1. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK RENDSZERE
Az önkormányzati választás célja az, hogy az ország településein és megyéiben, valamint a fővárosban létrejöjjenek az új önkormányzatok és megválasztásra kerüljenek a helyi
kisebbségi önkormányzatok.
1.1. Az önkormányzatok megválasztásának szabályai
Az önkormányzati választás egyfordulós. Rendszere – igazodva az ország település
szerkezetéhez – település típusonként más-más elemekből áll össze.
1.1.1. A 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településen
a) A helyi önkormányzati képviselők választása
A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet.
A helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai ún. kislistán választják meg, azaz a szavazáskor a szavazólapon az összes jelölt neve ábécé sorrendben szerepel, és a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma (a szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb
jelöltre szavaz!). A megválasztható képviselők számát a szavazólapon feltüntetik.
Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Nem lehet képviselő az a jelölt, aki nem kapott szavazatot. Ha a mandátumkiosztás során
szavazategyenlőség miatt nem osztható ki az összes mandátum, a jelöltek mandátumhoz jutását sorsolás dönti el. Ha kevesebb képviselőt választanak, mint a megválasztható képviselők száma, a be nem töltött helyekre időközi választást kell kitűzni.
Nem lehet megtartani a választást, ha kevesebb jelölt indult, mint a megválasztható képviselők száma. Ebben az esetben is időközi választásra kerül sor. Az időközi választást azonban az általános választást követő 6 hónapon belüli időpontra nem lehet kitűzni, ezért a jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselőtestület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig.
Ha a kislistán induló jelöltet ugyanazon a településen polgármesternek választják, a kislistáról törölni kell, és helyébe a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.
b) A polgármester választása
A polgármester-választáson a település egésze alkot egy választókerületet.
A polgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. Nem lehet megtartani a választást, ha nincs jelölt, és ebben az esetben szintén időközi választásra kerül sor, melynek megtörténtéig és az új polgármester megválasztásáig a régi polgármester marad hivatalban. A 6 hónapos tilalmi időszak ebben az esetben is fennáll.
A választópolgár egy polgármester jelöltre szavazhat.
c) A megyei közgyűlés tagjainak választása
A megyei közgyűlés választása két választókerületben történik. Az egyik választókerületbe a megye 10 000 vagy annál kevesebb, a másikba a 10 000-nél több lakosú települései (a megyei jogú városok kivételével) tartoznak. A megyei listán megszerezhető mandátumok számát a megye lakosságszámától függően, mindkét választókerület vonatkozásában a törvény állapítja meg.
A választópolgár egy listára adhatja le szavazatát.
A mandátumkiosztást a két választókerületben egymástól függetlenül kell elvégezni.
A mandátumkiosztás első lépéseként meg kell határozni az egyes listákra jutó szavazatok számát. Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át.
A mandátumkiosztás a következő módszerrel történik:
– össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden lista neve alatt képezni kell egy szám-oszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó szavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább; meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg még van kiosztható mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kapja a mandátumot, amelyik még nem, illetve kevesebb mandátumhoz jutott, ennek egyenlősége esetén pedig az, amely az előzetes sorsoláson kisebb sorszámot kapott.
Ha egy lista több mandátumhoz jut, mint a listán szereplő jelöltek száma, az elnyert, de be nem töltött mandátum betöltetlen marad.
A listán megszerzett mandátumokat a listán szereplő jelöltek a listán feltüntetett sorrendben kapják.
1.1.2. A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben
a) A helyi önkormányzati képviselők választása
A helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes választási
rendszerben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 60%-át egyéni választókerületekben, 40%-át kompenzációs listáról osztják ki.
A település területe a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik.
Minden választókerületben egy képviselő választható. Nem lehet megtartani a választást abban az egyéni választókerületben, amelyben nincs jelölt. Ebben az esetben 30 napon belül időközi választást kell kitűzni, melyet azonban az általános választást követő 6 hónapon belül nem lehet megtartani.
A választópolgár egy jelöltre szavazhat. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.
Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek a kompenzációs listákról. A kompenzációs listákról megszerezhető mandátumok számát a törvény állapítja meg.
Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelölteket állítottak, közös kompenzációs listát
indíthatnak.
A mandátumok kiosztása első lépéseként meg kell határozni az egyes kompenzációs listákra jutó töredékszavazatok számát. Töredékszavazatnak minősülnek a jelölő szervezet jelöltjére leadott szavazatok, ha a jelölt nem szerzett mandátumot.
Közös kompenzációs listára az ugyanazon jelölő szervezetek által állított közös jelöltekre leadott szavazatok kerülhetnek fel töredékszavazatként. Ha van közös jelölt, de nincs közös lista, akkor a közös jelölttől származó töredékszavazatok a jelölő szervezetek önálló
kompenzációs listáira kerülnek fel.
A töredékszavazatok száma attól függ, hogy hány jelölő szervezet állította a közös jelöltet. A közös jelölt töredékszavazatainak számát el kell osztani az érintett jelölő szervezetek számával, és ennek a hányadosnak az egész része lesz az egyes jelölő szervezetek kompenzációs listáira jutó töredékszavazatok száma.
A mandátumkiosztás a következő módszerrel történik:
– össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden kompenzációs lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó töredékszavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább;
– meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg van kiosztható mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kapja a mandátumot, amelyik még nem, illetve kevesebb mandátumhoz
jutott, ennek egyenlősége esetén pedig az, amely az előzetes sorsoláson kisebb sorszámot kapott.
Ha egy lista több mandátumhoz jut, mint a listán szereplő jelöltek száma, a maradék mandátum betöltetlen marad.
A listán megszerzett mandátumokat a listán szereplő jelöltek a listán feltüntetett sorrendben kapják.
Ha a kompenzációs listán szereplő jelölt ugyanazon településen egyéni választókerületben mandátumot szerzett vagy polgármesterré választották, akkor a listáról törölni kell, és helyében a soron következő jelölt lép.
A kompenzációs listát és a rajta szereplő jelölteket 2002. szeptember 30-án 16 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.
b) A polgármester választása
A polgármester-választáson a település egésze alkot egy választókerületet.
A polgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. Nem lehet megtartani a választást, ha nincs jelölt, és ebben az esetben szintén időközi választásra kerül sor, melynek megtörténtéig és az új polgármester megválasztásáig a régi polgármester marad hivatalban. A 6 hónapos tilalmi időszak ebben az esetben is fennáll.
A választópolgár egy polgármester jelöltre szavazhat.
c) A megyei közgyűlés tagjainak választása
A megyei közgyűlés választása két választókerületben történik. Az egyik választókerületbe a megye 10 000 vagy annál kevesebb, a másikba a 10 000-nél több lakosú települései (a megyei jogú városok kivételével) tartoznak. A megyei listán megszerezhető mandátumok számát a megye lakosságszámától függően, mindkét választókerület vonatkozásában a törvény állapítja meg.
A választópolgár egy listára adhatja le szavazatát.
A mandátumkiosztást a két választókerületben egymástól függetlenül kell elvégezni.
A mandátumkiosztás első lépéseként meg kell határozni az egyes listákra jutó szavazatok számát. Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át.
A mandátumkiosztás a következő módszerrel történik:
– össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden lista neve alatt képezni kell egy szám-oszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó szavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább; meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg még van kiosztható mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kapja a mandátumot, amelyik még nem, illetve kevesebb mandátumhoz jutott, ennek egyenlősége esetén pedig az, amely az előzetes sorsoláson kisebb sorszámot kapott.
Ha egy lista több mandátumhoz jut, mint a listán szereplő jelöltek száma, az elnyert, de be nem töltött mandátum betöltetlen marad.
A listán megszerzett mandátumokat a listán szereplő jelöltek a listán feltüntetett sorrendben kapják.
1.1.3. A fővárosi kerületek
a) A kerületi önkormányzati képviselők választása
A kerületi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes választási rend-szerben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 60%-át egyéni választó-kerületekben, 40%-át kompenzációs listáról osztják ki.
A főváros kerületei a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlanak. Minden választókerületben egy képviselő választható. Nem lehet megtartani a választást
abban az egyéni választókerületben, amelyben nincs jelölt. Ebben az esetben időközi választásra kerül sor.
A választópolgár egy jelöltre szavazhat. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.
Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek a kompenzációs listákról. A kompenzációs listákról megszerezhető mandátumok számát a törvény állapítja meg.
A mandátumok kiosztása első lépéseként meg kell határozni az egyes kompenzációs listákra jutó töredékszavazatok számát. Töredékszavazatnak minősülnek a jelölő szervezet jelöltjére leadott szavazatok, ha a jelölt nem szerzett mandátumot.
Közös kompenzációs listára az ugyanazon jelölő szervezetek által állított közös jelöltekre leadott szavazatok kerülhetnek fel töredékszavazatként. Ha van közös jelölt, de nincs közös lista, akkor a közös jelölttől származó töredékszavazatok a jelölő szervezetek önálló
kompenzációs listáira kerülnek fel.
A töredékszavazatok száma attól függ, hogy hány jelölő szervezet állította a közös jelöltet. A közös jelölt töredékszavazatainak számát el kell osztani az érintett jelölő szervezetek számával, és ennek a hányadosnak az egész része lesz az egyes jelölő szervezetek kompenzációs listáira jutó töredékszavazatok száma.
A mandátumkiosztás a következő módszerrel történik:
– össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden kompenzációs lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó töredékszavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább;
– meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg van kiosztható mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kapja a mandátumot, amelyik még nem, illetve kevesebb mandátumhoz
jutott, ennek egyenlősége esetén pedig az, amely az előzetes sorsoláson kisebb sorszámot kapott.
Ha a kompenzációs listán szereplő jelölt ugyanazon településen egyéni választókerületben mandátumot szerzett vagy polgármesterré választották, akkor a listáról törölni kell, és helyébe a soron következő jelölt lép. Ha a fővárosban valaki kompenzációs listáról és fővárosi listáról is mandátumhoz jutna, nyilatkoznia kell, hogy melyik mandátumot fogadja el, a másik listáról törölni kell, és helyében a soron következő jelölt lép.
A kompenzációs listát legkésőbb 2002 szeptember 30-án 16 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.
b) A polgármester választása
A polgármester-választáson a település egésze alkot egy választókerületet.
A polgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. Nem lehet megtartani a választást, ha nincs jelölt, és ebben az esetben szintén időközi választásra kerül sor, melynek megtörténtéig és az új polgármester megválasztásáig a régi polgármester marad hivatalban. A 6 hónapos tilalmi időszak ebben az esetben is fennáll.
A választópolgár egy polgármester jelöltre szavazhat.
c) A fővárosi közgyűlés tagjainak választása
A főváros egy választókerületet alkot, a megszerezhető mandátumok száma 66.
A mandátumkiosztás első lépéseként meg kell határozni az egyes listákra jutó szavazatok számát. Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át.
A mandátumkiosztás a következő módszerrel történik:
– össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden kompenzációs lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó töredékszavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább;
– meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg van kiosztható mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kapja a mandátumot, amelyik még nem, illetve kevesebb mandátumhoz
jutott, ennek egyenlősége esetén pedig az, amely az előzetes sorsoláson kisebb sorszámot kapott.
Ha a fővárosban valaki kompenzációs listáról és fővárosi listáról is mandátumhoz jutna,
nyilatkoznia kell, hogy melyik mandátumot fogadja el, a másik listáról törölni kell, és helyébe a soron következő jelölt lép.
A fővárosi listát legkésőbb 2002 október 1-én 16 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.
d) A főpolgármester jelölése és választása
A főpolgármester-választáson a főváros egésze alkot egy választókerületet.
A főpolgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.
Nem lehet megtartani a választást, ha nincs jelölt. Ebben az esetben időközi választásra kerül sor és a hivatalban lévő főpolgármester az új főpolgármester megválasztásáig betölti tisztségét.
1.1.4. A megyei jogú városokban
a) A helyi önkormányzati képviselők választása
A helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes választási
rendszerben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 60%-át egyéni választókerületekben, 40%-át kompenzációs listáról osztják ki.
A település területe a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik.
Minden választókerületben egy képviselő választható. Nem lehet megtartani a választást abban az egyéni választókerületben, amelyben nincs jelölt. Ebben az esetben időközi választásra kerül sor.
A választópolgár egy jelöltre szavazhat. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.
Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek a kompenzációs listákról. A kompenzációs listákról megszerezhető mandátumok számát a törvény állapítja meg.
A mandátumok kiosztása első lépéseként meg kell határozni az egyes kompenzációs listákra jutó töredékszavazatok számát. Töredékszavazatnak minősülnek a jelölő szervezet jelöltjére leadott szavazatok, ha a jelölt nem szerzett mandátumot.
Közös kompenzációs listára az ugyanazon jelölő szervezetek által állított közös jelöltekre leadott szavazatok kerülhetnek fel töredékszavazatként. Ha van közös jelölt, de nincs közös lista, akkor a közös jelölttől származó töredékszavazatok a jelölő szervezetek önálló
kompenzációs listáira kerülnek fel.
A töredékszavazatok száma attól függ, hogy hány jelölő szervezet állította a közös jelöltet. A közös jelölt töredékszavazatainak számát el kell osztani az érintett jelölő szervezetek számával, és ennek a hányadosnak az egész része lesz az egyes jelölő szervezetek kompenzációs listáira jutó töredékszavazatok száma.
A mandátumkiosztás a következő módszerrel történik:
– össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden kompenzációs lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó töredékszavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább;
– meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg van kiosztható mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kapja a mandátumot, amelyik még nem, illetve kevesebb mandátumhoz
jutott, ennek egyenlősége esetén pedig az, amely az előzetes sorsoláson kisebb sorszámot kapott.
Ha a kompenzációs listán szereplő jelölt ugyanazon településen egyéni választókerületben mandátumot szerzett vagy polgármesterré választották, akkor a listáról törölni kell, és helyében a soron következő jelölt lép.
b) A polgármester választása
A polgármester-választáson a település egésze alkot egy választókerületet.
A polgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. Nem lehet megtartani a választást, ha nincs jelölt, és ebben az esetben időközi választásra kerül sor.
A választópolgár egy jelöltre szavazhat.
1.2. A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatainak választása
1.2.1. A kisebbségi önkormányzatok rendszere
A hatályos jogszabályok a nemzeti és etnikai kisebbségek számára három helyi szintű önkormányzati forma létrehozását teszik lehetővé vagylagos jelleggel. Az egyes nemzeti és etnikai kisebbségek az alábbi önkormányzatokat hozhatják létre:
a. a kisebbségi települési önkormányzatot, (átalakult) vagy
b. a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot,
c. a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot.
a) A választások eredményeképpen, ha a települési önkormányzat képviselő-testületének több mint a felét egy adott kisebbség jelöltjeként választották meg, ily módon jogosultak lesznek arra, hogy ezt a többséget az önkormányzat elnevezésében is kifejezzék, az önkormányzatot kisebbségi települési önkormányzattá nyilváníthassák.
b) Ha az önkormányzati testület képviselőinek legalább 30 százalékát egyazon
kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők kisebbségenként legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot alakíthatnak. Az ebben való döntés tehát a feltételek megléte esetén az érintett kisebbségi képviselők joga.
Egy településen egy azonos kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzat működhet, ezért e két esetben a közvetlenül választott kisebbségi önkormányzat nem alakulhat meg.
c) A harmadik helyi szintű kisebbségi önkormányzati formát, a közvetlen módon létre-jövő helyi kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok közvetlen választás útján hozhatják létre. Ez a megoldás különösen ott kedvez, ahol a képviselőtestületbe megválasztott kisebbségi képviselők számaránya nem éri el a 30%-ot, ugyanakkor a települési önkormányzat működési területén olyan nemzeti, vagy etnikai kisebbségi lakosságcsoport él, melynek számára új lehetőséget nyújt, ha a településen saját önkormányzati testülettel rendelkezik.
A közvetett és a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak a törvényben biztosított feladat- és hatásköre között nincs különbség.
1.2.2. A nemzeti és etnikai kisebbségeket megillető kedvezmények
1.2.2.1. Kedvezmény a 10 ezer és ennél kevesebb lakosú településeken
A 10 000 és ennél kevesebb lakosú településeken az önkormányzati képviselőtestület megválasztásánál – amennyiben a kislistás választásokon az adott kisebbség egyetlen jelöltjéből sem lett képviselő -, lehetőség van kedvezményes mandátum megszerzésére, ha a képviselőtestületbe a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutott képviselő szavazatszámának legalább a felét megkapta. A kedvezményes képviselői hely a képviselőtestület eredeti létszámához hozzáadódik; a kisebbségi képviselő jogállása megegyezik a többi képviselő jogával, illetőleg kötelezettségével. A kedvezmény a kisebbségeket külön-külön megilleti.
1.2.2.2. Kedvezmény a 10 ezernél több lakosú településeken
A 10 000-nél több lakosú településeken kedvezménnyel indíthatnak listát a kisebbségek. Míg a pártok, társadalmi szervezetek közül csak azok állíthatnak listát, amelyek az egyéni válasz-tókerületek egynegyedében egyéni jelöltet tudnak állítani, addig a kisebbségeket ilyen feltétel nem terheli. A kisebbségi lista a törvény erejénél fogva jön létre, azon valamennyi kisebbségi jelölt (kisebbségi szervezet jelöltje vagy független jelölt) kisebbségenként külön-külön
szerepel, de az egyes kisebbségi jelöltek közös listán is indulhatnak. A kisebbségi lista a
szavazatok arányában kap mandátumot. Ha azonban az általános szabályok szerint az adott kisebbségi lista nem jut mandátumhoz, akkor a lista már a mandátumszerzéshez szükséges legkevesebb szavazat egynegyedének elérése esetén is mandátumot szerez. A kisebbségi listáról az egyéni választókerületben megszerzett szavazatszám alapján kapnak mandátumot a jelöltek. A
kedvezményes képviselői hely a képviselőtestület eredeti létszámához hozzáadódik, a kisebbségi képviselő jogállása megegyezik a többi képviselő jogával, illetőleg kötelezettségével.
A települési önkormányzatok választásánál a jelöltállításban, továbbá a polgármester,
valamint a fővárosi, megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában a kisebbségeket külön
kedvezmény nem illeti meg, a mandátumokért a pártokkal, társadalmi szervezetekkel azonos fel-tételek mellett versenyeznek.
1.2.3. A nemzeti és etnikai kisebbségek önálló (saját) önkormányzatának megválasztása
A választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat). Közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot a települési önkormányzattól függetlenül, de azzal egyidőben, a választópolgárok közvetlenül választják. Az így megválasztott
kisebbségi képviselő kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a tagja.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61.§-a felsorolja azon kisebbségeket, melyek kezdeményezhetik a választás kitűzését.
A közvetlen kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban kell kezdeményezni a
települési önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül a helyi választási irodánál, jelen esetben 2002. július 22-ig, a határidő jogvesztő, ezért különösen ügyelni kell annak be-tartására. A kisebbségi önkormányzati választást csak akkor lehet kitűzni, ha azt legalább 5, a településen élő, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló személy kezdeményezi.
Nem feltétel, hogy a kisebbségi önkormányzati választást kezdeményezők tagjai legyenek bármilyen kisebbségi szervezetnek. A választójogi törvény ilyen kikötést nem tartalmaz,
csupán azt támasztja feltételként, hogy a kezdeményezők magukat azonos kisebbséghez tartozónak vallják, s azzal azonos kisebbségi önkormányzat választását kezdeményezzék.
Törvényi előírás, hogy egy kisebbség egy adott településen csak egy kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. A közvetlen kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tűzi ki és állapítja meg a választás határidőit és határnapjait, továbbá a választás eredményét.
A választást 45 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni. (A települési önkormányzati választás napját a köztársasági elnök állapítja meg, attól eltérni nem lehet.) A helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) a törvényes feltételek megléte esetén 2002. szeptember 5-ig kitűzi a kisebbségi önkormányzati választást 2002. október 20-ára. A kitűzésről a HVB közleményt ad ki, illetőleg a helyben szokásos módon gondoskodik a választópolgárok tájékoztatásáról.
Kérjük a nemzeti és etnikai kisebbségi választást kezdeményezőket, hogy az eredményes választás lebonyolítása érdekében tartsanak rendszeres kapcsolatot a helyi választási irodákkal!
A kisebbségi önkormányzat tagjainak számát törvény állapítja meg:
– 1 300 vagy ennél kevesebb lakosú településen 3 fő
– 1 300-nál több lakosú településeken (beleértve a fővárosi kerületeket is) 5 fő.
A kisebbségi önkormányzat megválasztására önálló szavazólap szolgál. A szavazólapra
felkerül valamennyi kisebbségi jelölt, kisebbségenként önálló oszlopban, a jelöltek neve ábécé sorrendben. A kisebbségek a választások alkalmával saját anyanyelvüket használhatják. A szavazólapon – kérésre – a jelölt, illetőleg szervezetének neve a kisebbség nyelvén is szerepel. A választópolgár érvényes szavazatot csak egy kisebbségre adhat le, és ezen belül is
legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselőtestület létszáma. A jelöltek közül képviselők – a kislistás választás szabályai szerint – azok lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.
A kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltétele, hogy az adott kisebbségi
kislistára 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú
településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazzon. Az érvényességi feltétel
kisebbségenként külön-külön áll fenn, így pl. ha három kisebbségi választás van, akkor 3x50, illetve 3x100 érvényes szavazólap szükséges ahhoz, hogy mindhárom választás érvényes legyen.
Ha a jelölés eredményeként nem volt legalább annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az érvényes szavazólapok száma egy kisebbség vonatkozásában nem éri el az 50-et, illetve a 100-at, akkor nem alakul meg a kisebbségi önkormányzati képviselőtestület. A képviselőtestület megválasztására a helyi kisebbségi önkormányzatok legközelebbi általános választása alkalmával kerül sor.