VII.
VÁLASZTÓJOGI REFORM:
TÖBBES JELŐLÉS - PLURALIZMUS NÉLKÜL (1960-1989)

Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának

Szeged

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által 1963. február 24-re kitűzött országgyűlési képviselői és tanácsi választások politikai előkészítéséről és szervezési munkáiról szóló beszámoló jelentésemet az alábbiakban teszem meg.

1. Politikai előkészítő munka

A politikai előkészítő munkát, a választások politikai irányítását az illetékes pártbizottságok megyei, járási, városi szinten üléseiken tárgyalták meg és hoztak határozatot a választási munka politikai előkészítésével kapcsolatban.

Az illetékes szervek párt és tanács V.B. a Hazafias Népfront Bizottságok és az egyéb tömegszervezetek munkatervet készítettek a választási munka lebonyolításával kapcsolatosan. E munkatervek képezik a választási szervező és politikai munka alapját.

Ezt követően az illetékes pártszervek mintegy 4100 fő propagandistát képeztek ki, akik szintén aktívan részt vesznek a választások politikai és szervező munkájában.

2. Választási - szervező munka

A tanácsok végrehajtó bizottságai javaslatai alapján 407 városi és 162 járási választókerületet alakított ki a megyei tanács Végrehajtó Bizottsága 1962. november hó 13-i ülésén. Egyidejűleg a megyei választókerületek számát 69 polgári, 1 HM és 1 BM választókerületben javasolta megállapítani az Elnöki Tanács felé.

1962. november hó 22-én a járási tanácsok végrehajtó bizottságai megállapították a községi választókerületek számát. E szerint a megye területén összesen 2514 községi választókerület kialakítása történt meg.

Mindezeket figyelembe véve a megye területén összesen 3154 választókerületet alakítottak ki a végrehajtó bizottságok, illetve a megye vonatkozásában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az 1958. évi 3205 választókerülettel szemben. Ez a szám 51-gyel kevesebb, mint az 1958. évi választások során kialakított választókerületek száma...

A jól szervezett összeírási munka eredményeként városaink és községeink 4 nappal a megadott határidő előtt már 1962. december 18-án hozzáfoghattak az ideiglenes névjegyzék leírásához és 1962. december hó 27-én Hódmezővásárhely Városi Tanács V.B. választási csoportja már azt jelentette, hogy az ideiglenes névjegyzék leírása 95 %-ban megtörtént. Ugyanebben az időpontban Csongrád város 50 %, Szentes város 20 %, míg Makó város 10 %-ban haladt előre az ideiglenes névjegyzék leírásával...A választási hirdetmények február 12-én lesznek a községekbe és városokba kifüggesztve.

1962. december hó 28-án valamennyi tanácsszinten kialakították a szavazóköröket. E szerint a járások területén 267, ezen belül a szegedi járás területén lévő községekben 141, a szentesi járáshoz tartozó községek területén 79 és a makói járás területén lévő községekben 47 szavazókör lett kialakítva.

A városok 184 szavazókört alakítottak ki, amiből Hódmezővásárhelyen 85, Makón 40, Szentesen 33 és Csongrádon 25 szavazókör lett felállítva.... A választási szervező munka legjelentősebb szakasza a jelölőgyűlések szervezése a megye egész területén valamennyi tanácsszinten folyamatban van. Összesen 3154 jelölőgyűlést és több száz csatlakozó gyűlést kellett szervezni a tanácstagi választókerületekben, emellett 14 országgyűlési, - és 7 országgyűlési pótképviselő jelölőgyűlést is meg kellett szervezni.

A jelölőgyűlések eddigi tapasztalatairól a következőkben számolok be:

Általánosságban elmondható, hogy a nagyszámú jelölőgyűlések a megye egész területén rendben, megfelelő előkészítés mellett folynak. A választók nagy többsége részt vesz a jelölőgyűléseken, bár néhány helyen, különösen a külterületeken ebben a vonatkozásban hiányosságok vannak...A jelölőgyűlések szervezése és megtartása terén a legjobb eredményt a makói járás mutatta fel, ahol a jelölőgyűlések beindulásának első napján, január 10-én 60 községi, 3 járási és egy megyei jelölőgyűlést tartottak, összesen 2615 résztvevővel. Az átlagos megjelenési arány 67,8 %. Ez a legjobb eredmény eddig a megye területén.

A jelölőgyűlések szervező munkáját az 5 tagú megyei választási csoporton kivül 34 fő megyei tanácsi dolgozó segíti, akik a választás napjáig részt vesznek a szervező munkában és a választás napján segítik az alsóbb tanácsi szerveket...

Szeged, 1963. január hó 16.

Március 19-én az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztása a törvény előírásainak megfelelően, rendben folyt le.

A névjegyzékbe és pótnévjegyzékbe felvett választójogosultak száma összesen 7 215 408. Ebből 7 131 151 választópolgár - 98,8 % - élt szavazati jogával. Az országgyűlési képviselőjelöltekre leadott szavazatok közül érvényes 7 105 709, érvénytelen 25 442 (0,4 %). A leadott érvényes szavazatok közül a Hazafias Népfront jelöltjeire 7 086 596, az összes szavazók 99,7 %-a, ellenük 19 113 fő (0,3 %) szavazott.

Összesen 349 országgyűlési képviselőt választottak meg, 9 országgyűlési választókerületben két jelölt indult. Ezekben az első helyen jelöltek nyerték el a mandátumot.

A megválasztott tanácstagok száma 84 508. Két vagy több jelölt 686 tanácstagi választókerületben indult. 560 választókerületben az első, 119-ben a második, 1 választókerületben a harmadik helyen jelöltet választották meg; 6 választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok többségét.

MSZMP. Járási Végrehajtó Bizottságának!

Járásunk területén az országgyülési és tanácstagi választások 1967. március 19.-én a törvényes előirásoknak megfelelően rendben, szervezetten, jó politikai hangulatban befejezést nyertek.

A választás napját mintegy 5 hónapos előkészitő munka előzte meg. Az előkészitő munka során minden szinten a párt és népfront szervek elbeszélgettek a tanácstagokkal, az addig végzett munkáról és a jövő feladatairól. Köszönetet mondtak a 4 éves eredményes tevékenységért.

A társadalmi szervek aktivái - járásunk területén mintegy 240 fő - kellő időben rendben és szervezetten számbavették a választásra jogosult személyeket. Az összeirás szerint járásunkban 95.800 lakos közül 68.467 személy - a lakosság több mint 72 %-a - volt jogosult választani.

Az összeiróbiztosok - kisebb hiányosságoktól eltekintve - eredményes, jó munkát végeztek, melyért elismerés illeti őket.

Járásunk területén a választási törvény intézkedéseinek megfelelően kialakitottuk a különböző szintü választókerületeket: igy 3 országgyülési választókerületet, Monor, Vecsés, Gyömrő székhellyel, 12 megyei, 60 járási, 782 községi tanácstagi választókerületet.

A népfront szervek - a párttal egyetértésben - létrehozták a különböző választási szerveket, a választási Elnökségeket, választókerületi és szavazatszedő bizottságokat, különböző szinteken járásunk területén összesen mintegy 2700 fővel.

A választási szervek várakozáson felüli érdeklődést és aktivitást tanusitottak a választási munkával kapcsolatban. Eredményesen szervezetten és fegyelmezett módon látták el feladatukat, munkaterületükön biztositották a törvényes rendet, a jelölőgyülések eredményes végrehajtását, a választás napján pedig a szavazás eredményes lebonyolitását.

A jelölőgyülések szervezésében a 2700 fős választási szerven kivül mintegy 3300 párt, tanácsi és más tömegszervezeti aktiva, összesen 6000 aktiva vett részt. Munkájukat lelkesedéssel és nagy odaadással végezték.

A jelölőgyüléseken 3 országgyülési képviselőt, 12 megyei, 60 járási, 782 községi tanácstagot jelöltek. Kettős jelölés csak községi szinten volt: Monoron 1, Vecsésen 1, Gyömrőn 2.

A jelölőgyülések iránt a lakosság nagy érdeklődést tanusitott. Az összesen 847 jelölőgyülésen a választópolgárok mintegy 24 %-a, 26 888 fő vett részt. Az elhangzott felszólalások száma: 2294, melyből 1329 közérdekü bejelentés. A bejelentések főleg utak, járdák létesitésére, javitására, vizellátásra, villanyhálózat bővitésére, iskola, kulturház bővitésére, kereskedelmi hálózat, szolgáltató-javitó ipari tevékenység javitására vonatkozott...

A választásokkal kapcsolatos adminisztrativ és technikai feladatok ellátására megalakult a Járási Választási Iroda. Az Iroda irányitotta a járás egész területén a választási eredmények gyors összegyüjtését, továbbitását, a községi felelősi hálózatot és futárszolgálatot.

A választás megfelelő előkészitése eredményeképpen március 19-én a választási apparátus feladatainak ismeretében megfelelően felkészülve, megkezdte munkáját, a szavazóhelyiségek, a választás ünnepélyességének megfelelő külsőségek között várták a választópolgárokat. A szavazás valamennyi szavazókörben reggel 7 órakor megkezdődött, 9 órára leszavazott a választópolgárok mintegy 30 %-a, 11 órára mintegy 65 %-a, 17 óráig pedig 98 %-a. A szavazás elsőként fejeződött be járásunk területén Csévharaszton (11. óra), Bénye, Káva, Uri (13. órára), 17 órakor 12 községben szavazott le valamennyi állampolgár.

Járásunk lakosságának, választópolgárainak az egész nap folyamán jó volt a politikai hangulata. Községeink zömében külön gondot forditottak az uj választók köszöntésére, több községben ünnepélyesen emléklapot atak át részükre. Tápiósáp községben pedig az uttörők virággal köszöntötték az első szavazókat. Több helyen olyan választópolgárok is, akik az elmult választás során csak nehezen adták le szavazatukat, most időben, ünneplő ruhában jelentek meg, s adták le szavazatukat a szavazóhelyiségekben.

Járásunk területén a választási szervek törvényes keretek között végezték munkájukat, törvénysértés, bejelentés, észrevétel nem történt. Rendellenesség, ellenséges megnyilvánulás az egész nap folyamán nem volt járásunk területén.

Járásunk területén az 1967. évi országgyülési és tanácstagi választások összesitett eredménye az alábiak szerint alakult:

Választójogosultak száma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68.467,

leadott szavazatok száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67.976, 99,2 %

A Hazafias Népfront jelöltjére szavazott:

Országgyülési képviselőre a választópolgárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99,6 %-a

megyei tanácstagokra " . . . . . . . . . . . . . . . 99,3 %-a

a járási tanácstagokra " . . . . . . . . . . . . . . . 99,6 %-a

községi tanácstagokra " . . . . . . . . . . . . . . . 99,2 %-a

A járásunk területén az országgyülési és tanácstagi választásokat a párt vezetésével, a hazafias népfront égisze alatt, a különböző választási szervek aktiv, lelkes közremüködése mellett bonyolitottuk le. A járás lakosságának, választópolgárainak politikai hangulata és a választási munkában aktiv közremüködése igen jó volt.

A járási, községi, párt, népfront, tanács, tömegszervezetek szervezői, irányitó munkája eredményeként sikeresen hajtottuk végre a választási munkát.

Kérem tájékoztató jelentésem elfogadását.

Monor, 1967. március 25.

Minisztertanács “Szigorun titkos!"

Tanácsi Hivatala

Budapest

A Minisztertanács Tanácsi Hivatal elnökének 5-3/1971. Vál. TÜK. számu utasitásának 25/b pontjára hivatkozással, a jelölőgyülésen elhangzott bejelentésekről szóló 2. sz. melléklet szerinti jelentésemet az alábbiakban terjesztem fel:

A/ a/ A jelölőgyülésen megjelentek száma összesen: 90.684

b/ Elhangzott felszólalások száma összesen: 11.887

B/ A felszólalások közül közérdekü bejelentésnek volt tekinthető: 9.962

E közérdekü bejelentések közül:

összesen: 6.949

Ezen belül:

a/ ut, járda, csatorna: 3.571

b/ kut, vizellátás 823

c/ kulturház, iskola: 390

d/ közvilágitás, villanyhálózat: 844

e/ egyéb: 1.321

2. Kiskereskedelmi hálózatra, áruellátásra vonatkozott: 708

3. Szolgáltató, javitó-kisipari tevékenységre vonatkozott: 270

4. Házkezelésre vonatkozott: 160

5. Közlekedésre vonatkozott: 522

6. Munkaerőgazdálkodási kérdésre vonatkozott: 31

7. Kulturális intézmények müködésére vonatkozott: 269

8. Egészségügyi, szociális ellátásra vonatkozott: 622

9. Mezőgazdasági termelésre vonatkozott: 122

10. A tanácsi apparátus és a tanácsi intézmények müködésére,

ügyintézésére vonatkozott: 175

11. Egyéb (egyik pontba sem sorolható) 134

C/ A felszólalások közül egyéni panasznak volt tekinthető összesen: 418

Salgótarján, 1971. április 8-án.

Minden választópolgárnak joga, egyben hazafias kötelessége is, hogy részt vegyen
a tanácstagok megválasztásában.

Mindenki az állandó lakóhelye szerinti illetékes szavazókörban szavaz. Valamennyi választópolgár értesítést kapott arról, hogy melyik tanácsi választókerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazóhelyiségben szavazzon. A szavazás megkönnyítése érdekében kérjük, hogy az értesítést minden választó vigye magával és adja át a szavazatszedő bizottság elnökének.

Aki állandó lakóhelyét időközben megváltoztatta, az a tanács végrehajtó bizottságától kérjen igazolást és az igazolás alapján az új lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottságától legkésőbb április 14-ig kérje a választók névjegyzékébe történő felvételét.

Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja.

A szavazó személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolja.

A szavazás titkos. A szavazás a szavazófülkében történik.

Egy jelölt esetén a jelöltre úgy szavazunk, hogy a szavazólapot változtatás nélkül borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába helyezzük.

Több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó áthúzza annak (azoknak) a jelölt(eknek) a nevét, aki(k)re nem kíván szavazni és csak annak a jelöltnek a nevét hagyja meg, akire szavaz.

Érvénytelen a szavazat, ha több jelölt esetén a szavazó a szavazólapon egynél több jelölt nevét meghagyta.

Holnap országgyűlési képviselőket választ az ország. Elkészültek a szavazólapok, mindenütt megalakultak a szavazatszedő bizottságok. Ma berendezik a szavazóhelyiségeket, felállítják a szavazófülkéket. Ismeretes, hogy a szavazás módját és rendjét a választójogi törvény írja elő. Miután vasárnap milliók élnek állampolgári jogukkal, s vesznek részt országgyűlési képviselők megválasztásában, érdemes felidézni a választójogi törvényben szabályozott néhány közérdekű tudnivalót a szavazás rendjéről és módjáról.

Mindenki csak személyesen és érkezési sorrendben szavazhat. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik, de ha a helyi körülmények ezt indokolják és a választási elnökség engedélyezi, a szavazás 5 órakor is elkezdődhet. A szavazás este 6 óráig tart, ha azonban a névjegyzékbe felvettek jelentős része 6 óráig még nem szavazott, a szavazatszedő bizottság este 7 óráig meghosszabbíthatja a szavazás idejét. S a fontos aktus előbb is befejezhető, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó leszavazott.

A szavazáshoz mindenkinek magával kell vinnie a személyi igazolványát és azt az értesítést, amit a tanácstól kapott, hogy felvették a választók névjegyzékébe; ez az értesítés azt is tartalmazza, hol, melyik szavazóhelyiségben szavazhat.

E két okmány alapján állapítja meg a szavazatszedő bizottság, hogy a választó a névjegyzékben szerepel-e. Akik a névjegyzék elkészítése után állandó lakóhelyüket megváltoztatták vagy holnap, a szavazás napján előreláthatólag nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön, a lakhely szerinti tanács végrehajtó bizottságától kérhették választójoguk igazolását. Ezzel az igazolással legkésőbb a mai napig kell jelentkezniük új állandó lakóhelyükön, illetve tartózkodási helyük tanácsánál és kérniük felvételüket a választók névjegyzékébe. Aki tehát eddig ezt elmúlasztotta, ma még pótolhatja, a tanácsok ügyeletet tartanak. Kivételesen a szavazatszedő bizottság is felveszi a választót holnap a névjegyzékbe, ha az illető az említett igazolást bemutatja. Például üdülők vagy egyéb okból másutt tartózkodók vasárnap is jelentkezhetnek az említett igazolással a legközelebbi szavazóhelyiségben.

Szavazni a szavazófülkében kell, hogy a szavazatszedő bizottság így is biztosítani tudja a szavazás titkosságát. A szavazás ideje alatt a fülkében a szavazón kívül senki sem tartózkodhat, de aki valamilyen testi fogyatékossága miatt segítségre szorul, igénybe veheti másik választójogosult segítségét. A lakásukon fekvő betegeket - kérésükre - a szavazatszedő bizottság legalább két tagja felkeresi és így lehetővé teszi az ő számukra is a szavazást. Fontos feltétel viszont, hogy a szavazás titkosságát ilyenkor is biztosítani kell. Ha valaki a szavazás során nem ért egyet a szavazatszedő bizottság valamely intézkedésével, kifogást tehet annál a választási elnökségnél, amelyhez a szavazatszedő bizottság tartozik.

Ismeretes, hogy jó néhány választókerületben két jelöltet is állítottak az állampolgárok. Ha az országgyűlési választókerületben csak egy jelölt van, arra úgy lehet szavazni, hogy a szavazólapot a jelölt nevének áthúzása nélkül borítékba zárjuk és azt az urnába helyezzük. Két jelölt esetén a szavazás módja az, hogy az egyik jelölt nevét, vagyis akire nem kívánunk szavazni, áthúzzuk, a másik nevet változatlanul hagyjuk, majd a szavazólapot borítékba zárjuk és elhelyezzük az urnában. Vigyázat: két jelölt esetén egy nevet feltélenül ki kell húzni, mert ha mindkét jelölt neve érintetlenül marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. Különösen ezekre a választókerületekre vonatkozik, hogy a választójogosultnak ismerniük kell az érvényes szavazás módját. Ebben a szavazatszedő bizottságoknak kell segítséget nyújtaniuk. Olvasóink lapunkban láthatnak két - nem létező személyek nevével nyomtatott - szavazólapot. Az egyik kettős jelölést tüntet fel. Mint látható, a jelöltek neve ilyenkor ABC-sorrendben szerepel, tehát a sorrend semmiképpen sem a jelöltek rangsorolását jelenti.

A külföldön tartózkodók nem szavaznak.

A szavazatszedő bizottság nem engedi szavazni azt a választót, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni személyazonosságát. Az így visszautasított választónak azonban, ha már megfelelően tudja igazolni magát, joga van ismét megjelenni a szavazóhelyiségben és szavazni.

Nem szavazhatnak végül is azok, akik nem szerepelnek a választói névjegyzékben és igazolásuk sincs; illetve, akik szerepelnek ugyan a névjegyzékben, de személyazonosságukat nem tudják igazolni és a szavazatszedő bizottság egyik tagja sem ismeri őket.

Bizalmas!

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1985. junius 8-ra országgyülési képviselő és helyi tanácstagi választásokat tüzött ki. Ezek lebonyolitására a választási rendszer továbbfejlesztését is jelentős, 1983. évben megalkotott uj törvény (1983. évi III.tv.) és annak végrehajtási rendelkezései alapján kerül sor. A továbbfejlesztés lényege, hogy a jól bevált alkotmányos elvekre és szabályokra alapozva a társadalmi, állami élet fejlődéséhez igazodóan lényeges előrelépés történjen a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésében, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tételében. Bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepe, egyszerüsödjék a választások előkészitése és lebonyolitása. Ezen főbb célkitüzéseket a törvény a következő legfontosabb uj rendelkezésekkel kivánja elérni:

- országgyűlési képviselők és tanácstagok kötelező többes jelölése

- pótképviselő, illetve póttanácstag intézményeinek bevezetése

- országgyűlési képviselők választásáról országos választási lista bevezetése

- választójogból kizártak körének csökkentése

- eljárás egyszerüsitése (visszahivás, választók nyilvántartásával kapcsolatos kifogások szabályozása, országgyűlési választókerületi bizottság megszüntetése stb.)

A fenti kiemelésből is érzékelhető, hogy a felkészülés, az előkészitő munka a korábbiaknál nagyobb feladatokat, fokozottabb politikai felelősséget és aktivitást kiván mind a párt-, állami és népfront szervek, mind az előkészitésben közremüködő egyéb szervek és állampolgárok részéről is....

A felkészités, előkészités helyzete, feladatai:

Az előkészitő munkálatok a vonatkozó központi és megyei párt és állami határozatokban, állásfoglalásokban és előirásokban megfogalmazott célkitüzések figyelembevételével indultak meg és vannak folyamatban. A munkálatokat az MSZMP Városi Bizottsága irányitásával, a Hazafias Népfront és a Városi Tanács közremüködésével végezzük. Az MSZMP Városi Bizottság az irányitó, koordináló és ellenérző tevékenység ellátására városi operativ bizottságot hozott létre. A Városi Tanácsnál 5 tagu választási csoport alakult és kezdte meg müködését... Kiemelt szervezési feladat a jelölőgyülések előkészitése, amely a napokban kezdődött meg. A kerületi párt és népfront szervek vezetői most készitik javaslataikat a jelölőgyülések helyére, idejére, a levezető elnök és a javaslattevő személyére. Különösen az utóbbi két személy kiválasztására igényel nagy körültekintést, nagy odafigyelést, amelyre a szükséges iránymutatást megadtuk. Ezt követően kerül sor az előadók és jegyzőkönyvvezetők kijelölésére. Igy fog elkészülni a jelölőgyülések ütemterve, amely április 15-től május 15-ig folyamatosan tartalmazni fogja a rendezvényeket.

A képviselői jelölőgyülésekre a tanácstagi jelölőgyüléseket megelőzően fog sor kerülni, a közelebbi időpont még nem ismeretes.

A helyi tanácsi választókerületben egy, az országgyülési választókerületben legalább két jelölőgyülést kell tartani. A jelölőgyüléseket követően kerülhet sor a jelöltek részéről a tevékenységüket és elképzeléseiket választóikkal ismertető gyülések szervezésére.

Az egyéb szervezési és technikai jellegü feladatok végrehajtására (választók nyilvántartása, módositása, kiegészitése, szavazóhelyiségek kialakitása, berendezése, különböző hirdetmények közzététele, gépkocsik, nyomtatványok biztositása stb.) a Cs[ongrád]m[egye]-i Tanács Elnöke részletes utasitást adott ki, amelynek alapján a tanácsi választási csoport folyamatosan végzi az esedékes tennivalókat.

A helyi tanácstagok kiválasztásával kapcsolatos kádermunka alapját a kádermunkáról szóló párthatározatokban foglalt elvek képezik. Már a kezdeti időszakban is érezhető a kötelező kettős jelöléstől való idegenkedés. Úgy tünik, hogy a közvélemény “bukott emberkénti" megitélésétől tartva nehéz lesz minden esetben két megfelelő jelölt állitása, különösen a párt és állami vezetők “melletti" indulás biztositása, illetve előkészitése kiván rendkivüli körültekintő kiválasztó és meggyőző munkát.

A jelöltek szociális összetételénél a felsőbb iránymutatásokból is adódóan alapvetően tartani kellene a fentebb már emlitett, a legutóbbi választások során kialakult arányokat. Indokolt a nők és fiatalok arányának lehetőség szerinti növelése, különösen az utóbbiak vonatkozásában (megyei arány 19,7 %, városi arány 15,6 %).

A jelenlegi tanácstagok tevékenységének áttekintése megtörtént, a velük való elbeszélgetés a közeljövőben fog megkezdődni. A jelöltekre vonatkozóan személyi javaslatot kértünk a jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzemektől, a körzeti párt és népfront szervektől, a KISZ Városi Bizottságától. Az elbeszélgetések és a javaslatok figyelembevételével kerül sor - a lakóterületi elv szemelőttartásával - a jelöltek kiválasztására...

Hódmezővásárhely, 1985. március 8.

Az országgyűlési és a helyi tanácstagi választókerületekben április 15. és május 15. között tartják meg a választópolgárok jelölő gyűléseit. A gyűlések minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek.

A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront bizottságai szervezik a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek bevonásával. Ezeken a választókerület lakosai és a választókerület területén levő vállalatok, szövetkezetek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviselői vehetnek részt. A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak képviselői és bármely választópolgár.

Az országgyűlési képviselők jelölésére választókerületenként két vagy több jelölő gyűlést kell tartani. A korábbi jelölő gyűlésen elhangzott valamennyi személyi javaslatot - ha a javasolt személy ott szavazatot kapott - a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell bocsátani. Ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el, a már megtartott jelölő gyűlést nem kell újból összehívni. A képviselő-jelöléshez valamennyi jelölő gyűlésen megjelent összes választó harmadának igenlő szavazata szükséges, függetlenül attól, hogy a jelöltet melyik gyűlésen javasolták.

A helyi tanács tagjának jelölésére választókerületenként egy jelölő gyűlést kell tartani. Azokban a községekben, ahol a lakosok száma ötszáznál nem több, a választókerületek jelöltjei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők, ha ezzel a jelölő gyűlésen jelenlevő választók egyetértenek. Helyi tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő gyűlésen megjelent állampolgárok harmadának szavazatát.

Az országgyűlési képviselő és tanácstag jelölésének törvényes feltétele, hogy a jelöltnek legyen választójoga, s fogadja el a a Hazafias Népfront programját.

A jelölés mind az országgyűlési választókerületekben, mind a helyi tanácstagi választókerületekben nyílt szavazással történik. A jelöltekre vonatkozó javaslatokat - elhangzásuk sorrendjében - egyenként kell szavazásra bocsátani. A jelölő gyűlésen részt vevő polgárok több személyre is szavazhatnak.

Tisztelettel köszöntöm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntöm a televízió nézőit, a rádió hallgatóit. Az itt jelenlevők személyében köszöntöm Csepel, Budapest dolgozóit, köszöntöm a magyar munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, az alkalmazottakat, a választásra készülő, szocializmust építő magyar népet.

Az utóbbi hónapokban politikai életünk nagyon mozgalmas volt. Nemrégiben zajlott le a Magyar Szocialista Munkáspártnak, társadalmunk vezető erejének nagy fontosságú XIII. kongresszusa. Azt követően méltóan megemlékeztünk hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulójáról. Megünnepeltük május elsejét, a munkásosztály, az internacionalizmus nagy nemzetközi ünnepét, és közben megkezdődött a választási kampány. E politikai események során szó esett a bennünket vezérlő elvekről, politikánkról, céljainkról, helyzetünkről, nehézségeinkről, a követendő útról, a megoldandó feladatokról. Minden lényeges kérdésről a tömegek iránti bizalommal, nyíltan beszéltünk. Most ennek az eseménysorozatnak, a választási politikai munkának az utolsó szakaszában vagyunk. A lezajlott jelölő- és választási gyűléseket nagyfokú politikai aktivitás jellemezte. Ezeken mintegy másfél millióan vettek részt, a választóknak több mint 20 százaléka.

Számunkra természetesen nagyon fontos, hogy az állampolgárok milliói hogyan fogadták kongresszusunk határozatait és a Hazafias Népfront állásfoglalását, amelyben magáénak vallotta pártunk országépítő programját. Felelősséggel és örömmel szólok arról, hogy az emberek nemcsak nagy érdeklődéssel, hanem megértéssel, támogatással és tettrekészséggel fogadták törekvéseinket, s ezt szavakban is kifejezték. Hiszen csak a választásokkal kapcsolatos gyűléseken kétszázezer ember felszólalt, és nyíltan állást foglalt. Ez óriási fontosságú. De ennél is fontosabb állásfoglalás fejeződik ki a mindennapi munka, a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett szocialista munkaverseny eredményeiben. A bányászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállalva, szabad szombaton, kommunista műszakon,teljes erővel dolgoznak, hogy a szocialista céljaink eléréséhez annyira fontos idei népgazdasági tervet minél jobb eredménnyel teljesítsük.Ezért ezeket a mind szavakban, mind tettekben megnyilvánuló állásfoglalásokat nagyon nagyra értékeljük, az egyik legfontosabb előrevivő erőnek tartjuk.

Június 8-án, szombaton lesznek az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások. Ennek szintén megvan a maga nagyon nagy jelentősége. Büntetőjogi szankció természetesen nem sújtja azt, aki nem szavaz. De úgy gondolom, hogy a közügyekben gondolkozó s népünk felemelkedését szívükön viselő emberek előtt világos: a választásokon való részvétel milliók állásfoglalása politikánk fő iránya mellett. Amint az előttem szóló csepeli fiatalasszony is mondotta, a szavazópolgárok is megértik, hogy ezen a választáson aktívan részt venni, és a szavazatukkal is kifejezésre juttatni az egész nép alapvető politikai törekvéseivel való egyetértést - ez erkölcsi és politikai tett. A szavazás a politikánk, a rendszerünk, a népi hatalmunk, a szocializmus, a béke és az építő programok melletti kiállást, állásfoglalást jelent....

- Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról - kezdte beszédét Papp Lajos.

- Jelentem az Országggyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek.

- Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfrontjellegét, szélesített választási rendszerünk demokratizmusát...

- A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölő gyűlések szerepe. A Hazafias Népfront-bizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölő gyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfélmillió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét személyre szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben indult 873 képviselőjelölt közül 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok. Összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választókerület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel...

- A választások összegzett eredménye alapján megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyűlési képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot.

Nincs értelme a csűrésnek, csavarásnak, a hétvégi három pótválasztás közül kettőn egyértelmű eredmény született. Mindkét helyen a Magyar Demokrata Fórum jelöltje, következésképpen az ellenzék győzött. Alulmaradt velük szemben mind az MSZMP, mind a Hazafias Népfront embere. Ez egyfajta ítélet, a szavazók véleménye az országos politikai viszonyokról is. Lehetne persze különböző árnyaló szempontokat is figyelebe venni. Például azt, hogy sem Szeged, sem Kecskemét nem Magyarország, sőt még e két városban is nem a teljes közösség döntött, hanem csupán két választókerület jogosultjai. Ebből tehát messzemenő következtetéseket levonni, még inkább irányzatokra törvényszerűségeket alkotni túlzás volna.

Igaz is, meg nem is. Nem mellőzhetjük ugyanis azt a széleskörű nemzetközi visszhangot, amely ezt a szombati eredményt máris kísérte, és - ami nagyon fontos - zömében olyan fővárosokból érkezett, ahol a többpárti választási rendszernek nagy hagyományai vannak, tapasztalataik is megszívlelendők. Az sem mellékes persze, hogy Nyugaton az ilyen pótválasztásokból akkor szoktak tanulságokat elemezni, ha a körzet valóban reprezentatív, mint csöppben a tenger tükrözi a lakosság összetételét, foglalkozási, jövedelmi megosztottságát, politikai meggyőződését , tehát csakugyan mintának tekinthető. Nos, ez sem Szegedről, sem Kecskemétről, még kevésbé a néhány ezer szavazatról nem mondható el. Nem mintavétel tehát, de mindenképpen tanulság.

Szívderitő volt vasárnap este a tévéhíradó nyilatkozataiból hallani, hogy egyik győztes sem - sem dr. Raffay Ernő, sem dr. Debreczeni József - nem diadalittasan, a győzelem mámorában nyilatkozott, hanem higgadtan, megfontoltan, az ország nagy feladataira tekintve. Azt egyik sem mellőzhette hangsúlyozni, hogy az ő felülkerekedésük az elmúlt negyven esztendő elítélése, a választóik véleményt mondottak az MSZMP hullámzó, a válságért döntő felelősséget viselő politizálásáról, és ezt kétségbevonni aligha lehet. Olyannyira nem, hogy a rádió vitaműsorában ugyanígy vélekedett az MSZMP képviselője is. A jövő programjai még csak most alakulnak, jószerivel csak akkor lesznek készen, ha már ismert az igazi általános választások időpontja, így csak arról lehetett itélkezni, mi volt a rossz, arról kevésbé, mi volna a jó. Márcsak ezért is csak a részleges tanulságok a hitelesek, nincs helyük az általánosításoknak. A kommunista reformkörök most forronganak, most alakítják saját pártjuk jövőjét is, és maguk is csupán részletekben tudják megmondani, mit tennének, ha az október elején esedékes kongresszusukon megszerzik a többséget, végképpen maguk mögé utasítják a visszarendeződést kívánókat. De - ez is fontos a mostani szombat után - azzal fölfegyverkezve készülhetnek, hogy a régi módon semmiképpen sem mehet tovább, mert íme, mi lesz abból, ha a nép úgy érzi, ez az MSZMP nem tudja megújítani önmagát. Alighanem az is egyik intelme a szegedi és a kecskeméti döntésnek, hogy hiteles kommunista csakis a reformkommunista lehet. Féreértés ne essék, ez nem a két helyi vesztes jelöltre érvényes, ők megtették, amit tudtak, inkább szintén általános törvényszerűségként megszívlelendő.

De okulásuk lehet a győzteseknek is. Igazuk van abban, hogy magukat csak az “első fecskéknek" tekintik, hiszen olyan parlamentben foglalhatnak majd helyet néhány hét múlva, ahol ők lesznek a többpártrendszer első képviselői. És közülük is mindössze hárman. De ezzel az új helyzettel megváltozott az egész ellenzék viszonya a politikához... A szombati választások csak nyomatékosabbá tették, hogy végre elérkezett az idejük a komoly politikai tárgyalásoknak. Tekinthetjük akár úgy is, hogy az eddigi tanácskozások csak mintegy szárnypróbálgatások voltak, tapogatózások, kinek meddig, milyen feltételekig terjed a türelme. Most már mindennek higgadtabbnak is, megfontoltabbnak is kell lennie. Érvényes ez mindhárom félre: az MSZMP-re, az ellenzékre és a harmadik oldalra egyaránt. A többpártrendszer győzött, hangzott el vasárnap többízben is, most mindannyiunknak kell győznünk - akár önmagunk fölött is.

(MTI) 1989. augusztus 5-én három országgyűlési választókerületben volt pótválasztás. A választások a törvényes rend szerint történtek meg.

A Bács-Kiskun megyei 3. számú választókerületben (Kecskemét) a névjegyzékbe felvettek száma 19 930 fő. A választáson részt vett 11 430 fő, a választójogosultak 57,35 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 11 186, az érvényteleneké 244.
Dr. Debreczeni József 7876 (70,41 százalék), dr. Kiss István 2147 (19,19 százalék), Varga László 1100 (9,83 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 63 (0,57 százalék) fő. Az új képviselő dr. Debreczeni József.

A Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben (Kiskunfélegyháza) a névjegyzékbe felvettek száma 26 008. A választáson részt vett 12 654 fő, a választójogosultak 48,65 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 12 373, az érvényteleneké 281. Fekete Pál 3601 (29,10 százalék), dr. Garai István 4775 (38,59 százalék), dr. Vas László 3885 (31,40 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelkölt ellen szavazott 112 (0,91 százalék) fő. A választáson a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, ezért időközi választást kell tartani az 1983. évi III. választási törvény rendelkezései alapján.

A Csongrád megyei 1. számú választókerületben (Szeged) a névjegyzékbe felvettek száma 21 938. A választáson részt vett 11 119 fő, a választójogosultak 50,68 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 10 921, az érvényteleneké 198. Dr. Dobozy Levente László 1747 (16 százalék), Miklós Károly 2395 (21,93 százalék), dr. Raffay Ernő 6720 (61,53 százalék) szavazatot kapott. Valamennyi jelölt ellen szavazott 59 (0,54 százalék) fő. Az új képviselő dr. Raffay Ernő.

A hivatalos eredmények a Magyar Közlönyben jelennek meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerületben az időközi választást későbbi időpontban tűzi ki.

Budapest, 1989. augusztus 5.