A JELÖLTEKRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI
SZABÁLYOK

A választójog alkotmányos alapjog. A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen [Alkotmány 70. § (1) bek.]. A választójogot az összeférhetetlenség szabályai korlátozzák.

Az összeférhetetlenség szabályait többféleképpen lehet csoportosítani. Ez az összeállítás a jelölt által elnyerni kívánt tisztség, és a foglalkozási csoportok szerint tekinti át az összeférhetetlenségeket.

A jelölt által elnyerni kívánt tisztség alapján különbség tehető:

–        települési (fővárosi kerületi), illetve megyei, fővárosi önkormányzati képviselőre, valamint helyi kisebbségi önkormányzati képviselőre (a továbbiakban együtt: képviselő)

–        polgármesterre, alpolgármesterre, főpolgármesterre, főpolgármester-helyettesre, megyei közgyűlés elnökére, alelnökére (a továbbiakban együtt: polgármester),

vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok között.

A foglalkozási csoportok szerint pedig:

–        bírákra, ügyészekre, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottakra,

–        a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira,

–        a köztisztviselőkre,

–        a közalkalmazottakra,

–        egyéb tisztségekre, megbízatásokra

–        vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szerint.

E fejezetben a 2002-ben sorra kerülő önkormányzati választás idején hatályos jogi szabályozást ismertetjük. Ezt fontos leszögezni, mert a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény (mely a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvényt is módosítja) a 2002. évi önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

Döntően az összeférhetetlenségi szabályokat ismertetjük, de a gyakorlatban felmerülő kérdésekre (értelmezési igényekre) tekintettel utalunk egyes olyan helyzetekre is, amikor nincs összeférhetetlenség, illetőleg egy összeférhetetlenségi főszabályból következő összeférhetetlenségre is.

1. A képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

1/1.    Bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak

Ha a bíró önkormányzati képviselői választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül [1997. évi LXVII. tv. 56/A. § (1) bek.].

A bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha a bírót önkormányzati képviselőnek megválasztották [1997. évi LXVII. tv. 57. § (1) bek. g) pont].

Ha az ügyész önkormányzati képviselői választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – a jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.

Az ügyész szolgálati viszonya az önkormányzati képviselővé történő megválasztásával megszűnik [1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) – (2) bek.].

Az igazságügyi alkalmazott (bírósági fogalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő, írnok, fizikai dolgozó):

–        képviselőjelöltként indulhat, a jelöltség időszakára vonatkozó, a fentiekhez hasonló szabály nincs;

–        megválasztásuk esetére pedig az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, miszerint: igazságügyi alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné [1997. évi LXVIII. tv. 36. § (2) bek. a) pont]. Ennek mérlegelése a munkáltatói jogkör gyakorlójára tartozik.

Az ügyészségi alkalmazottra vonatkozó szabályok két körre bonthatóak.

Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó összeférhetetlenségi szabályai megegyeznek az ügyészével [1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) és (2) bek.].

A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott önkormányzati képviselői választáson jelöltként indulhat. Képviselővé történő megválasztásával szolgálati viszonya megszűnik. A szolgálati viszony szünetelésével kapcsolatos szabályok rá nem vonatkoznak [1994. évi LXXX. tv. 87. § (2) bek.].

1/2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

a.       A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai:

–        lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk nem szünetel (1996. évi XLIII. tv. 51. §);

–        megválasztásuk esetén nem keletkezik összeférhetetlenség [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

b.      A határőrség, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai:

–        lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelötségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §);

–        megválasztásuk esetén összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

c.       A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. Helyi önkormányzati képviselővé, helyi kisebbségi önkormányzati képviselővé választásuk esetén szolgálati viszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik [2001. évi XCV. tv. 62. § (1) bek. c) pont].

1/3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

–        lehet képviselőjelölt, a képviselőjelöltség időtartamára – közigazgatási és helyettes államtitkár kivételével – közszolgálati jogviszonya nem szünetel. A közigazgatási és helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a jelöltségre vonatkozó szándéknak az illetékes választási bizottsághoz történt bejelentésétől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátum igazolásáig szünetel [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (5) bek.];

–        megválasztása esetén:

a.       a köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik [1992. évi XXIII tv. (Ktv.) 21. § (1) bek.],

b.      az önkormányzati képviselő nem lehet központi államigazgatási szerv köztisztviselője [2000. évi XCVI. tv. 5. § a) pont],

c.       az önkormányzati képviselő nem lehet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed [2000. évi XCVI. tv. 5. § b) pont],

d.      az önkormányzati képviselő nem lehet jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője [2000. évi XCVI. tv. 5. § c) pont].

A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik [Ktv. 22. § (1) bek.].

1/4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

–        lehet képviselőjelölt, a képviselőjelöltség idején szolgálati jogviszonya nem szünetel;

–        megválasztása esetén nem keletkezik összeférhetetlenség, lehet önkormányzati képviselő.

1/5. Egyéb tisztségek, megbízatások[1]

a.       A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással [Alkotmány 30. § (1) bek.].

b.      Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet … tanácstag (helyi önkormányzati képviselő) [1989. évi XXXII. tv. 9. § (1) bek.].

c.       Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízatást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el [1989. évi XXXVIII. tv. 10. § (2) bek.].

d.      Az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa nem lehet helyi önkormányzati képviselő-testület tagja [1993. évi LIX. tv. 5. § (1) bek. és 1993. évi LXXVII. tv. 20. § (2) bek.].

e.       a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselővé történő megválasztásával megszűnik [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (6) bek.],

f.        Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának elnöke és tagjai nem lehetnek önkormányzati képviselők [1995. évi XXXIX. tv. 12. § (3) bek.].

g.       Az önkormányzati képviselő nem lehet a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója [2000. évi XCVI. tv. 5. § d) pont].

h.       Önkormányzati képviselő nem lehet az, aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el [2000. évi XCVI. tv. 5. § e) pont].

i.         Az önkormányzati képviselő nem lehet, kuratóriumi tagság kivételével, a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője [2000. évi XCVI. tv. 5. § f) pont].

j.        Az önkormányzati képviselő nem lehet a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja [2000. évi XCVI. tv. 5. § g) pont].

k.      Az önkormányzati képviselő nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) [2000. évi XCVI. tv. 5. § h) pont].

l.         Az önkormányzati képviselő nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja [2000. évi XCVI. tv. 5. § i) pont].

m.     Az önkormányzati képviselő nem lehet helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja [2000. évi XCVI. tv. 5. § j) pont].

n.       A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként, így önkormányzati képviselő sem lehet [1991. évi XLI. tv. 7. § (1) bek.].

Az a)-n) pontban említett személyek képviselőjelöltek lehetnek, de megválasztásuk esetén összeférhetetlenség keletkezik.

o.      Az ügyvéd lehet helyi önkormányzati képviselőjelölt és megválasztása esetén sem keletkezik összeférhetetlenség [1998. évi XI. tv. 6. § (2) bek. e) pont].

p.      Ha az önálló bírósági végrehajtót helyi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel [1994. évi LIII. tv. 240/B. § (2) bek.]. 
A megyei bírósági végrehajtóra az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, hogy a végrehajtó tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként [1994. évi LIII. tv. 227. § (1) bek.]

1/6.    Az helyi önkormányzati képviselővel szembeni összeférhetetlenségi eljárás az önkormányzati általános választás napján hatályba lépő 2000. évi XCVI. tv. 8-9. §-a alapján.

            8. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

            (2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

            9. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

            (2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.

            (3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

2. A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

2/1. Bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak

A polgármester nem lehet bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 33/A. § (1) bek. e) pont.

Ha a bíró polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül [1997. évi LXVII. tv. 56/A. § (1) bek.]. A bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha a bírót polgármesternek megválasztották [1997. évi LXVII. tv. 57. § (1) bek. g) pont].

Ha az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, rá ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bíróra [1994. évi LXXX. tv. 40. § (1) – (2) bek.]. A tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott szolgálati viszonya is megszűnik polgármesterré választásával, a szolgálati viszony szünetelésével kapcsolatos szabály azonban rá nem vonatkozik [1994. évi LXXX. tv. 87. § (2) bek.].

Az igazságügyi alkalmazott [bírósági fogalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő, írnok, fizikai dolgozó] képviselőjelöltként indulhat, a jelöltség időszakára vonatkozó, a szolgálati viszony szünetelésével kapcsolatos szabály nincs. Megválasztása esetére pedig az az összeférhetetlenségi szabály vonatkozik, miszerint: igazságügyi alkalmazott nem folytathat a beosztásával összeegyeztethetetlen, illetve olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyásolástól mentes munkavégzését veszélyeztetné [1997. évi LXVIII. tv. 36. § (2) bek. a) pont]. (E szabálynak nyilván csak a társadalmi megbízatású polgármesterség esetén van jelentősége.) A szabály alkalmazhatóságának a mérlegelése a munkáltatói jogkör gyakorlójára tartozik.

2/2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai

A polgármester nem lehet a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. f) pont].

A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai lehetnek polgármester- és főpolgármester-jelöltek, a jelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §). Megválasztásuk esetén – a társadalmi megbízatású polgármester és alpolgármester kivételével – összeférhetetlenség keletkezik (1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont).

A határőrség, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai lehetnek polgármesterjelöltek, a képviselőjelöltség idején szolgálati viszonyuk szünetel. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart (1996. évi XLIII. tv. 51. §). Megválasztásuk esetén – beleértve a társadalmi megbízatású polgármestert és alpolgármestert is – összeférhetetlenség keletkezik [1996. évi XLIII. tv. 59. § (1) bek. c) pont].

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái lehetnek polgármester, főpolgármester jelöltek, a jelöltség időtartama alatt szolgálati viszonyuk szünetel. Polgármesterré, főpolgármesterré választásuk esetén szolgálati viszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik [2001. évi XCV. tv. 62. § (1) bek. c) pont].

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonája nem lehet főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke és alpolgármester sem [2001.évi XCV. tv. 62. § (1) bek. c) pont].

2/3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

–        lehet polgármesterjelölt, a képviselőjelöltség időtartamára – közigazgatási és helyettes államtitkár kivételével – közszolgálati jogviszonya nem szünetel. A közigazgatási és helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a jelöltségre vonatkozó szándéknak az illetékes választási bizottsághoz történt bejelentésétől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, megválasztása esetén a mandátum igazolásáig szünetel [1997. évi LXXIX. tv. 3. § (5) bek.];

–        megválasztása esetén:

a.       a polgármester nem lehet központi államigazgatási szerv köztisztviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. c) pont],

b.      a polgármester nem lehet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed [Ötv. 33/A. § (1) bek. i) pont],

c.       a polgármester nem lehet jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. j) pont],

d.      a főállású polgármester nem lehet köztisztviselő, mivel tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet [Ötv. 33/A. § (2) bek. a) pont].

2/4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

–        lehet polgármesterjelölt, a képviselőjelöltség idején jogviszonya nem szünetel;

–        megválasztása esetén:

a.       a polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja [Ötv. 33/A. § (1) bek. l) pont],

b.      a főállású polgármester nem lehet közalkalmazott, mivel tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet [Ötv. 33/A. § (2) bek. a) pont].

2/5. Egyéb tisztségek, megbízatások

a.       A polgármester nem lehet a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa [Ötv. 33/A. § (1) bek. a) pont].

b.      A polgármester nem lehet az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője [Ötv. 33/A. § (1) bek. b) pont].

c.       A polgármester nem lehet a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár [Ötv.33/A. § (1) bek. c) pont].

d.      A polgármester nem lehet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója [Ötv. 33/A. § (1) bek. d) pont].

e.       A polgármester nem lehet közjegyző és bírósági végrehajtó [Ötv. 33/A. § (1) bek. e) pont].

f.        A polgármester nem lehet, aki más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek. g) pont].

g.       A polgármester nem lehet, aki más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. h) pont].

h.       Polgármester nem lehet, aki a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója [Ötv. 33/A. § (1) bek. k) pont].

i.         Polgármester nem lehet az, aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el [Ötv. 33/A. § (1) bek. m) pont].

j.        Polgármester nem lehet az, aki a kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. n) pont].

k.      A polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. o) pont].

l.         A polgármester nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) [Ötv. 33/A. § (1) bek. p) pont].

m.     A polgármester nem lehet az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. r) pont].

n.       A polgármester nem lehet a helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja [Ötv. 33/A. § (1) bek. s) pont].

o.      A főállású polgármester a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet.      
A főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja; gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója); szövetkezet tisztségviselője; alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője [Ötv. 33/A. § (2) bek.].

p.      Az ügyvéd nem lehet főállású polgármester, csak társadalmi megbízatású [1998. évi XI. tv. 6. § (1) bek. a) pont].

2/6. A polgármesterrel szembeni összeférhetetlenségi eljárás az Ötv. 33/A. §-ának (3)-(7) bekezdései alapján:

            „(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

            (4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. (Például a főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalat vezérigazgatója, ha ilyen összeférhetetlenség van, a képviselő-testület az eljárás során megadhatja a hozzájárulását. Ötv. 33/A. § (2) bek.) A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

            (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

            (6) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

            (7) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs."

3. Egymással összeférhetetlen önkormányzati képviselői és polgármesteri tisztségek

3/1. Összeférhetetlenség a képviselői megbízatások között

Egyidejűleg csak egy települési képviselői megbízatást lehet betölteni, mivel a 1990. évi LXIV. tv. (Övjt.) 25.§ (3) bekezdése értelmében a választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás jelölést, s ebből következően csak egy mandátumot szerezhet.

A vegyes választási rendszerben, ha a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról, illetve a kisebbségi kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 45.§ (2) bek. és 50.§ (7) bek.]

A települési képviselő egyidejűleg a megyei közgyűlés tagja is lehet. A megyei jogú város azonban nem vesz részt a megyei közgyűlés tagjainak a megválasztásában. Ebből következik, hogy a képviselő nem lehet egyidejűleg tagja a megyei jogú város közgyűlésének és a megyei közgyűlésnek. Ha a jelölt a megyei listáról és a megyei jogú város képviselő-testülete (közgyűlése) tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell. [Övjt. 46/A. § (4) bekezdés]

Budapesten az egyéni választókerületekben megválasztott képviselő a fővárosi listás mandátumát is megtarthatja, a kerületi kompenzációs listás és fővárosi listás mandátum azonban összeférhetetlen [Övjt. 45.§ (3) bek.].

A települési képviselő a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

A megyei közgyűlés tagja egyidejűleg nem lehet más megyei/fővárosi közgyűlés tagja is, kettős jelölést el sem fogadhat [Övjt. 25.§ (3) bek.].

3/2. Összeférhetetlenség polgármesteri és képviselői tisztségek között

A polgármesternek választott személyt a kislistáról, illetve a kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 42. § (7) bek.], ugyanakkor az egyéni választókerületben megválasztott képviselő polgármesteri (Budapesten a főpolgármesteri) megbízatását is megtarthatja.

A polgármester

–        nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek. g) pont]

–        nem lehet más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja [Ötv. 33/A. § (1) bek. h) pont]

Következésképpen a települési önkormányzat polgármestere tagja lehet a megyei közgyűlésnek, de nem lehet annak tisztségviselője (elnöke, alelnöke).

Budapesten a kerületi polgármesteri és a főpolgármesteri tisztség egymással összeférhetetlen: mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzat települési önkormányzatnak minősül [Ötv. 63. § (1) bek.].

Budapesten a kerületi polgármester tagja lehet a fővárosi közgyűlésnek [Ötv. 103. § (2) bek.].

A polgármester a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

A megyei közgyűlés elnökére és alelnökére, a főpolgármesterre és a főpolgármester-helyettesre a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadók.

E körülményre tekintettel a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, valamint a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes nem lehet más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, nem lehet más megyében megyei közgyűlés tagja és tisztségviselője [Övjt. 25. § (3) bek.; Ötv. 33/A. § (1) bek. és 103. § (2) bek.].

A megyei közgyűlés elnöke és alelnöke lehet más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, mivel a megyei önkormányzat nem minősül települési önkormányzatnak, az Ötv. 33/A. §-a pedig csupán a más települési önkormányzatnál elnyert képviselői mandátumot minősíti összeférhetetlennek tisztségükkel.

Megyei jogú városban a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke nem tölthet be képviselői tisztséget [Övjt. 46/A. § (4) bek.].

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NÉVSORA

 

Dr. Ficzere Lajos

elnök

Dr. Molnár Miklós

elnökhelyettes

 

 

Tagok:

Dr. Horváth Sándor

Dr. Maczonkai Mihály

Dr. Sándorfi György

 

 

Delegált tagok:

Dr. Bordás Vilmos (Fidesz)

Dr. Cservák Csaba (MDF)

Dr. Poczkodi Balázs (SZDSZ)

Dr. Szoboszlai György (MSZP)

 

 

 

OVB levélcíme: 1450. Budapest Pf.81.

Fax szám: 456-6519

 

 

ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA NÉVSORA

Rytkó Emília
az Országos Választási Iroda vezetője

 

Dr. Eiselt György

Deményné Kertész Krisztina

Vajnági András

 

Balázs Judit 

Benczéné dr. Nagy Eszter

Benkő István

Berta Zsolt

Bősze Andrea

Csányi Klára

Cséve Ilona

Csizmadia Zsuzsanna

Csók Csilla

Csonka István

Drozdják Judit

Farkas Lajos

Felföldi Enikő

Gyenge András

Illés Zoltán

Kalmár Lászlóné

Kóbor József

Kovács Edit

Luczai Zsuzsanna

Medve Krisztina

Mihály Mária

Nagy Éva

Pessek Péter

Sárosi Csaba

Szabó Lászlóné 

Szeiler Orsolya

Székely Zsolt

Szolnoki Zsolt

Tóth Zoltán

Vannay-Skody Tamás

Váradi Ildikó

Zubor András

 

Területi Választási Iroda vezetők
név és címjegyzéke

 

 

18/2002 (VII.24.) BM rendelet

a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok 2002. október 20. napjára kitűzött választási eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 153. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2002. október 20. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak naptár szerinti megállapításáról a következőket rendelem el:

A választók nyilvántartása

1. § (1) A névjegyzéket 2002. augusztus 21-től augusztus 28-ig közszemlére kell tenni [Ve. 14. § (1) bekezdés].

(2) A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt 2002. augusztus 15. és augusztus 23. között kell megküldeni a választópolgároknak [Ve. 14. § (1) bekezdés].

(3) A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2002. augusztus 21-től augusztus 28-án 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani [Ve. 82. § (1) bekezdés].

(4) Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján 2002. október 18-án 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2002. október 15-ig megérkezzen az illetékes helyi választási irodához [Ve. 104. § (4) bekezdés].

(5) A módosított névjegyzék 2002. október 18-án 16.00 óráig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban [Ve. 15. § (3) bekezdés].

A választási szervek létrehozása

2. § (1) A helyi választási bizottság választott tagjait és szükséges számban a póttagokat 2002. augusztus 30-ig kell megválasztani [Ve. 23. § (2) bekezdés].

(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt legkésőbb 2002. október 4-én 16.00 óráig jelentheti be [Ve. 25. § (2) bekezdés].

A jelölés

3. § (1) A választási irodák 2002. augusztus 16-tól működtetik a jelöltajánlás számítógépes ellenőrző rendszerét [Ve. 38. § (1) bekezdésének f) pontja].

(2) Jelöltet, illetőleg megyei listát ajánlani 2002. szeptember 27-én 16.00 óráig lehet [Ve. 46. § (3) bekezdés].

(3) A jelöltet legkésőbb 2002. szeptember 27-én 16.00 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnak [Ve. 52. § (1) bekezdés].

(4) A megyei listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2002. szeptember 27-én 16.00 óráig lehet bejelenteni a területi választási bizottságnál [Ve. 107. § (1) bekezdés].

(5) A kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2002. szeptember 30-án 16.00 óráig, a fővárosi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2002. október 1-én 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 107. § (2) bekezdés].

(6) A kisebbségi közös kompenzációs listát legkésőbb 2002. október 2-án 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál [Ve. 109. § (2) bekezdés].

(7) Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, legkésőbb 2002. október 1-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el [Ve. 57. §].

(8) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda 2002. október 20-án megsemmisíti [59. § (3) bekezdés].

(9) A jelöltnek, illetőleg jelölő szervezetnek a be nem nyújtott ajánló szelvényeket 2002. szeptember 30-án 16.00 óráig meg kell semmisíteni. Az erről készült jegyzőkönyvet 2002. október 3-án 16.00 óráig kell átadni a választási bizottságnak [Ve. 60. §].

A választási kampány

4. § (1) A választási kampány 2002. október 18-án 24.00 óráig tart [Ve. 40. § (1) bekezdés].

(2) Kampányt folytatni 2002. október 19-én 0.00 órától október 20-án 19.00 óráig tilos [Ve. 40. § (2) bekezdés].

(3) A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét 2002. október 12-től október 20-án 19.00 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni [Ve. 8. § (1) bekezdés].

(4) A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, 2002. november 19-ig köteles eltávolítani [Ve. 42. § (6) bekezdés].

(5) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre 2002. szeptember 30-tól adja át [Ve. 45. § (1) bekezdés].

(6) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet kérésére 2002. szeptember 30-tól adja át [Ve. 45. § (2) bekezdés].

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti teljesített adatszolgáltatás adatait legkésőbb 2002. október 20-án kell megsemmisíteni. Az erről készült jegyzőkönyvet legkésőbb 2002. október 24-ig át kell adni az adatszolgáltatónak [Ve. 45. § (3) bekezdés].

(8) A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók 2002. október 5-től október 17-ig a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetéseit [Ve. 106. § (1) bekezdés].

(9) Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók 2002. október 18-án közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésében a legtöbb képviselő- és polgármester-jelöltet állították [Ve. 106. § (2) bekezdés].

A szavazatok összesítése

5. § (1) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb 2002. október 21-ig összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választási eredményt [Ve. 73. § (2) bekezdés].

(2) A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában 2002. október 24-én 16.00 óráig megtekinthető [Ve. 75. § (2) bekezdés].

(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2003. január 20-ig kell megőrizni. 2003. január 20. után a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni [Ve. 75. § (3) bekezdés].

(4) A jegyzőkönyveket 2003. január 22-én kell átadni az illetékes levéltárnak [Ve. 75. § (4) bekezdés].

Kisebbségi önkormányzati választás

6. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást legkésőbb 2002. július 22-én 16.00 óráig lehet kezdeményezni [Ve. 114. § (2) bekezdés].

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választást legkésőbb 2002. szeptember 5-ig lehet kitűzni [Ve. 114. § (1) bekezdés].

7. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

(Dr. Lamperth Mónika)