településen helyi kisebbségi önkormányzat sem alakul, a kisebbség legtöbb szavazatot elérő jelöltje szószólóként képviselheti a kisebbséget.

1. Választás az egyéni választókerületben

2. A kompenzációs lista