32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

21. § (1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a Főváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A fővárosban közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakítható.

22. § (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.

23. § (1) Az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51–54. §-aiban foglaltaknak megfelelően a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat).

(4) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak az a tagja, aki nem önkormányzati képviselő, az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51–54. §-ai szerinti választással csak a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjává válik.

(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2) Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselő-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselője vagy szószólója, illetőleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élő – magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló – három választópolgár kezdeményezheti.

32. § (1) A választói gyűlést a helyi választási bizottság hívja össze. Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok vehetnek részt. A gyűlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A választói gyűlést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi választási bizottság a választói gyűlést kezdeményező választópolgárok [31. § (3) bek.] egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás időtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói gyűlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási bizottság tevékenységében.

(3) Az elektor megválasztására a településen élő ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyűlése a jogosult. A választói gyűlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fő megjelent. A résztvevők nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerű többséggel döntenek az elektor megválasztásáról.

33. § (1) Az elektori gyűléseket követően a helyi választási bizottságok 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal az elektorválasztó gyűléseken megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.

34. § Az országos önkormányzat közgyűlésének tagjait saját körükből az elektorok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.

61. § (4) a) A fővárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselő, valamint a külön erre a célra választott elektorok.

b) Amennyiben valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel rendelkező 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni. A választói gyűlésen – a Nek. tv. 31–34. §-aiban foglaltak szerint – kislistán 9 képviselőt választanak. A választás érvényes, ha a választói gyűlés fővárosi lakóhellyel rendelkező résztvevői közül a kislistára legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A megválasztott kisebbségi képviselők egyben ellátják az adott kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait.

3. sz. függelék

A belügyminiszter 46/1998. (X.21.) BM rendelete
a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok
megválasztásának eljárási rendjéről

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 153. §-ának (1) bekezdésében, valamint a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 32. §-a szerinti választói gyűlés (a továbbiakban: elektorválasztó gyűlés), 33-34. §-a, valamint 61. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti elektorok gyűlése ( a továbbiakban: elektorok gyűlése), továbbá 61. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti választói gyűlés (a továbbiakban: választói gyűlés) előkészítésére és lebonyolítására terjed ki.

2. § (1) Az elektorok megbízatásával és választásával kapcsolatos feladatokat a helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB), a fővárosi kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos feladatokat a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB), az országos kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos feladatokat az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) látja el.

(2) A választások szervezési, ügyviteli, számítástechnikai, pénzügyi, technikai előkészítését és lebonyolítását a helyi választási irodák (a továbbiakban: HVI), a területi választási irodák (a továbbiakban: TVI), valamint az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) látják el.

4. § (1) A gyűlést a korelnök nyitja meg.

5. § A nyílt szavazáskor a korelnök, illetve a levezető elnök – a szavazatok pontos számbavételét mellőzve – megállapíthatja a nyilvánvaló többség vagy kisebbség tényét is. Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség van, a legtöbb szavazatot kapott javaslatokat ismételt szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.

(6) A rontott szavazólap átadásával új szavazólap kérhető.

7. § (1) A szavazat érvényességének megállapítására a Ve. 69. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a levezető elnök és a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.

8. § A HVB a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása eredményének jogerőssé válását követő nyolc napon belül felhívást bocsát ki az elektorválasztó gyűlés összehívásának feltételeiről, a kezdeményezés módjáról és annak határidejéről azon kisebbségek vonatkozásában, mely kisebbségek elektor választását kezdeményezhetik.

9. § Az elektorválasztó gyűlés összehívását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 50. napig lehet kezdeményezni a HVB-nél. A kezdeményezést a HVI vezetőjéhez kell benyújtani.

10. § (1) A törvényes feltételeknek megfelelő kezdeményezés esetén a HVB a kezdeményezés benyújtásától számított nyolc napon belül, de legkésőbb a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 53. napig kitűzi az elektorválasztó gyűlés időpontját. Az elektorválasztó gyűlést legkésőbb a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 60. napra kell kitűzni.

(2) A HVB az elektorválasztó gyűlés időpontjának kitűzésével egyidejűleg dönt az elektorválasztó gyűlés helyszínéről.

11. § Az elektorválasztó gyűlésen részt vevő választópolgárokat névjegyzékbe kell venni.

12. § (1)Az elektorválasztó gyűlésen részt vevő választópolgárok ajánlhatnak jelöltet. A jelöltnek ajánlott személy nyilatkozik arról, hogy a jelölést elfogadja-e. Az elektorválasztó gyűlésen jelen nem lévő választópolgár akkor ajánlható jelöltnek, ha választójogosultságáról és a jelölés elfogadásáról szóló írásos nyilatkozatát csatolják a jegyzőkönyvhöz.

(2) A jelölt a 12. számú melléklet szerinti nyilatkozattal vállalhatja valamely társadalmi szervezet képviseletét a társadalmi szervezet képviselőjének igazolásával, ha ezt a nyilatkozatot a gyűlést megelőző 3. napig az illetékes választási irodához eljuttatja.

14. § (1) A HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az elektorválasztó gyűlésen készült névjegyzék alapján utólag ellenőrzi a résztvevők, valamint a megválasztott elektor választójogát.

15. § (1) Az a jelölt lesz elektor, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a HVB sorsolás útján állapítja meg, hogy melyik jelölt lesz elektor.

(3) A megválasztott elektor nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, valamint a kisebbség megnevezését az országos (fővárosi kerület esetén emellett a fővárosi) kisebbségi önkormányzat megválasztásához a HVI haladéktalanul közli a TVI-vel. A TVI az OVI által meghatározott időpontokban összesítő jelentést készít az OVI részére.

16. § (1) Amennyiben az adott kisebbség legalább egy kerületben rendelkezik kisebbségi önkormányzattal, és a kisebbség elektorainak száma a fővárosban eléri a tíz főt, az FVB összehívja a fővárosi kisebbségi önkormányzatot választó elektorok gyűlését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 60. és 120. nap közötti időpontra.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott döntéseiről az FVB meghívó útján tájékoztatja az elektorokat.

17. § (1) Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon a megválasztott elektorok háromnegyede, de ha ez a szám kevesebb tíznél, úgy legalább tíz elektor részt vesz.

(2) Ha a gyűlésen tizenháromnál kevesebb elektor van jelen vagy egyéb okból nem jön létre a szavazatszámláló bizottság, a szavazatszámláló bizottság feladatait az FVB jelenlevő tagjai látják el.

18. § (1) A jelölés megkezdése előtt a levezető elnök megállapítja a jelen lévő (regisztrált) elektorok számának 10 %-át.

20. § A választás lebonyolítása során a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályait [Övjt. 42. § (2)–(5) bek.] megfelelően kell alkalmazni.

21. § A jegyzőkönyv alapján az eredményt az FVB állapítja meg, a választást követő nyolc napon belül.

22. § (1) Kezdeményezés alapján választói gyűlést kell összehívni, ha valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata.

23. § (1) A törvényes feltételeknek megfelelő kezdeményezés esetén az FVB legkésőbb a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 60. napra összehívja a választói gyűlést.

(2) Az FVB a kitűzéssel egyidejűleg dönt a választói gyűlés helyszínéről.

24. § A választói gyűlésen a 11-12. §-ban, a 13. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 17-21. §-ban foglalt rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

25. § A fővárosi Választási Iroda a választói gyűlésen választott fővárosi kisebbségi önkormányzati tagok nevét, lakcímét, személyi azonosítóját – a kisebbség megjelölésével – az országos kisebbségi önkormányzat megválasztásához három napon belül közli az OVI-val.

26. § (1) Amennyiben az adott kisebbség elektorainak száma eléri a 14 főt, az OVB összehívja az országos önkormányzatot választó elektorok gyűlését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 60. és 120. nap közötti időpontra.

27. § (1) Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede, de amennyiben ez a szám kevesebb 14-nél, úgy legalább 14 elektor részt vesz. Az elektorok gyűlését a korelnök nyitja meg.

28. § (1) A jelölés megkezdése előtt a levezető elnök megállapítja a jelen lévő (regisztrált) elektorok számának 10 %-át.

(3) A jelöltnek ajánlott személyt a levezető elnök a javaslatot követően nyílt szavazásra bocsátja. Jelölt az lesz, aki nyílt szavazás során legalább 10%-os támogató szavazatot kapott.

30. § A választás lebonyolítása során a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályait [Övjt. 42. § (2)–(5) bek.] megfelelően kell alkalmazni.

31. § A jegyzőkönyv alapján az eredményt az OVB állapítja meg, a választást követő 8 napon belül.

32. § A HVB, az FVB és az OVB döntése ellen a Ve. 77-80. §-aiban foglaltaknak megfelelő jogorvoslatnak van helye.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 25/1994. (XII. 25.) BM rendelet.

(1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.

(2) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet.

(5) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

12. § (7) A helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.