VIII.
ÚJ VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNY - RENDSZERVÁLTOZÁS
(1989-1994)

1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

2. § (1) A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van - a (2) bekezdésben említettek kivételével - minden nagykorú magyar állampolgárnak (a továbbiakban: választópolgár).

(2) Nincs választójoga annak:

a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;

d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

(3) Mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakóhelye Magyarországon van.

(4) A szavazásban akadályozott az, akinek nincsen állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.

3. § A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

4. § (1) Az országgyűlés képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat.

(2) Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százötvenkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listáiról további ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre.

(3) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát, továbbá a választókerületek kialakításának elveit e törvény melléklete tartalmazza.

(4) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak....

1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választójog megilleti a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is (a továbbiakban együtt: választópolgár).

(2) Nincs választójoga annak:

a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll...

(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, - az e törvényben foglaltak kivételével - lakóhelyén gyakorolja.

(4) Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja.

3. § Nem választható az önkormányzati képviselőtestület tagjának (továbbiakban: képviselő) és polgármesternek az, aki nem magyar állampolgár.

4. § A 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (13.§) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:

a/ 100 lakosig 3,

b/ 600 lakosig 5,

c/ 1.300 lakosig 7,

d/ 3.000 lakosig 9,

e/ 5.000 lakosig 11,

f/ 10.000 lakosig 13.

5.§ (1) A 10.000-nél több lakosú településeken és fővárosi kerületben a képviselőket vegyes választási rendszerben (15-16. §) választják...

6. § (1) A településeken belül az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítőleg azonos legyen.

(2) Az egyéni választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi és egyéb helyi sajátosságokra is....

Az Országos Választási Bizottság tegnap délután dr. Németh János elnökletével újabb ülést tartott, de a jelöltállítás végleges eredményét még mindíg nem tudta megállapítani. Az egyéni választókerületekben induló jelöltek teljes névsorát eddig még nem is bocsátották az OVB rendelkezésére.

Az ülésen a BM választási irodájának vezetője, dr. Csiba Tibor adott tájékoztatást a február 28-ig beérkezett, összesített, de a pontatlanságok miatt véglegesnek még nem tekinthető adatokról...

Az első adatokból rögtön kiderült, hogy az országos listát állító tizenkét párt közül mind a húsz területi választókerületben a következő pártok jelöltállítása kampánya volt sikeres: MSZP, MDF, SZDSZ, Fidesz, Független Kisgazdapárt, Hazafias Választási Koalíció. Összesen 19 párt tudott az országban megyei listát állítani, bár e tekintetben igen nagy a szóródás. Figyelmet érdemlő tény, hogy a legtöbb párt - szám szerint tizennégy - Somogy megyében versenghet majd a képviselői mandátumokért, míg a fővárosban kilenc párt vette sikerrel ezt az akadályt. A választási iroda munkatársai már azt is kiszámították, hogy a képviselőjelöltek átlagos életkora 46 év. Az egyéni jelöltek száma, nem végleges adatok szerint 1614, s a jelöltek 10 százaléka nő...

A hét vége ismét a választási nagygyűlések jegyében telt. A szónokok beszédeiből az MTI alapján idézünk.

“A választási küzdelem voltaképpen már eldőlt, hiszen a szavazók előtt világos, hogy kik ellen kell voksolniok." “A Szocialista Párt jelenleg élvezi egy kormányzópárt minden előnyét, ugyanakkor az ezzel járó hátrányokat nem vállalja fel. A kormány rossz döntéseiért igenis a kormányzópártnak kell viselnie a felelősséget." (Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja.)

“Jól tudjuk, a nemzeti magántőke gyenge, a megváltásként várt külföldiről pedig végre mondjuk ki: létéből fakadóan könyörtelen, s a profit érdekében nem lesz tekintettel munkásra, nyugdíj előtt állóra, dolgozó nőre és fiatal pályakezdőre." (Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke.)

“Háború előtti csendben élünk, csak egyetlen szikra hiányzik valamiféle társadalmi robbanáshoz. Nem véletlen, hogy a hétfőre tervezett nagymértékű áremelést a napokban leállították." “Az MDF az SZDSZ-t agresszivitása, az MSZP-t pedig köpönyegforgatása miatt utasítja el." (Raffay Ernő, az MDF országgyűlési képviselője.)

“Taktikát vált a Hazafias Választási Koalíció a kampány második fordulójában. Míg eddig a koalíció hangja alig hallatszott a marakodó pártok zajában, most erőteljesebb, aktívabb politizálásba kezd." (Asztalos László, a koalíció elnöke.)

“Nem az a fontos, hogy balról vagy jobbról nézünk ugyanarra a csődtömegre, a lényeg, hogy mentsük a menthetőt." “Mi történjék a hatalommal a választások után? Világossá kell tenni, melyik vezetői tisztség betöltéséhez szükségesek politikai, s melyekhez szakmai követelmények. Ha a kormányok gyakran váltják egymást, s ugyanilyen gyakran cserélik ki a vezetőket, az ország széthullik." (Nagy Tamás, az Agrárszövetség országos választmányának elnöke.)

“Az állambiztonsági szolgálat bizonyos valótlanságok állításával még a saját kormányát is félrevezette a BM-es provokátorok és ügynökök révén." “Kormányválságot kirobbantani pár héttel a választások előtt nagyfokú felelőtlenség lenne." (Tamás Gáspár Miklós, SZDSZ-ügyvivő.)

“Az agonizáló hatalom és az ellenzéki elit között folyik a hatalom előzetes újrafelosztása. Amíg a parlamentben lesz szociáldemokrata frakció, míg a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak én leszek az elnöke, Magyarországon nem lesz egymillió munkanélküli." (Petrasovits Anna, az MSZDP elnöke.)

Nekünk ez a választás sokféle tanulsággal szolgál, különösen azáltal, hogy bejártuk az országot és volt alkalmunk összehasonlítani Budapestet, a nagyvárosokat, a kisvárosokat, a falvakat. Ez az ország egyet akar és egységes tulajdonképpen akkor is, ha mi magunk úgy érezzük, hogy három magyar ötfélét akar....

Ez azt jelenti, hogy mi arra vállalkozunk, hogy az egyéni képviselők mellett a listán igyekszünk még képviselőket bejuttatni - lehetőleg minél nagyobb számban - a parlamentbe, és ez azt jelenti, hogy március 25-én, reméljük, a parlamenti helyek közül nemcsak a listás helyek jelentékeny részét fogjuk megkapni, hanem az egyéni kerületekben is már az első fordulóban szép számmal kerülnek be jelöltjeink, hogy azután a második fordulóban, április 8-án még többen, hogy egy olyan parlament üljön össze Budapesten, amelyik alkalmas lesz arra, hogy hatékonyan dolgozzon, erőteljes kormányt alakítson. Különben ebből a válságból semmilyen körülmények között nem fogjuk tudni az országot kivezetni, és azon a bizony keskeny pallón nemigen fogunk könnyen átérni, nem érünk könnyen át a túloldalra, ha ezt nem tudjuk egyenletesen tenni ....

Az országot járva, azt hiszem megerősítik barátaim, érezzük a különbséget, ami Budapest és a kis falvak, a tanyák népe között van. Nem abban, hogy ők nem akarják a változást, nem abban, hogy nem örülnek, hanem abban, hogy itt a fővárosban mi egymás között ebben a tömegben erőt érzünk, és úgy érezzük, hogy már mindenen majdnem túl vagyunk. Itt már szép sorban a szimbólumokat is leemeljük és egyre előbbre jutunk.

Bizony elszorítja a szívét az embernek a félelem, amit nem egy helyen tapasztaltunk. Kétkedő szemek, kézszorítások jelzik, vigyázzanak, ezek még itt vannak. Ne higgyenek, ne gondolják, hogy már feladták. Félelmek vannak még. Érdekszövetségek, helyben még nem dőlt el mindenütt a harc. És valóban helyi hatóságok, üzemek, egyéb vállalkozások összefonódott kiskirályságai állnak még vidéken. És az emberek szemében félelem van és hitet kell nekik adni, és nekünk kell a hitet adni, mert különben nem érzik és félnek. És félelemmel nem lehet új országot építeni, dermedtséggel nem lehet újrakezdeni. Márpedig nekünk a legfontosabb, hogy újra tudjunk mindent kezdeni ...

Sok minden hangzott el most a választási küzdelemben. Sokféle vádaskodás. Sokféle kritika egymás iránt. Ez a magyar közvéleményt nemegyszer szinte ingerelte, néha bennünket is. Nem örültünk annak, hogy politikai pártok, amikor vetélkednek, egymással szemben kicsinyességet mutatnak, vagy állandó méricskéléssel vizsgálják egymás helyzetét. De bele kell nyugodnunk abba, hogy a többpártrendszernek is vannak hátrányai.

Vasárnap éjjel vagy legkésőbb hétfőn megtudjuk, milyen lesz személyi és pártösszetételében az új magyar országgyűlés. Sajnos a választásra komoly árnyékot vetnek azok a nemzetközi fejlemények, amelyekkel a felkészülési kampányidőszakban a pártok nem a makacs tényeknek megfelelő, hanem a magyar belpolitikai kívánalmak, mondhatnám illúziók szellemében foglalkoztak. És a pártok verejtékes bemutatkozása a tömegtájékoztatási intézményeken keresztül inkább hasonlított a vándorcirkuszi olcsó produkcióra, semmint a világszintű légtornászok lélegzetelállító mutatványaira.

Legszívesebben fátylat borítanánk e korántsem dicsteljes időszakra, de a közvéleménynek számolni kell azzal, hogy az ellenzéki pozicióból tett kijelentéseket visszaidézik majd, ha a kormányzati, államvezetői felelősség helyzetéből kell nyilatkozni a legsürgősebben megoldandó kérdésekről.

Ha a parlamentről és az ott szereplő politikai pártokról esik szó, akkor leggyakrabban a “parlamentek anyjára", az angol törvényhozásra szokás hivatkozni. Érdemes tehát kicsit utánalapozni, annak, hogy a parlamentarizmus fejlődése során egyes angol politikusok és bölcselők miképp vélekedtek a pártokról. Bolingbroke, a 18. századi tory politikus a pártot egyenesen politikai rossznak minősítette. John Stuart Mill, a 19. századi filozófus a következőket mondotta: “A rend vagy stabilitás pártja és a haladás vagy reform pártja az egészséges politikai életnek egyaránt szükséges elemei"...

Szigorú szemmel nézve azt lehet mondani, hogy minden idézett vélekedésben van igazság... mégis a legrokonszenvesebbnek tűnik John Stuart Mill álláspontja. Mert ez foglalja össze a kétpárti parlamenti váltógazdaság elvét. Vagyis azt az évszázadok során kialakult rendszert, ami máig működőképesnek bizonyult....

Nálunk a többpártrendszer sajátos alakja fejlődött ki. Ennek jellemzője: egy nagy vezető párt és körülötte a bolygóként keringő kis politikai pártok pályaíve. A kiegyezéstől kezdve az egymást közető magyar parlamentek erre az alapra épültek fel. A Deák Ferenc és Andrássy Gyula által létrehozott párt - a balközép beolvadása után Szabadelvű Párt - biztos többséggel kormányzott a fejbólintó “mamelukok" segítségével Tisza Kálmán, Wekerle Sándor, Bánffy Dezső és Tisza István vezetése alatt, uralmát csak néhány évre törte meg a többpárti koalíció. Az első világháború során Tisza István a Nemzeti Munkapárt vezéreként vasmarkában tartotta a hatalmat 1917-ig. A történelmi Magyarország összeomlását követő időkben, sem a Károlyi-forradalomban sem a Tanácsköztársaságban nem alakultak ki igazi pártviszonyok.

A két világháború közötti korszakot lényegében ugyanolyan struktúra jellemezte - formálisan -, mint a háború előttit. Hangsúlyozom: formálisan. Mert amíg 1918 előtt a kormányzópárt mellett valódi politikai pártok működtek, addig 1920-tól, főleg miután Bethlen István megteremtette az Egységes Pártot, a parlamentben az ellenzéki pártok statisztaszerepre kényszerültek. Az ellenzék - őfelsége nem lévén - őkormányzósága ellenzéke gyanánt tevékenykedett.

A második világháborút követő első, tagadhatatlanul szabad választáson 1945-ben a nép nem valamire, hanem valami ellen szavazott. S ez okozott szinte döbbenetes elkeseredést a kommunista, de még a többi baloldali párt körében is. Az abszolút többséget szerzett párt vezetőit az emberek alig ismerték. De tudat alatt, ösztönösen érezték, hogy a kommunistákkal szemben az egyetlen lehetséges erőre kell szavazniuk

Ez már átvezet a második megközelítésre, amely hozzásegít az átlag magyar szavazó lelki alkatának jobb megismeréséhez. Mert most nem valami ellen kell felsorakozni - hiszen az állampárt már szétesett -, hanem valami mellett kell leadni a voksot. De a szavazó valójában nem igazodott el a programokban.

Akkor mit tegyen a szavazófülkében? Pártokra szavazzon-e elsősorban vagy személyekre? Ha az utóbbit részesíti előnyben, akkor a parlament többségében olyan emberekből áll majd, akik bírják a helyi közösségek bizalmát, de kérdéses, megvan-e bennük a tartás a népszerűtlen intézkedések vállalásához, s rendelkeznek-e azzal a látókörrel, amely az ország nemzetközi és belpolitikai ügyeinek intézéséhez elengedhetetlen. Ha pedig pártra szavaz, akkor melyiknek az élén látja azt a karizmatikus vezetőt, aki egy államférfi képességével vezetheti majd az országot...

A történelem félelmetesen nehéz lecke elé állította a magyar váasztókat. Mert az áhított Európa közben megváltozott... A Jalta-Potsdam-rendszer összeomlásával egy merőben új Európa körvonalai rajzolódnak ki. Nemcsak a magyarságnak, de a kontinens minden népének újra kell fogalmaznia a maga Európa-ház koncepcióját, mert az egységes Németország és az átalakulás roppant nehézségeivel küzdő Szovjetunió egy egészen más Európa-képet vetít elénk. De a NATO, a Közös Piac és a semlegesek elé is. Olyan folyamat indult meg, amelyet már a világhatalmak sem tudnak irányítani vagy kezelni.

Tanul az ország. Ezúttal nem esti iskolán, ötletszerű, összeeszkábált gyorstalpaló tanfolyamokon, hanem autodidaktaként, egyénileg és közösségben. Tanulja a demokráciát, a médiából, a könyvekből, a röpiratokból, a plakátokból, az előadásokból, a vitákból - és a viselkedésből.

Tanulja a volt ellenzék, a választás győztese a kormánypártiságot, a kormányzást és a koalíciót, a volt uralkodó párt pedig az ellenzékiséget, ami hiányzott a neveltetéséből. Ha a második legnagyobb párt ellenzékben marad, az sem folytathatja ott, ahol abbahagyta - aminek tudatában is van. Más arcot kell öltenie a parlamentben, mint amilyet a választási kampányban mutatott; az inkvizitor kérlelhetetlenségét, a mindenáron való tagadás egyirányú kilengését fel kell, hogy váltsa az együttműködés és az elhatárolódás ingamozgása.

Szerencsés országok politikusai mindkét szerepkörre felkészültek: a kormányzásra és az ellenzékiségre is. A kormánypártok sikeres döntések esetén is idővel megfáradnak, megkopnak, rutinból élnek. Ilyenkor egy kisebb botrány szele is elfújja őket, hogy ellenzékként nyerhessék vissza testi-szellemi erejüket. Újjászületve ismét kormányzásra alkalmassá válnak; és most már a megbuktatott politikusok vonulnak fiatalító kúrára az ellenzék padsoraiban. Ez ugyan egyszerűsítés, mert nem mindendenütt csak két párt uralja a terepet, új formációk is keletkezhetnek, új erők is megjelenhetnek a politikai arénában. Ám, nekik sem kell mindent előlről kezdeniük. Elvégre már letöltötték parlamenti tanulóidejüket, illetőleg hamar beletanultak a szerepükbe, mert gyakorlott politikusok közé kerülnek. Az elitcsere terjedelme és módszere is kialakult már, és az új kormánypárt nem vágja maga alatt a fát. Ügyel arra, hogy társulatában friss erőket, igéretes politikai sztárokat szerződtessen, de a szürke eminenciások megmaradnak. Az ország kormányozhatósága nem kerül veszélybe.

Magyarország t. kormányának helyzeti energiát ad a rendszerváltás, amelyben tetemes része volt - ezért bizalmi tőkét is szerzett -, de az új politika és szemlélet még alig hatolt be a gazdaságba. A választók kevesellnék, ha a kormány csak a válságot menedzselné, a kilábalás megtervezését és irányítását várják el tőle. Első vizsgája a kormányprogram lesz, amely az ellenzék megmérettetése is. Konstruktív voltát úgy bizonyíthatja, ha a gazdasági stratégia kidolgozásában és az attól elválaszthatatlan szociálpolitikai feladatok kidolgozásában részt vesz.

A zord idő, a válság, tehát kormány és ellenzék együttműködését követeli. Ám a konszenzus veszélye az, hogy a szilárd kormányzás a hatalom kisajátításába torkollik. Erre történelmünkben nem egyetlen példa van, miként az egypártrendszer sem csupán importtermék volt. E veszély elhárítása mindenhol az ellenzék dolga. Nálunk ez új lecke.

Az állampolgár tehát tanul, mint ezt a neve előtt a t betű jelzi.Eddig is róla volt szó, mert nemcsak a választó, a választott is állampolgár. A választók már túl vannak az első vizsgán. Sikeresen. Megőrízték a nyugalmukat, és úrrá lettek az indulataikon. Nemigen méltányolták azon politikusok igyekezetét, akik helyettük ragadtatták el magukat. A választók mérlegeltek. Melyik párt adja a legnagyobb biztonságot, hol a legkisebb kockázata a restaurációnak. Ez volt az elsődleges meggondolásuk. Ily módon a magyar politikai életben újonnan jelentkező politikai csoportosulások nyerték el a szavazatok többségét. A képviselőjelöltek személyét is ezekkel a követelményekkel szembesítették. Jobbára a múlt ellen szavaztak. Ez érthető.

Szándékukat erősítette az a választási kampány, amely okkal-ok nélkül, a régi rendszerrel való rokonsággal vádolt pártokat és személyeket. A győztes párt úgy vált ki a többiek közül, hogy náluk nagyobb nyugalmat, és nemzeti önbecsülést kínált. A választók a jobb jövő egyéb feltételeivel kevésbé számoltak, főként a tulajdonviszonyok tisztázatlansága folytán. A képviselők összeköttetéseire, befolyására sem tekinthettek, mert kapcsolataikat a politikai és gazdasági hatalmasságokkal csak a jövőben alakíthatják ki. A hagyományőrzésnek -, miként a szavavazatok arányából kitetszik - a vártnál jóval kisebb szerepe volt.

Jelen dokumentum aláírója, Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete, illetve az ahhoz csatlakozó pártok minden erejükkel biztosítani fogják a TV 20 közszolgálati kábeltelevíziós csatorna működését úgy, hogy a kerület lakossága valósághű, pártatlan tájékoztatást kapjon, hogy az 1994. évi országgyűlési és önkormányzati választás, valamint annak előkészületei törvény szerintiek és etikusak legyenek. Elsősorban arra törekszenek, hogy valamennyi műsorban az állampolgárokat a választáson való részvételre és döntéshozatalra ösztönözzék.

1.: A TV 20 minden műsorában egyenlő arányú nyilvánosságot biztosít a jelölteknek, kiemelt céljainak és programjainak.

2.: Az azonos jellegű és súlyú eseményeket igyekszik azonos módon bemutatni (választási nagy-gyűlések, stb.)

3.: Elkerüli a bújtatott választási propagandát.

4.: Megakadályozza, hogy a kampány során a politikai szereplők vitája a programok helyett a magánéletről szóljon. A jelöltek személyére vonatkozó közlések nem sérthetik a közízlést, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a személyiségi jogokat. Ilyen közléseknek csak akkor lehet helye, ha az befolyásolja a jelölt közéleti alkalmasságának megítélését. A jelöltek teljes politikai múltja ismertethető.

5.: A fizetett választási hírdetések, közlemények “Politikai hírdetés" állandó felirattal különüljenek el a műsoroktól és a többi hírdetéstől. Nem közölhető olyan hírdetés,

- amelynek megjelentetése sérti a közízlést, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az ország törvényeit és a személyes jogokat,

- amely törvényesen bejegyzett párt, szervezet rendezvényét megzavaró, vagy bojkottjára felhívó.

6.: A közvélemény-kutatások eredményeinek közlésekor közölni kell a kutatást végző szervezet vagy cég nevét, a feltett kérdéseket, a megbízó szervezet nevét, az adatgyűjtés időpontját és módját, a minta nagyságát és az ebből következő hiba lehetséges mértékét. Ha a közölt anyag azonos a kutatást végző szervezet által adott kutatási jelentéssel, a kutatás eredményéért és hitelességéért a kutatást végző szervezet teljes felelősséggel tartozik és vállalja a betekinthetőséget az adatokba. Ha párt vagy szervezet kéri a közlést, ugyanezzel a felelősséggel tartozik. A politikai tartalmú közvélemény-kutatásokat 1994. április 20. és 1994. május 31. között, valamint az önkormányzati választások első fordulója előtt két héttel és a második forduló között nyilvánosságra hozni nem lehet.

Talán még Te is emlékszel a gyermekkorból a felnőttkorba vezető első lépéseidre, amikor először mentél egyedül iskolába, boltba, orvoshoz, először utaztál egyedül vonaton. Talán emlékszel Te is arra a büszke pillanatra, amikor átvetted életed első személyi igazolványát. Akkor kezdted érezni, hogy nemcsak a családhoz és barátaidhoz tartozol, hanem egy nagyobb közösségnek, a társadalomnak is tagja vagy.

Azóta felnőttél, fokozatosan téve meg azokat a lépéseket, amelyek során megtanultad, hogyan irányíthatod önállóan az életedet. Nagykorú lettél, ami nemcsak azt jelenti, hogy tetteidért már magadnak kell vállalnod a teljes felelősséget, hanem azt is, hogy jogaiddal szabadon élve csak rajtad áll, merre kormányozod sorsod hajóját.

Ám az utolsó lépés még hátra van! Még van egy jogod, amivel eddig nem élhettél, s amivel most élned kell, ha érezni akarod, hogy végre te is a felnőtt társadalom teljes jogú tagja lettél, és végre nemcsak alkalmazkodnod kell hozzá, hanem magad is beleszólhatsz alakulásába.

Talán unalmasnak tartod a politikát, de nem maradhatsz közömbös Te sem, hiszen most dől el, hogy milyen lesz a jövő, amelyben majd élned kell. Végre egy meccs, ahol nemcsak szurkolhatsz, hanem labdába is rúghatsz, és este a TV-képernyőn villódzó számadatokban és -oszlopokban a magad voksát is láthatod!

Amikor szavazólapodat - amely Tiéd, és csak a Tiéd - a ládába dobod, érezni fogod, hogy talán életedben először nemcsak magadért, hanem országodért, fiatal demokráciánk erősítéséért is cselekedtél valamit.

Tedd meg az utolsó lépést!

Szavazz!