Az országos népszavazás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatban a jogalkotó a választások idején alkalmazandó rendszertől eltérő jogorvoslati rendet alakított ki.
A népszavazásról szóló, 1989. évi XVII. törvénynek az Alkotmánybíróság 962/B/1997. számon 1997. október 13. napján kelt határozatával módosított 32. §-a értelmében alkotmányossági panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami- és társadalmi szervek a népszavazás elrendelésének elutasítása, valamint a népszavazás lebonyolítására és a szavazás eredményének megállapí
tására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt.Tekintettel arra, hogy a népszavazás aggálytalan lebonyolítása közérdek, az “alkotmá
nyossági panasz” szintjét el nem érő egyedi bejelentéseket (kampánycsend eseti megsértése, jogosulatlannak vélt szavazás stb.) észleléseket vagy a szavazás eredményét egyébként befolyásoló körülményeket a szavazatszámláló bizottság a szavazás szavazóköri eredményének megállapításakor külön jegyzőkönyvben rögzíti. E jegyzőkönyvet a szavazóköri eredmény megállapításáról készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Az ilyen jegyzőkönyvek egy példányát az OVM összesíti és az OVB elé terjeszti.Bármilyen adat, tény, vagy körülmény rögzítése nem mentesíti a szavazatszámláló bizottaságot azon kötelezettsége alól, hogy a szavazás szavazóköri eredményét megállapítsa.
A választói nyilvántartásból való kihagyás miatt a Vjt. szerinti jogorvoslati út áll rendelke
zésre, azaz a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt – a jegyzőnél emelhető kifogás.A népszavazás tisztaságát a Büntető Törvénykönyv is védi. A Btk. 21l. § értelmében a népszavazás elleni bűntettnek minősül, ha valaki:
“...b) jogosultság nélkül szavaz;
c) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel;
d) arra jogosultat ... a népszavazásban akadályoz;
e) megsérti ... a népszavazás titkosságát;
f) meghamisítja ... a népszavazás, ... eredményét. A választás rendje elleni bűntett bü
ntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés.”