A képviselő-választáson lehet indulni független jelöltként vagy a bíróság által bejegyzett párt, társadalmi szervezet, kisebbségi szervezet jelöltjeként. Kisebbségi szervezetként párt nem indulhat a választáson, kizárólag olyan társadalmi szervezet, amely a bírósági bejegyzése szerint valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel. Ha kisebbségi szervezet nem kisebbségi szervezettel közösen állít jelöltet, a közös jelölt nem számít kisebbségi jelöltnek, a kisebbségi jelöltek részére járó kedvezmények nem illetik meg (azaz nem kérheti saját nevének, illetőleg az őt állító szervezetek nevének a kisebbség nyelvén történő feltüntetését a szavazólapon, és nem juthat kedvezményes mandátumhoz). Közös jelöltet közös ajánlószelvények alapján lehet állítani. (Természetesen arra is lehetőség van, hogy egy jelöltet egy nem kisebbségi szervezet politikailag támogasson a választási kampány során, ennek jogi hatása nincs.)

c) bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik (vagy akinek nincs – sem Magyarországon, sem külföldön – lakóhelye, az bejelentett, érvényes magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik),

d) nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró, a közügyek gyakorlásától eltiltó, kényszergyógykezelést elrendelő jogerős ítélet hatálya alatt, vagy nem tölti szabadságvesztés-büntetését,

e) a település választópolgáraitól a törvényben meghatározott számú ajánlószelvényt összegyűjti.

A képviselő-jelöltséghez a település választópolgárai 1%-ának ajánlása szükséges. A jelöléshez szükséges ajánlások konkrét számát a helyi választási iroda teszi közzé 2002. augusztus 21-e után.

Az ajánlószelvényeket a választópolgárok 2002. augusztus 23-áig kapják meg, a jelöltek és megbízottaik a kézbesítést követően azonnal megkezdhetik az ajánlásgyűjtést. A képviselőjelölt ajánlására a sárga ajánlószelvény szolgál. Az ajánlószelvényt akár a választópolgár, akár annak jelenlétében az ajánlást gyűjtő személy kitöltheti, azonban – kitöltését követően – saját kezűleg az ajánló választópolgárnak kell aláírnia.

Ha a jelölt valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséget kíván képviselni, ezt abban az esetben teheti meg, ha az ajánlószelvényen a képviselt kisebbséget is feltüntetik (pl. „független cigány jelölt”).

Az ajánlószelvények összegyűjtése során figyelemmel kell lenni a törvényi előírások betartására. Ezek szerint nem gyűjthető ajánlószelvény

a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Ha azonban az ajánlószelvényeket nem maga a jelölt gyűjti, hanem ezzel mást bíz meg, természetesen fizethet „honoráriumot” az ajánlást gyűjtőnek (de sohasem az ajánlást adó választópolgárnak!).

Egy személy csak egy településen indulhat települési önkormányzati képviselő-jelöltként, azonban a jelöltségnek nem feltétele, hogy ugyanazon a településen rendelkezzen lakóhellyel.

2002. szeptember 27-én 16.00 óráig lehet az összegyűjtött ajánlószelvényeket leadni a helyi választási irodában, az E1 jelű nyomtatvány átadásával együtt. A minimálisan szükségesnél feltétlenül érdemes valamivel több ajánlószelvényt leadni az esetleg – választójogosultság hiánya, többes ajánlás vagy más ok miatt – érvénytelen ajánlások kiesésének kompenzálására.

Ha a jelölt nem függetlenként, hanem valamely szervezet jelöltjeként indul a választáson, előbb magát a jelölő szervezetet (párt, társadalmi szervezet, kisebbségi szervezet) kell nyilvántartásba vetetni a P1 jelű nyomtatványon (ha a szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi választási bizottságnál, ha egy megyén belül több településen, akkor a megyei/fővárosi választási bizottságnál, ha több megyében is, akkor az Országos Választási Bizottságnál). A szervezet bejelentéséhez csatolni kell a megyei/fővárosi bíróság által kiadott, jogerősítő záradékkal ellátott, a szervezet bírósági nyilvántartásba-vételéről szóló végzést (ha az nem tartalmazza kifejezetten, hogy kisebbségi szervezetről van szó, akkor a kisebbségi szervezet alapszabályát is). Egy szervezetet elegendő egyszer nyilvántartásba venni az önkormányzati választásokra, akkor is, ha akár több helyen többféle jelöltet (pl. képviselő és kisebbségi önkormányzati) is kíván állítani.

A nyilvántartásba vett független képviselőjelölt mind a helyi választási bizottságba, mind pedig az összes szavazatszámláló bizottságba megbízhat egy-egy tagot (2002. október 4-ig). Ugyanez a jog megilleti azt a jelöltállító szervezetet is, amely jelöltet indít a képviselő-választáson (de a szervezet is – jelöltjei számától függetlenül – bizottságonként csak egy-egy tagot delegálhat).

E bizottsági tagok a többi taggal megegyező jogokkal (pl. szavazati joggal is) rendelkeznek. Fontos, hogy – a szavazás menetének figyelemmel kísérése, a szavazatszámlálásban való részvétel céljából – lehetőség szerint a szavazatszámláló bizottságokban is, és a település választási eredményét megállapító helyi választási bizottságban is saját megbízottal rendelkezzenek a jelöltek, jelölő szervezetek.

Jelölő szervezet jelöltje esetén az E1 nyomtatványon lehet kérni, hogy a szavazólapon a szervezet nevének rövidítése is szerepeljen (feltéve, hogy a szervezet bejelentésekor azt a P1 nyomtatványon megadták).

Mind a független kisebbségi jelölt, mind pedig a kisebbségi szervezet jelöltje esetén a szavazólapon fel kell tüntetni, hogy melyik kisebbséget képviseli.

A kisebbségi jelölt az E1 nyomtatványon kérheti, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, s ugyanígy a kisebbségi jelölő szervezet nevének kisebbségi nyelvű szerepeltetését is kérheti (feltéve, hogy a szervezet bejelentésekor azt a P1 vagy az N1 nyomtatványon megadták).

A választópolgárok több jelöltre is szavazhatnak, legfeljebb annyira, amennyi a megválasztható képviselők száma (tehát pl. ha a képviselő-testület létszáma 13, a választópolgár 1 és 13 között bármennyi szavazatot érvényesen leadhat a jelöltekre). A legtöbb szavazatot elérő jelöltek szerzik meg a képviselői mandátumokat (pl. 13 tagú képviselő-testület esetén az a 13 jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta). Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.

Ha az előző bekezdésben leírt eljárás szerint egy adott kisebbség egyetlen jelöltje sem szerez mandátumot, a kisebbség legtöbb szavazatot elérő jelöltje kedvezményes módon mégis képviselővé válhat. Ennek feltétele, hogy több szavazattal rendelkezzen, mint a főszabály szerint a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó képviselő szavazatainak 50 %-a. A kedvezményes módon elnyert mandátummal megnő a képviselő-testület létszáma.

Egy 98 lakosú kistelepülésen 3 fős képviselő-testületet választanak. A választáson hat jelölt indul, akik közül „Jelölt4” cigány kisebbségi jelölt. 71 választópolgár szavaz érvényesen, és mivel mindegyikük a lehetséges 3 szavazatot adja le, a szavazatok száma összesen 213. A szavazatok a hat jelölt között a táblázatban feltüntetett módon oszlanak meg:

jelölt neve	szavazatok száma	szavazat 50 %-a	mandátum
Jelölt1	63		mandátumhoz jut
Jelölt2	2		nem jut mandátumhoz
Jelölt3	75		mandátumhoz jut
Jelölt4 (cigány)	21		kedvezményes mandátumhoz jut
Jelölt5	12		nem jut mandátumhoz
Jelölt6	40	20	mandátumhoz jut

A három legtöbb szavazatot sorrendben „Jelölt3”(75), „Jelölt1”(63) és „Jelölt6”(40) kapta, így ők jutnak be a képviselő-testületbe. Mivel egyetlen cigány jelölt sem szerzett mandátumot, meg kell vizsgálni, hogy a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó „Jelölt6” szavazatainak felénél (azaz 20 szavazatnál) több szavazatot kapott-e a cigány kisebbségi jelölt. Mivel az ő szavazatainak száma 21, kedvezményes mandátummal bekerül az így 4 fősre növekedett létszámú képviselő-testületbe.

Ha valamely kisebbségnek egyetlen képviselő-jelöltje sem kerül be a képviselő-testületbe, és a településen helyi kisebbségi önkormányzat sem alakul, a kisebbség legtöbb szavazatot elérő jelöltje szószólóként képviselheti a kisebbséget.