V.
VÁLASZTÓJOG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1920-1944)

Folyó évi 10/biz. számú rendeletére jelentésemet következőkben teszem meg:

A nők választójoga feltétlenül eltörlendő lenne. Ez ellen maguk a nők zúgolódtak s a legtöbb csak azért szavazott, mert félt a büntetéstől, vagy pedig férjük, apjuk - családfő - reájuk parancsolt. E szerint a nők nem szabad akaratuk, helyesebben meggyőződésük szerint szavaztak, hanem külső befolyás nyomása alatt, tehát a szabad és tiszta választás elve a nőknél egyáltalában nem érvényesült s így épen ezen elv helyes keresztül vitele parancsolólag követeli a nők választójogának a megszüntetését, eltörlését. - A nők ellenszenvét a választás ellen igazolja azon minden községemben megfigyelt tünet, hogy sokan eltagadták irni-olvasni tudásukat, a minek következményekép a választók sorából kihagyattak. - Mint általános véleményt felhozom még azt is, hogy a férfiak kevés kivétellel határozottan ellene vannak a nők szavazati jogának.

A másik igen fontos körülmény a választók zömének éretlensége. - Ennek igazolásául felhozom a következő tényeket, adatokat: Mikor egyesek - főkép nők - a szavazó czédulát átvették, ujukat nyomban beletették az első négyszögbe, s igy mentek a fülkébe; megtette egy helyen - megfigyelés végett - a választási elnök, hogy egy közismert Bodor párti szavazó nőnek a lapot megforditva adta kezébe, úgyhogy Erdélyi neve volt felül s ekkor is a felül lévő négyszögbe tette az ujját. - Tehát nem is gondolkozott, hanem azon parancs szerint járt el, hogy a felső négyszögbe kell a keresztet bele rajzolni. - Az irni-olvasni nem tudó felet az őt a fülkébe bevezető egyén félrevezethette, s másra szavaztathatta le. - Sokan mindkét négyszögbe belerajzolták a keresztet. - Igen sok oly szavazó lap volt minden községben, a melybe gúnyos és szidalmazó megjegyzéseket, trágár utálatos szavakat, kifejezéseket írtak, szemérem sértő jeleket rajzoltak bele, bitófát stb. stb. - Mindezekből kétségtelenül kitűnik, hogy a nép zöme a szavazás komolyságát nem ismeri fel, azt játéknak tekinti vagy tehernek s nem is gondol arra, hogy mily rendkívül fontos actus részesévé tette őket az ország. Ilyen szavazókra hazánk sorsát bízni, tőlük elvárni, hogy minden tekintetben kifogástalan s a mai nehéz viszonyok között megállni s hazánk üdvéért eredményesen munkálkodni tudó férfit küldjenek a nemzetgyűlésbe - teljesen lehetetlen. - Az ország, édes hazánk jövendője, boldogulása megkívánja parancsolólag az általános szavazati jog megszüntetését, a nők ezen jogának teljes eltörlését, s ennek a férfiaknál való korlátozását legalább is oly mérvben, hogy mint alap feltétel az irni s olvasni tudás állapittassék meg minden körülmények között.

- - - T. Nemzetgyűlés, méltóztasság visszagondolni arra, hogy maga az általános választói reform Magyarországon miből indult ki. Magyarországon kiindult abból a tényből, hogy a kerületek rendkívül aránytalanul voltak elosztva. Megtörtént, hogy Budapest VII. kerületének 17.000 választója volt s ugyanakkor Erdélyben, Széknek volt 120 választója, vagy Oláhfalunak 150, azután Vízakna, Berecsk voltak azok a híres kerületek, ahol pár száz volt a választók száma, vagy néha pár száz sem, csak pár választó mindössze. Ezzel szemben Budapest nagy kerületeiben 16-18 ezer ember járult a választási urnák elé. Ez volt tehát az egyik alapja és kiindulási pontja a választói reformnak. Most az történik, hogy ezzel a javaslattal megint visszaesünk oda, ahonnan a választói reform kiindult....

Összeállítottam a budapesti választók számát. Budapesten a legutolsó nemzetgyűlési választásnál 464.000 választó volt, - csak a kerek számokat mondom. Ez a szám kerületenként a következőképen oszlott meg, - a nagyság szerint veszem sorrendben a kerületeket. A legkisebb a IV. kerület, a Belváros volt 15.000 szavazóval. Utána következik a X. kerület 22.000 szavazóval, azután a III., az óbudai kerület 23.000 szavazóval, a II. kerület 24.000 szavazóval, a Lipótváros, az V. kerület 38.000 szavazóval, a IX. kerület, a Ferencváros 44.000 szavazóval, a VIII. kerület 78.000 szavazóval, a VI. kerület 82.000 szavazóval és a VII. kerület 89.000 szavazóval.

Sem a régi főrendiház, mely többé-kevésbé az angol lordok házához hasonlított, sem az egykamarás rendszer, amely 1920 óta nálunk kivételesen fennállott, nem felelt meg a mi viszonyainknak. A Bethlen-kormány javaslatára a nemzetgyűlés 1926-ban törvényt hozott, mely a két kamarás országgyűlés régi magyar intézményét visszaállította, azonban a főrendiház helyébe új alapon álló felsőházat szervezett. A régi főrendiház túlnyomó részében a nagybirtokos főnemesség tagjaiból állott, akiknek tagsági joga öröklődött. Az új felsőház négy csoportból alakult, és tagjai nagy többségükben választás utján nyerték megbízatásukat. A Habsburg-Lotharingiai -háznak azok a tagjai, akik Magyarországon éltek, ott előirt mennyiségű földadót fizető nagybirtokot bírtak tulajdonul, és magyarul tudtak, a korhatár elérésével a felsőház tagjaivá váltak. A régi főnemesek közül azok, akiknek azelőtt a főrendiházban örökös tagsági joguk volt, és megfeleltek azoknak a feltételeknek is, amelyeket előbb a Habsburgokra vonatkozóan felsorolt, saját soraikból tagokat választhattak a felsőházba. Az ő képviseletük létszáma feleannyi volt, mint a törvényhatóságok: vármegyék és városok által választottaké, ezek a legnagyobb csoportot alkották, a felsőháznak közel egyharmadát. Hivatalból lettek a felsőház tagjai bizonyos méltóságok és hivatalok viselői, köztük a katolikus püspökök, a protestáns egyházi főhatóságok képviselői, két főrabbi, továbbá a legfelsőbb bíróságok elnökei és mások. Az egyetemek, egyéb közművelődési intézmények, úgyszintén a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és a szabadfoglalkozások országos szervezetei választás utján küldték be képviselőiket. Végül 44 tagot a kormányzó nevezhet ki.

A 244 tagú felsőház és az általános, egyenlő, a városokban titkos, a vidéken 1939-ig nyílt választás útján öt évre választott 245 tagú képviselőház együttesen alkotta az országgyűlést, mely a törvényhozást gyakorolta. A miniszterelnököt és a kormány tagjait a kormányzó nevezte ki és bocsátotta el, de az országgyűlésnek tartoztak felelősséggel.

M.kir. belügyminisztérium Szám: 60228/1922 VII.-a.

Tárgy: A Független Kisgazda Földmives és Polgári Párt kérelme választási plakátjainak országos terjesztésére.

Budapest, 1922. évi április 27-én.

Ünnepe volt szombaton városunknak. Ekkor érkezett hozzánk az ország miniszterelnöke, gróf Bethlen István. Különvonata délután 6 óra után néhány perccel futott be, s jóllehet, az idő szokatlan s nem alkalmas volt a fogadásra, városunk színejava kint volt az állomásnál, hogy jelen legyen az Egységes kormányzópárt nagynevű vezérének érkezésénél, akivel együtt érkeztek meg: Gömbös Gyula államtitkár, az Egységes párt ügyvezető alelnöke, Preszly Elemér Pestmegye főispánja, báró Prónay György Halas város képviselőjelöltje és még több politikus.

A miniszterelnököt elsőnek a város nevében Dóczy Pál polgármesterhelyettes üdvözölte, utána pedig lelkes szavakkal dr. Hoffer József pártelnök köszöntötte. A miniszterelnök a következőkben válaszolt:

Azt mondják, hogy a korteskedés és a választás rontja az erkölcsöket. Van is ebben valami. Azonban mi nem azért jöttünk, hanem azért, hogy helyreállítsuk a lelkek harmóniáját és egyensúlyát. Enélkül nem leszünk képesek helyt állni az ellenségek sorozatával szemben, akik a határaikon állanak és megbontásukra törekednek.

A miniszterelnök ezután a megjelentek hangos éljenzése közben Porst Kálmán városunk egységes párti képviselőjelöltjével együtt, dr. Endre Zsigmond főszolgabíró virágokkal diszített négyes fogatába szállt, és a lovas bandérium vezetésével a polgárság sorfala között hajtatott a Piac-térre, hová a hosszú kocsisor is követte.

A Piac-téren a miniszterelnököt már beláthatatlan tömeg várta, és zúgó éljenzéssel fogadta. A népgyűlést dr. Sallay János volt nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg lendületes szavakkal. Utána dr. Porst Kálmán az Egységes kormányzópárt hivatalos képviselőjelöltje beszélt, és felkérte a miniszterelnök urat, hogy tájékoztassa a választóközönséget az Egységes párt programjáról.

A miniszterelnök nagy éljenzés- és tapsviharban emelkedett szólásra.

Azért járom az országot, - mondotta - hogy egy nagy és egységes táborba egyesüljünk. Ezt a pártot nem magamért akarom megcsinálni, hanem az országért. Ezt a pártot nem egy osztályért akarom megcsinálni, hanem az egész magyarságért. Ezt a pártot nem egy felekezetért akarom megcsinálni, hanem az összes keresztény magyarságért. (Éljenzés.)...

... A másik oldalon csak vádakkal illetik a magyar kormányt. Azt mondják, hogy nincs jogrend ebben az országban. Azt mondják, hogy a kormány azokat a sajnálatos cselekményeket, amelyek ebben az országban még mindíg előfordulnak, nem akarja és nem meri megtorolni. Nem tudom, honnan veszik ezt a meggyőződést. A magyar kormány akarja is és meri is megtorolni e bűncselekményeket. A magyar kormány minden erejét arra fordítja, hogy ebben az országban a jogrend és a közbiztonság helyreálljon. (Úgy van! Úgy van! Lelkes éljenzés.)

A másik vád az, hogy mi protestáns kormány vagyunk, és protestáns királyt akarunk. Igenis, protestáns vagyok, (éljenzés) de magyar vagyok. A kormány nem tesz különbséget protestáns és katholikus között. Mi, protestánsok, tudjuk, mivel tartozunk a katholikus többségnek, és nekünk eszünk ágában sincs és nem is volt, hogy protestáns királyt hozzunk az országba...

...Azok a függetlenségiek, akik Károlyi Mihályt követték (Le velük!) 1918-ban nagyobbra becsülték saját uralmukat, mint a nemzet önállóságát és az ország egységét. (Úgy van!)

Ilyen függetlenségiekre nincs szükségünk. Ez nem függetlenségi, hanem radikális, romboló párt, amely a maga részéről csak a társadalmi egységet akarja megbontani, és újból osztályharcra izgat.

A magyar kir. belügyminiszter a székesfővárosban megtartandó nemzetgyűlési képviselőválasztások tartamára és pedig május hó 31-én (szerda) este 6 órától június 3-án (szombat) reggeli 8 óráig, a székesfőváros egész területére szesztilalmat rendelt el.

Ez alatt az idő alatt tehát a székesfőváros területén szeszes italnak árusitása, kiosztása vagy a közvetlen fogyasztás céljára egyéb módon való forgalombahozatala tilos.

Az, aki a jelen tilalmat megszegi vagy kijátssza, a magyar kir. kormány 2200/1922. M.E. rendeletének 93. §-a szerint tizenöt napig terjedhető elzárással, valamint kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Budapest, 1922. évi május hó 29-én

A pártválasztmány után, hogy a szociáldemokrata párt résztvesz a választási küzdelemben, nagy apparátussal megindult a szervezés munkája. Ez a munka azonban lelket, lendületet, célt és irányt akkor kapott, amikor a jelölések megtörténtek. A szervezés és agitáció munkája rendszeressé ekkor vált igazában. Medret ekkor vájt magának a lelkesedésnek és a szocialista akaratnak a megindult áradása. A központi választási iroda munkája is ekkor szélesedett ki...

A már korábban fölállitott lajstromos kerületi titkárságok nagyszerü megértéssel és páratlan buzgalommal simultak a központi titkársághoz; ugyanigy a vidéki választókerületi titkárságok is és az egész apparátus; a központi választási iroda, a kerületi irodák, a körzeti titkárságok, a párttitkárságok, a nőbizottságok a központi nőtitkárság irányitása mellett; a különböző szervezetek és pártszervezetek, a bizalmiférfirendszer, a pártnyomda a maga hatalmas és kiváló teljesitményével, a Népszava, amely hasábjainak nagy részét a választási küzdelemnek szentelte, mind együtt óramüszerkezet pontosságával, precizitásával működtek. Nem történt semmi hiba; mindenki a maga helyén állott teljes tudásával és lelkiismeretesen, fegyelmezetten végezte el munkáját...

A névjegyzékek összeállitása után - hogy e körül mi történt, arról sokat lehetne beszélni - elkezdődött az ajánlási ivek aláirása. A kormánynak és hatóságainak erőszakos föllépése itt jelentkezett legelsőbben is határozottabb körvonalakban. Már maga az a tény is, hogy az ajánlási iveket az állam nyomatta és az egységespárti jelöltek hamarább kézhez kaphatták, mint az ellenzékiek, mutatta, hogy a kormány nem nagyon törődik még a látszattal sem, az aláirások összegyűjtése pedig valóságos háboru volt. A szociáldemokrata bizalmiférfiak, akik azt a munkát áldozatkészen magukra vállalták, valóságos harcot folytattak a csendőrökkel, az államhatalommal szemben. Az aláirást gyűjtő bizalmiférfiak lépten-nyomon beleütköztek az erőszakba, a fenyegetésekbe; azok, akik az ajánlási iveket aláirták, nem különben. Megfélemlités, presszió egész tömegét azoknak, akik a szociáldemokratajelölt ajánlási ivét szerették volna aláirni, kényszeritette arra, hogy a kormányjelölt ivét irják alá. Adóhivatalokban, a jegyzői irodában, a vármegyeházán, szolgabiróságokon erősen folyt a munka. És ha ezután mégis összegyült a szükséges számu aláirás, jött a rostálás. Öt kerületben a szociáldemokratajelölt éppen ezek miatt a hallatlan állapotok miatt nem tudta összegyüjteni a szükséges számu aláirást. Hatvan, Hajdunánás, Battonya, Csongrád és Alsóhangony azok a kerületek, ahol már a választási mozgalom legkezdetén is a terror a legmerészebben nyilatkozott meg. Sem gyüléseket, sem értekezleteket tartani nem lehetett...

Elhóditottuk a békéscsabai, debreceni, dorogi, hódmezővásárhelyi, miskolci, pécsi, salgótarjáni, soroksári, soproni, szegedi, tatabányai és győri választókerületeket, összesen 12 kerületet.

A budapesti I. lajstromos kerületben 2, a II. lajstromosban 4, a III. lajstromosban 4 és a környéken 3, összesen 13 mandátumot hóditottunk.

A választási küzdelemben a párt vidéken és a fővárosban összesen 25 mandátumot hóditott el...

Résztvettünk 12 vidéki választókerületben a pótválasztásokon és elhóditottuk a soproni és győri választókerületeket...

Pártunk a nemzetgyülési választásokra kiadott

5-féle szines plakátot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35.000 példányban

291-féle röpiratot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3,975.000 "

449-féle egyéb nyomtatványt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,642.000 "

Összes kiadott nyomtatványok példányszáma . . . . . . . . . .5,961 000 "

amely koronaértékben 3,000.000 korona....

A választási küzdelem alatt pártunk a főváros belterületén . . . . . . . . . 267

A pestkörnyéki lajstromos kerületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

Vidéki városokban és falvakban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299

------------------------------------------------------

Összesen tehát: 661

népgyülést tartott csak a szorosan vett választási időszakban. Ezenkivül rengeteg értekezletet tartott még, amelyről nincsen kimutatás.

A választási költségekre

befolyt összegekről az alábbi kimutatás számol be:

Választási bélyegekből . . . . . . . . 6.978.618,60

Önkéntes adakozásból . . . . . . . . 2.138.416,-

Összesen: . . . 9.117.034,60

Felvétetett Jászkiséren, 1923. december 7én a mai napon megtartott képviselő testületi tag választó III. sz. szavazatszedő bizottság által.

Jelen voltak: Alulirottak

Tárgy:

Tóth Miklós szavazatszedő kűldöttségi elnök megállapitja, hogy d.e. 9 óra, tehát a szavazás kezdetét veheti és a kirendelt Balogh István, G.Szeremi Áron, id.Csomor Ferenc és Üveges Mihály bizalmi férfiak, valamint, Csonka Ferencz jegyző jelenlétében a szavazás tényleg kezdetét is vette, és tartott megszakitás nélkül d.u. 4.-óráig, amikor is a kitűzött záróra eltelte után az eredetben ide mellékelt szavazási névjegyzék szerint, leszavazott összesen 101. szavazó polgár.

A szavazás tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó, avagy annak működését gátló esemény nem fordult elő.

A szavazás lezáratott d.u. 4. órakor.

Felolvasva aláiratott Kmft.

Csonka Ferencz jegyző Tóth Miklós elnök

7.§. Törvényhatósági választójog és választhatóság.

(1) Törvényhatósági választójoga van annak, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a törvényhatósági választás évére érvényes névjegyzékébe a törvényhatóság területén fel vannak véve és legalább hat év óta lakik a törvényhatóság területén, vagy van ott lakása...

(5) A legtöbb adófizetők csoportjában azt is meg lehet választani, aki nem lakik a törvényhatóság területén...

9.§. A legtöbb adófizetők névjegyzéke.

(1) A legtöbb adófizetők névjegyzékét ötévenként, a választást közvetlenül megelőző szeptember hó 30-áig a községek, illetőleg a városi adóhivatalok kimutatásai alapján, a számításba vehető adóösszegek nagyságának sorrendje szerint, az igazolóválasztmány állítja össze és teszi közzé.

(2) A legtöbb adófizetők névjegyzékébe csak azt a férfit lehet felvenni, akinek valamelyik törvényhatóság területén választójoga van és a választás évében 30. életévét betölti.

(3) A névjegyzékbe, az adóösszegek nagysága szerint következő sorrendben, vármegyében háromszor, törvényhatósági jogú városban hatszor annyi legtöbb adófizetőnek a nevét kell felvenni, ahány legtöbb adófizetők közül választott rendes tagja van a törvényhatósági bizottságnak...

10.§. A legtöbb adófizetők választása.

(1) A törvényhatósági bizottság legtöbb adófizető tagjait a törvényhatóság székházában a legtöbb adófizetők névjegyzékébe felvett választók választják...

11.§. Az összes választók névjegyzéke.

(1)A törvényhatósági választók névjegyzékét az igazolóválasztmány ötévenkint, a választás évében, május hó 31-ig állítja össze.

(2) A névjegyzék összeállításának alapjául az országgyűlési képviselőválasztóknak az összeállítás évére érvényes névjegyzéke szolgál.

(3) Az igazolóválasztmány a törvényhatósági választók névjegyzékét június hó 1-től június hó 15-ig közszemlére teszi ki, amely idő alatt az ellen az igazoló választmányhoz felszólalásnak, az erre hozott véghatározat ellen pedig a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye...

16.§. Szavazás és a szavazatok összeszámlálása.

(1) A bizottsági tagok választásánál, illetőleg kiküldésénél a szavazás titkosan, a hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal történik. Minden választónak egy szavazata van. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.

(2) A szavazás az országgyűlési képviselőválasztásokra megállapított szavazókörökben történik...

17.§. A választás eredményének megállapítása és kihirdetése.

(1) Valamennyi szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvének beérkezése után a választási elnök az általa kijelölt jegyzőkönyvvezető, a szavazatszedő küldöttségek jelenlévő tagjai és az esetleg jelenlévő bizalmiférfiak előtt a jegyzőkönyvek alapján a szavazatokat összeszámlálja és az eredményt azonnal kihirdeti....

41.§. Községi választójog.

(1) Községi választójoga van annak, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a községi választás évére érvényes névjegyzékébe a község területén fel van véve, ha legalább hat év óta lakik a község területén vagy van ott lakása és saját maga, illetőleg férje legalább két év óta fizet a községben föld-, ház- vagy általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is...

42.§. Választhatóság.

(1) A községi képviselőtestület tagjává lehet választani azt a férfit, akinek a választás időpontjában az előző §. értelmében választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte és megyei városokban: ha írni-olvasni is tud.

(2) Megyei városokban az előbb felsorolt feltételek mellett a községi képviselőtestület tagjává lehet választani azt a nőt is, aki a középiskolát elvégezte vagy akinek ezzel egyenlő értékű iskolai képzettsége van.

TISZAVIDÉK NYOMDAÜZEM ÉS LAPKIADÓVÁLLALAT R.-T.

Nyiregyháza, Bercsényi-u. 3. szám

Telefon 585.sz.

Tek[intetes] Szabolcsvármegye Alispáni Hivatala Nyiregyháza.

Hivatkozással 5-én történt felhivásukra készséggel tesszük meg az alábbi árajánlatunkat:

A várm[egye] legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke I. csop. P. 30.-

II. 30.-

III. 30.-

Hatvanezer darab szavazólap (fehér) 326.-

II. (fehér) 7.-

III. (zöld) 7.-

Kettőszázhetven drb. szavazó-lap (félives) piros 7.-

fehér 7.-

zöld 7.-

(1/4 ives) piros 5.-

fehér 5.-

zöld 5.-

P. 473.-

Szállitását 1929. okt.8.

- - - Az elnök bejelenti a közgyűlésnek, hogy dr. Vázsonyi János és bizottsági tagtársai azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy az országgyűlési választókerületek arányos beosztása, különös tekintettel Budapest székesfővárosra, valamint a választás titkosságának az egész országra való kiterjesztése ügyében a m.kir. kormányhoz intézendő felirat tárgyában benyújtott sürgős indítványuk tárgyalása végett rendkívüli közgyűlést hívjon össze.

A kérésnek eleget téve, az 1930. évi XVIII. t.-c. 30.§-ának 5. d) pontja alapján a rendkívüli közgyűlést összehívta és bejelenti, hogy az indítványt az össszehívók nevében dr. Vázsonyi János bizottsági tag fogja előterjeszteni.

Dr. Vázsonyi János bizottsági tag egy órán át tartott felszólalása után a következő sürgős indítványt terjeszti elő:

“Budapest székesfőváros törvényhatósági közgyűlése a m.kir. kormányhoz felirattal fordul, miután a közeledő országgyűlési választások időszerűvé teszik a m.kir. kormány által sok esztendővel ezelőtt, még a nemzetgyűlésen ígért új országgyűlési választókerületi beosztásra szóló törvény elintézését.

Budapest székesfőváros törvényhatósága sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy a jelenlegi országgyűlési kerületi beosztás alapján az ország fővárosa háttérbe szorul s ugyanakkor amikor az egyéni választás alapján választó vidéki kerületek nagyrészben 3000, sőt ennél sokhelyen jóval kevesebb választó szavazata dönt az országgyűlési képviselő mandátum tekintetében, addig Budapest székesfővárosában egy-egy országgyűlési képviselői mandátum elnyeréséhez átlag több mint 10 ezer szavazat szükséges.

Miután ez a rendszer megfelelhet a politikai életben mindig domináló párturalmi törekvéseknek, de semmi esetben sem áll helyt az anyagi igazság követelményeivel szemben, valamint súlyosan megszégyenítő a székesfőváros egész lakosságára pártkülönbség nélkül, mert a főváros egész társadalma ismételten tanújelét adta, hogy áldozatkészségben, hazaszeretetben s sajnos a mai gazdasági életnek általános nyomorúságában nemcsak hogy semmivel sem marad az ország bármelyik része mögött, hanem minden tekintetben vezet a kötelességek teljesítésében, míg a jogok gyakorlása szempontjából a választókerületek beosztása és az ehhez hasonló intézkedések megbélyegzik és megszégyenítik, ezért a székesfőváros törvényhatósága kifejezést adva a lakosság szavazatokban megnyílvánuló többségi akaratának, felirattal fordul a m.kir. kormányhoz az irányban, terjesszen törvényjavaslatot a választókerületek arányos beosztása tekintetében az országgyűlés elé, akár olymódon, hogy a vidéki kerületek választói arányszámához mérten a fővárosnak szavazói száma szerint járó arányszám alapján Budapest országgyűlési képviselőinek számát felemelje, akár pedig olymódon s ez utóbbi mód felelne meg inkább a sajnos csonkaország jelenlegi helyezetének, hogy az ország minden részében ugyanaz az arányszám állapíttassék meg, mint a fővárosban, mely intézkedés által az országgyűlési képviselők száma megcsonkított országunknak megfelelően lecsökkenne, s ennek folytán a benyújtandó törvényjavaslat egyaránt eleget tenne úgy a szükségszerű takarékosság szellemének, mint az anyagi igazságnak.

Az anyagi igazságnak megfelelően, miután Budapest székesfőváros csak jogait követeli, de kiváltságokat nem óhajt a maga számára, a m.kir. kormány által benyújtandó törvényjavaslattal egyidejűleg a választás titkosságának az egész országra való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat sürgős letárgyalása iránt is ugyanezen feliratban fordul a m.kir. kormányhoz."

Dr. LÁNYI Sándor ... pestvidéki kir. törvényszéki biró, a gyömrői választókerület választási biztosa.

Az 1925:XXVI.t.c. 62. §-ának 17. bekezdése értelmében értesitem MÁTÉS József és BOGNÁR László, gyömrői lakos választókat, mint SCHRAMM Gyula képviselőjelöltjük ajánlásának benyujtóit, hogy a benyujtott ajánlási ivek felülbirálása után a Tápióság községbeli 83 aláiró közül 40, - a Mende községbeli 170 aláiró közül 71, - a Tápiósüly községbeli 7 aláiró közül 4, - a Gyömrő községbeli 35 aláiró közül 18, - a Szentmártonkáta községbeli 11 aláiró közül 4, - a Péteri községbeli 153 aláiró közül 33, - a Tápiósáp községbeli 122 aláiró közül 62, - a Szentlőrinckáta községbeli 74 aláiró közül 11, - az Uri községbeli 11 aláiró közül 7, - az Ecser községbeli 184 aláiró közül 64, - a Tápiószecső községbeli 140 aláiró közül 63 és végül a Maglód községbeli 112 aláiró közül 47 aláirónak a nevét az ajánlási ivekből töröltem. Töröltem pedig azért, mert a törölt aláiróknak választási jogosultsága a gyömrői választókerület hivatalos választói névjegyzéke alapján megállapitható nem volt, másrészt pedig azért, mert az aláirók közül többen más jelölt ajánlási ivét is aláirták, vagy egy jelölt ivét többször irták alá.

A most felsorolt törlésekkel SCHRAMM Gyula jelölt ajánlóinak száma 677-re csökkent és igy a törvény által előirt mértéket nem üti meg, mivel a gyömrői választókerület hiteles választói névjegyzéke szerint a választókerület összes választóinak száma 11256, mihez képest a fent hivatkozott törvény negyedik bekezdése értelmében érvényesen legalább 1000 választó irásbeli ajánlása szükséges. -

Minthogy az ajánlás a törvény értelmében csak akkor fogadható el, ha a megkivánt számra vagyis 1000-re kiegészittetik, - figyelmeztetem, az ajánlási ivek átnyujtóit, hogy amennyiben a hiányzó aláirásokat pótolni kivánják, azt 36 óra alatt egyizben pótolhatják. A pótlás határideje 1931 évi junius hó 26.-án pénteken d.e. 10 órakor jár le.

Dallama: “Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára."

Pászthoryra azt mondják, hogy kommunista,

Pedig ez csak kortesfogás;

Vargha uram egy kicsit gondoljon vissza -

Úgy beszéljen, hogy ki volt a kommunista,

Ki is táncolt kommun alatt?

A vezérhez hasonló a környezete,

Legtöbbjének megfordult a köpönyege,

Őnáluk az már nem ujság,

Pászthory és társai jó hazafiak,

Hiveikkel s mindenkivel jót akarnak,

Bátran kiállnak a sikra,

Vargha, Holpert, mondjátok meg, hol voltatok?

Pászthoryék verekedtek,

Ők védtek meg benneteket kommun alatt,

- Burgenlandban megverték az osztrák hadat,

Nektek nem lehet szavatok,

Kényszerített mutatványok hányan vagytok,

De gyenge a rágalmazó kortes-daltok.

A suszter meg maradjon a kaptafánál.

A független Pászthory csak maga harcol,

Mégis győztesen kerül ki majd a harcból.

Ő lesz követ Szentgotthárdon,

Éljen a független kisgazda, földmunkás és polgári agrárpárt!

Savaria Múzeum, Szombathely.
Helytörténeti dokumentumgyűjtemény III. 85.11.3.

A magyar országgyűlés képviselőháza Nagyméltóságú Elnökének.

A folyó évi március hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésünkben Peyer Károly törvényhatósági bizottsági tag az általános, egyenlő, titkos választójog törvénybeiktatása ügyében a következő indítványt terjesztette elő:

“Budapest székesfőváros törvényhatóságának 1932. március 30.-án megtartott rendkívüli közgyűlése kimondja, hogy az országgyűlési választásokról szóló törvény reformjának mielőbbi megalkotását sürgősen szükségesnek tartja és ennek megvalósítása érdekében felirattal fordul az Országgyűléshez.

Legfőképen szükségesnek tartja a székesfőváros közönsége, hogy a nyílt szavazás teljesen töröltessék el, az aránylagos képviselet biztosíttassék, a választókerületek arányosíttassanak és hogy az ajánlási rendszer visszásságai küszöböltessenek ki.

Kéri a székesfőváros közönsége, hogy az Országgyűlés utasítsa a Kormányt az ily értelemben készítendő törvényjavaslat mielőbbi benyújtására."

A törvényhatósági bizottság közgyűlése erre az indítványra a sürgősséget kimondta és az indítványt egyhangúlag elfogadta.

Az elfogadott indítványt mint közgyűlési határozatot azzal a tiszteletteljes kérelemmel terjesztjük fel Nagyméltóságod útján a magyar országgyűlés képviselőházához, hogy a képviselőház a közgyűlési határozat értelmében intézkedni méltóztassék.

Felvétetett Makón, 1933. évi február hó 17. napján az alispáni hivatalban Makó város igazoló választmánya által tartott ülésről...

Tarnay Ivor választási elnök jelentése a makói VIII. kerületben megejtett községi képviselőtestületi tagválasztásról s a választás ellen dr. Kiss Károly makói lakos részéről beadott fellebbezés.

Az igazoló választmány a Makó Város VIII. választó kerületben megejtett községi képviselőtestületi tagválasztás alkalmával müködött két szavazatszedő küldöttség elnökei Micsák Márton és dr.Türk Marcell jelentései alapján megállapitja, hogy az 1932. évi december hó 11.-én megejtett választás alkalmával leszavazott összesen 389 választópolgár....

A választás ellen dr. Kiss Károly makói lakos részéről adatott be felebbezés, kérvén a választás megsemmisitését azért, mivel a választás titkossága meg lett sértve.

Az igazoló választmány tárgyalás alá vevén a felebbezést, ennek elutasitásával a választást megerősiti s a megválasztottakat igazolt képviselőtestületi tagoknak jelenti ki.

A felebbező abból az okból látja megsértve a választás titkosságát, hogy a szavazólapok részben szürke fogalmi, részben fehér papirosból készültek. Igy a szavazólapok szine elárulhatta, hogy ki kire szavazott. A felebbezőnek ez a kifogása azonban nem helytálló. A törvény ugyanis nem irja elő, hogy a szavazólapokat a hatóság állitsa ki s hogy csakis a választási hatóság bélyegzőjével ellátott szavazólapok az érvényesek. A választóknak tehát jogukban áll bárminő nagyságu és bármilyen szinü szavazólappal szavazni. Tekintve azt, hogy a kerület bármely szavazó-polgárának joga van tetszés szerint bárkire szavazni s merő esetlegesség az, hogy a választás idejére rendszerint nagyobb pártok alakulnak ki előre megnevezett jelöltek személye körül, nem lehet állitani és következtetni arra, hogy a szavazólap szine vagy nagysága elárulja azt, hogy a választópolgár kire szavazott. Azonos szinü szavazólap is tartalmazhat teljesen ellentétes neveket s még az esetleg vastagabb nyomásu szavazólapból sem lehet joggal következtetni arra, hogy a szavazólap minő neveket tartalmaz. A nyomtatott betüvel kiállitott szavazólapokon épugy lehetséges változtatás, mint az irónnal vagy tintával irottakon.

A szavazás titkossága akkor volna megsértve, ha a jelentkező választópolgárt a választási helyiség előtt tartózkodó kortesek a kezébe nyomott szavazólappal kisérnék a szavazóhelyiségbe, hogy a kézbe adott szavazólapot tényleg az urnába dobta-e. Hogy ez elő ne fordulhasson: a szavazatszedő küldöttségi elnök feladata, hogy ily visszaélés előfordult volna, ezt maga a felebbező sem állitja. Aminthogy arra nézve sem hoz fel konkrét tényt, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökök valamelyike a szavazólapokat betekintette s igy az egyes választópolgárok állásfoglalását ellenőrizte volna. Az, hogy a kerületben lakó vasutasok kire szavaztak, a szavazás titkossága miatt nem állapitható meg. Arra nézve, hogy a hivatalfőnökök alkalmazottaikkal szemben, kényszer gyakoroltak volna, egyetlen adat sincs. Mindez oknál fogva a felebbezést el kellett utasitani, mert állitásait nem tudta bebizonyitani.

A megválasztott képviselőtestületi tagok megbizása 1938. évi december hó 31.-ig terjed.

Borsod-Gömör és Kishont Vármegyék Főispánjának, Miskolc (Bizalmas!)

Ulain Ferenc országgyűlési képviselő, az országgyűlés képviselőházának 1933 március hó 1-én tartott ülésén hozzám intézett interpellációjában a mezőkeresztesi képviselőválasztással kapcsolatban szóvá tette, miszerint Szentiványi főszolgabíró az első választást megelőző két nappal a Független Kisgazdapárt által a választókerülethez tartozó 18 községbe kijelölt 18 bizalmi férfiút kiutasította. A kiutasítás annak dacára történt, hogy maga a főszolgabíró állított ki a Független Kisgazdapárt által kijelölt 18 bizalmi egyén részére igazolványokat, melynek alapján ők a részükre kijelölt községekben mint bizalmi egyének, tartózkodhattak.

Ugyancsak szóvá tétetett az interpelláció során az is, hogy a Független Kisgazdapártnak vitéz Gomba Kálmán lakásán berendezett pártirodájában félóránként jelentek meg a rendőrjárőrök annak ellenőrzésére, hogy nincs-e ott idegen, s amennyiben ott idegent találtak, úgy az illetőt szuronyok között szállították el.

Miután Ulain Ferenc országgyűlési képviselőnek interpellációjára adott válaszomban kilátásba helyeztem, hogy ezeket a konkrétumokat vizsgálat tárgyává teszem, felkérem Méltóságodat, miszerint a való tényállást megállapítani s annak eredményét hozzám mielőbb jelenteni szíveskedjék.

Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban tisztelettel jelentem, hogy Mecsér községben a mai helyzet szerint dr Kühne Lóránt hivatalos egységpárti jelöltünk ajánlóinak végleges száma - pontosan nem tudjuk - körülbelül 160. A község összes szavazóinak száma 457.

A kisgazda jelölt - Thülly József mosonszolnoki lakos - tudomásunk szerint visszalépett.

A lakosság hangulata nyugodt, sőt közömbösnek is mondható.

A nemzeti szocialista párt ekkora térhódítása abban leli magyarázatát, hogy a községben a szegénység elég nagy, illetve sok a szegény napszámos, akik a nemzeti szocialista sokat igérő szólamoknak könnyen hívő sereget jelentenek. Ezekhez verbúválódnak az eladósodott kisgazdák nem kis csapata, akik szintén a nemzeti szocialista igéretek és szólamoknak bedőlve azt a csodát várják, hogy így adósságaiktól megszabadulnak.

A rendelkezésünkre álló héten, alulirott minden alkalmas eszközt meg fogok ragadni, hogy az ellenpárt sorait ritkitsam. Köztartozással-adósoknak fizetési halasztást és egyéb kedvezmények kilátásba helyezésével, amit természetesen komolyan kieszközölni is törekedem.

Ártatlanságom tudatában a legnagyobb megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy Fehérváry József plébános úrnak az iskola épületében levő lakásán történő összejövetelek miatt, mintha engen felelősség terhelne.

Sajnos igaz, hogy az állami iskola tantestületének hivatalos tantestületi szobáját a plébános úr lakja már 5 év óta minden ok és ellenszolgáltatás nélkül, s hogy ez idő alatt eddig is, és a mostani választási napokban is olyan látogatásokat fogad, amilyen neki tetszik, s amibe nekem beleszólásom nincs.

Tudom, hogy a plébános úr Pallavicini őrgróf főkortesse, a mint ilyen, mindent elkövet jelöltje érdekében, hogy segitő társai a kántor s valamennyi egyházatya, de ezeknek hivatalból is bejárásuk van a plébános úrhoz, de nekem ezt megakadályozni még akkor sincs hatalmam, ha ez a plébános úr lakásán történik.

Tudomásom van, hogy a helybeli és dombóvári Pallavicini kortesek felkeresték a plébános urat a lakásán, amiről értesítettem is pártunk vezetőségét, de ezek megakadályozására egyetlen orvoslás lenne, hogy a plébános úr rövid határ idő alatt legyen kilakoltatva a tantestület irodájából. Az iskola folyosóján az utóbbi napokban találtam idegen alakokat, kik a plébános úrra, vagy a kántorra vártak, ezeket leszidtam és kiutasítottam. A tanteremben, a folyosókon az iskola udvarán tudtom és felelősségem nélkül nem történhetett volna meg és nem is történt semmiféle politikai tanácskozás, de a plébános úr lakásán történtekért a felelősséget rám hárítani lehetetlennek tartom.

Kérem nagyságodat sziveskedjék ártatlanságom mellett tanúskodni, s oda hatni, hogy illetékes helyen megtörténjék a szükséges intézkedés, hogy a plébános úr most már rövid idő alatt elhagyja az épületet, amikor is az épület minden részecskéjében történtekért készséggel vállalom a felelősséget. A plébános urat többször felkértem arra, de nem értem el eredményt.

A kormányt támogató magatartásomnak tanúi dr. Rajniss jelölt úron kívül, akit megnyító beszédem alkalmával én mutattam be Újdombóvár község lakosságának, Dombóvár és Újdombóvár egész pártvezetősége.

Tekintetes Kir. Ügyészség!

Az 1935. évi március hó 31. napján tartott országgyűlési képviselő választás alkalmával a buzsáki szavazókörben ismeretlen tettesek által olyan törvénysértések követtettek el, amelyek meghiusitották a választás eredményének helyes megállapítását. Ezen törvénybeütköző cselekedeteknek tetteseit megállapitani módomban nem áll, azért tisztelettel kérem A) alatti ügyvédem által a Tekintetes Kir. Ügyészséget, hogy az alább felsorolandó és büntettnek látszó cselekmények tettesei ellen a nyomozást lefolytatni és a nyomozás adatai alapján ezek ellen a vádat képviselni méltóztassék.

I. A Temple Rezső jelöltre szavazók választási jegyzőkönyvének adataiból megállapítható az, hogy több egyén kétszer gyakorolta szavazati jogát, vagy legalábbis neve kétszer szerepel a jegyzőkönyvban. Ezek a következők: [15 név felsorolva]

II. Tudomásomra jutott az a tény, hogy a választási jegyzőkönyvben Temple Rezsőre szavazók közt olyan egyének is szerepelnek, akiknek szavazati joguk nincs is, részint azért, mert lakhely változás folyán az új lakóhelyük szerinti szavazók névjegyzékébe felvéve még nem lettek. A választási jegyzőkönyvben ezen egyének neve után egy költött névjegyzékszámot írtak be, mely azonban természetesen nem helyes. [ 5 név felsorolva ]

III. Szerepelnek továbbá a választási jegyzőkönyvben még a választás napja előtt elhalt egyének is, kiknek elhalálozását az anyakönyv igazolja. [ 11 név felsorolva ]

IV. Sifter Lajosné (803) és Iváncsics István (350) Gaál Olivérre adták le szavazatukat és mégis a Temple szavazói között szerepelnek 455. és 457. sorszám alatt. Kérem őket az előadott tényre vonatkozólag meghallgatni.

V. László István (517) buzsáki lakost, mert a névjegyzékben, mint baromfikereskedő szerepel, holott e foglalkozással már felhagyott, elutasították, pedig azonossága kétségtelenül megállapítható, több hasonló nevű egyén a községben nem szerepel. László Istvánt még a választás előtt figyelmeztette a szavazatszedő küldöttség egyik tagja, hogy nem lesz szavazati joga, ha nem Templére szavaz. E tényre vonatkozólag kérem Hosszú Lajos borbély és neje lengyeltóti lakosokat meghallgatni.

VI. A szavazók névjegyzékében még szerepelnek, tehát szavazati joguk van, azonban a községből elköltöztek és a választás napján sem jelentek meg, hogy szavazati jogukkal éljenek, mégis mint Temple Rezső szavazói szerepelnek a választási jegyzőkönyvben. [ 7 név felsorolva ]

VII. Szerepelnek a szavazók névjegyzékében, de a községben teljesen ismeretlenek, a választás napján ilyen nevű egyének a szavazatszedő küldöttség előtt nem jelentek meg, mégis a Temple szavazó jegyzékében szerepelnek.[ 3 név felsorolva ]

A fenti két csoportra vonatkozólag kérem Rziha Jenő intéző, Magyar István és Hosszú Lajos földmíves buzsáki lakosok kihallgatását, kik a választáskor, mint bizalmi egyének szerepeltek a Kisgazdapárt részéről.

VIII. Szavazati jogukkal nem éltek és mégis Temple Rezső szavazói köt találhatók: [ 54 név felsorolva ]. Az itt felsoroltakat tisztelettel kérem arra vonatkozólag meghallgatni, hogy szavazati jogukkal éltek-e, továbbá kérem a már fent hivatkozott egyének kihallgatását is foganatosítani, kik igazolni fogják, hogy nevezettek nem szavaztak.

IX. A választás alkalmával a választók egy nagyobb tömege megakadályoztatott abban, hogy szavazatát leadja. Ugyanis déltől kezdve a Gaálra szavazók közül senkit sem engedtek be a szavazóhelyiségbe, egy tömeg várta a számukra az elnök által kijelölt helyen s szavazásra bocsátást, azonban ismeretlen helyről adott parancs folytán a csendőrök ezek közül senkit sem engedtek szavazásra. Amig Gaál Olivér szavazói, mint egy birkanyáj, csendőröktől körülvéve várakozott, addig Temple emberei egymásután jutottak a szavazóhelyiségbe egy hátsó ajtón keresztül, mely a szavazatszedő küldöttség elnökének lakásáról vezetett az irodába. Kérem az itt felsorolandó és szavazásra nem bocsátott buzsáki lakosok kihallgatását foganatosítani az előadott körülményekre vonatkozólag. [ 92 név felsorolva ]

X. A választás folyamán a küldöttség tagjai a következő törvényellenes magatartást tanúsították. A választási jegyzőkönyvben sorszámot déltől kezdve nem írták és a már megtelt íveket így sorszámozatlanul egy másik szobába vitték át. A zárórát az elnök többször meghosszabbította törvényellenesen többször kijelentvén, hogy ez felsőbb parancsra történik. A zárórakor nem fűzték össze a jegyzőköny íveit és nem pecsételték azt le az elnök előtt, hanem az utolsó ívvel együtt abba a szobába távozott a küldöttség, melyben már a többi ívek is voltak. Ezen szabálytalanságok miatt a bizalmi egyének többször kifogással éltek és kérték a kifogásuk jegyzőkönyvbe vételét, azonban ez meg nem történt.

Szigorúan bizalmas!
Saját kezéhez!

Tisztelt Barátom!

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat 54. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a választás napját megelőzően a választási küzdelem céljára legkevesebb 20 nap állna a jelölt rendelkezésére.

Felvetődött az a gondolat, hogy ezt az időtartamot röviditsük meg 15 napra.

Ennek a meggondolásnak az előnyét a gondolat felvetői abban jelölték meg, hogy a választási küzdelemre szolgáló idő megrövidítése pártunk részére csak előnyös lehet, mert a pártunkhoz tartozó jelölteknek - mint hogy a legtöbb esetben a kerületben jól ismert személyiségek - a rövidebb idő is elgendő lesz a kortéziára, viszont az idegen új jelöltek számára a választási kampány idejének megrövidítése hátrányos lesz, mert kevesebb idő alatt a kerület választóival a bensőbb érintkezést nem tudják felvenni.

Ezzel szemben mások azt hangoztatják, hogy 15 nap nagyon rövid idő arra, hogy a képviselőjelölt ez alatt egy népes - sok községből álló - kerületet be tudjon járni és meg tudjon dolgozni.

Ezek előrebocsátása után felkérlek, hogy a kérdést a most említett szempontokból megfontolás alá venni és annak eredményéhez képest sürgősen nyilatkozni méltóztassál arra vonatkozólag, hogy a választási küzdelem idejének megrövidítése tekintetében felmerült elgondolást pártunk szempontjából előnyösnek találod-e vagy sem.

1/ A választás megnyitása.

2/ A bizalmi férfiak kijelölése

vagy kinevezése.

3/ A szavazás megkezdése előtt az üres urnát meg kell mutatni a bizalmiaknak és azután be kell zárni.

4/ A szavazatlapokat az elnök dobja az urnába.

5/ A leszavazottak névjegyzékébe a sorszámot, a nevet és a névjegyzékszámot kell beirni.

6/ A szavazóhelyiségben csak a bizalmiak, a helyettes bizalmiak (akik a pártok részére irják a leszavazottakat) és a kiküldöttek tartózkodhatnak, a rendőrség csak az ajtó elött álljon és 10-20-as csoportokban engedje be a választókat.

7/ A szavazatlapok lehetnek bármilyen szinüek és nagyságuak, összehajtva kell elfogadni. Az elnök dobja az urnába, ezáltal győződik meg arról, hogy nincs több lap összehajtva.

8/ A bizalmiak az asztalnál foglalhatnak helyet.

9/ Panaszt mindenki csak a maga nevében tehet, kifogást vagy észrevételt tenni (ha a személyazonosság vitás, vagy ha a kortesek a helyiségben erőszakoskodnak, cédulát osztogatnak stb. miatt:) csak a bizalmiaknak szabad. Ezeket az elnök saját hatáskörében intézi el.

10/ Ha az urna megtelt a nyilás előtt és le kell nyomni a lapokat, csak a bizalmiak jelenlétében szabad az urnát kinyitni és azonnal be kell csukni.

11/ A jegyzőkönyvnek a választás lényeges mozzanatait is tartalmazni kell, pl. ha valakit a rendőrrel ki kellett vezettetni, vagy ha a szavazást meg kellett volna szakitani, a választást az ebéd idejére sem lehet félbeszakitani.

12/ 4 óra elött a választást befejezni nem lehet.

13/ 4 óra után senkit szavazásra bocsátani nem lehet, tehát még azt sem, aki már a szavazóhelyiségben tartózkodik.

14/ Több egyénre történt választásnál az alulirt nevek nem vétetnek számba (46 §.).

15/ Az összeszámlálást csak az elnök és helyettes elnök végezheti, a bizalmiak a lapokhoz hozzá nem nyulhatnak.

16/ A választási eredmény kihirdetendő.

A vasárnap megválasztott Thassy Kristóf dr. a mai naptól már hivatalosan képviselője a zalaegerszegi választókerületnek. A szavazatok összeszámlálása ugyanis ma délelőttig elhúzódott, és déli 1 órakor a városházán adták át a mandátumot az új képviselőnek. Leadtak 14 368 szavzatot, s ebből Thassy Kristófra 7 659, Eitner Sándorra 6 709 esett, tehát Thassy Kristóf dr. 950 szótöbbséggel nyerte el a zalaegerszegi kerület mandátumát.

A zsidók országgyűlési, törvényhatósági és községi választójoga, valamint törvényhatósági és községi képviselő-testületi tagsága ügyében távbeszélőn kiadott rendeletére tisztelettel jelentem a következőket:

1. A vármegyében a zsidótörvény életbelépése előtt (1939. évi május hó 4.) az összes képviselőválasztói jogosultak száma 86 909 volt.

2. Az 1. pontban jelzett létszámból az 1939. évi IV. tc. alapján bejegyzett zsidók száma 2047.

3. Az 1939. évi IV. tc. alapján 1880 zsidó képviselő-választójoga szűnt meg.

4. Az 1939. évi IV. tc. életbelépése előtt a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok 387 volt.

5. Az idézett törvény hatálybalépése előtt a törvényhatósági bizottsági tagok között 14 rendes és 11 póttag volt zsidó.

6. Az említett törvény alapján 14 zsidó vesztette el rendes tagságát és 11 zsidó póttagsága szűnt meg.

7. A zsidótörvény hatálybalépése előtt a községi képviselő-testületi tagválasztók száma 76 574 volt.

8. A községi képviselőtestületi tagválasztók közül 1524 egyén lett az idézett törvénynek megfelelően bejegyzett zsidó.

9. A bejegyzett zsidók közül 1453 egyénnek szűnt meg a képviselő-testületi választójoga.

10. Az 1939. évi IV. tc. hatálybalépése előtt összesen 3462 képviselő-testületi tag volt.

11. A 10. pontban felvett képviselő-testületi tagok közül 153 egyén volt az idézett törvény hatálybalépése előtt zsidó.

12. A 11. pontban említett zsidók közül 125 zsidónak szűnt meg a községi képviselő-testületi tagsága.

Az e tárgyban f. évi szeptember 20. napján kiadott 91.798/1941. számú távirati rendeletre jelentem továbbá, hogy az 1939. évi IV. tc. alapján az országgyűlési képviselő-választók névjegyzékébe felvett zsidók száma a lajstromos névjegyzékben 2047, az egyéni névjegyzékben pedig 1867.