Az Országos Választási Bizottság 1997. november 18-án a következő állásfoglalást adta ki:

bekezdése szerint az országos népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására – a népszavazás törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezései az irányadók.

Az 1989. évi XVII. törvény a választási kampány különböző formáira, így a választási gyűlésekre nézve nem tartalmaz eltérő vagy kiegészítő rendelkezéseket, azokra az 1989. évi XXXIV. törvény IV. fejezetében található szabályokat kell alkalmazni.

A választójogi törvény 10. § (7) bekezdése értelmében a választási gyűlések nyilvánosak, a választási gyűlést akadályozni, rendjét megzavarni tilos. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője a gyülekezési jogról szóló törvény szabályai szerint gondoskodik.

A választójogi törvénynek a választási gyűlésekről alkotott szabályai az országos népszavazásra is vonatkoznak.

1. Az országos népszavazás az Alkotmány szerint lehet ügydöntő és véleménynyilvánító. Az 1997. évi LIX. törvény az eredményesség fogalmát az országos népszavazás mindkét fajtájára egységesen alkalmazta. Az országos népszavazás elrendelésének időpontjában (1997. október 8.) még nem volt hatályban az alkotmányt módosító 1997. évi XCVIII. törvény, amely az idézett eredményességi kritériumot az ügydöntő népszavazásra korlátozta. Tekintettel arra, hogy az országos népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét nem a vonatkozó jogszabály szóhasználata, hanem a népszavazást kezdeményező szándéka határozza meg, az 1997. november 16-án megtartott országos népszavazás – amint az a kezdeményezésből kiderül – ügydöntő országos népszavazásnak minősül.
1. A jogalkalmazásban általánosan elfogadott alapelv, hogy a később alkotott, azonos vagy magasabb szintű jogszabály “lerontja” az azzal ellentétes korábbi jogi normát, továbbá az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az 1989. évi XVII. törvénynek az országos népszavazás érvényességét és eredményességét szabályozó 28. § (1) bekezdése ütközik az Alkotmány 28/C. § (6) bekezdésével. Az 52/1997. (X.14.) Alkotmánybírósági határozat rendelkező részének III. pontja megállapította az 1989. évi XVII. törvény 28. §-a egészének alkotmányellenességét. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint – bár a népszavazási törvény 28.§-a hatályban van – alkotmányellenes norma alkalmazása tilos egy jogállamban.
1. A törvényjavaslatok indoklásából kideríthető, hogy az új norma megalkotásával a jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy az érvényesség és az eredményesség anyagi jogi szabályait az alkotmány tartalmazza és ne a törvény. A jogalkotó az Alkotmány 28/C. § (6) bekezdésének új normaszövegével megszüntette az érvényesség és eredményesség kettős kategóriáját és a választói részvételt, a szavazatok számát, illetve megoszlását egységesen az eredményesség fogalmába foglalta egybe.

Az Országos Választási Bizottság a választási szervekbe történő delegálásról az alábbi egyhangú véleményt alakította ki:

A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 20. §-a szerint a népszavazási eljárásra – eltérő törvényi rendelkezések hiányában – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezései az irányadóak. E törvény 30. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottsági tagot – az önkormányzati képviselőtestület által megválasztott tagokon túl – a választókerületben jelöltet állító párt, illetőleg független jelölt delegálhat.

A népszavazás körülményeire alkalmazható egyértelmű delegálási szabályozás nem létezik. A már megalkotott, de hatályba még nem lépett választási eljárási törvény e kérdésben egyértelmű eligazítást nyújt, de az 1997. november 16-án megtartandó népszavazás során még nem volt alkalmazható.

Az Országgyűlés 1997. november 4-i ülésén döntött az országos népszavazást elrendelő 86/1997. (X.8.) Ogy. határozat módosításáról. Az Országos Választási Bizottság a határozat meghozatalát követően biztosította az országgyűlési képviselettel nem rendelkező pártok választási szervekbe történő delegálását. A törvényben megnyilvánuló jogelv szerint a választási szervek demokratikus működésének alapja, hogy abban az ellenérdekű felek egymást is ellenőrizve vegyenek részt. Az Országos Választási Bizottságba két párt küldte el delegáltját a népszavazás időszakára.