Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Verőce Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 98/1994. határozatával jogszabálysértő módon halasztotta el határozatlan ideig a Verőce, Asztalos János utca és az Árpád utca 82-84-86-88-92-94. hsz.-ig terjedő területrész Kismaros község részére történő átadása ügyében kezdeményezett helyi népszavazás elrendelését.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

1. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz a törvényes határidőn belül benyújtott alkotmányossági panaszában azt kifogásolta, hogy Verőce Község Önkormányzata jogszabálysértő módon határozatlan időre elhalasztotta a Verőce, Asztalos János utca és az Árpád utca 82-84-86-88-92-94. hsz.-ig terjedő területrész Kismaros község részére történő átadása ügyében kezdeményezett helyi népszavazás elrendelését. Az alkotmányossági panaszt kiegészítő beadvány arra is utalt, hogy a verőcei polgármester az 1994. szeptember 16-án tartott közmeghallgatáson a helyi népszavazás kitűzésének halogatását a lakott területrész átadására irányuló kezdeményezés szándékos megakadályozásának minősítette.

2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint az Alkotmánybíróság 747/H/1994/4. végzése alapján előterjesztett iratok figyelembevételével alakította ki álláspontját.

Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése előírja, hogy "a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják".

Az Ötv. 56. § (1) bekezdése szerint "az érintett képviselő-testületek megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről vagy cseréjéről".

A (2) bekezdés első mondata pedig a következőképpen rendelkezik. "Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok - falugyűlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz."

Az Ötv.-nek az alkotmányossági panasz benyújtásakor hatályos 50. §-a az önkormányzatot felhatalmazta a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes feltételei és eljárási rendje szabályozására. A verőcei önkormányzat az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében állapította meg a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó előírásokat. E rendelet 71. § (3) bekezdése így rendelkezik: "A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25%-a kezdeményezi."

A Verőce, Asztalos János utca, valamint az Árpád utca 82-84-86-88-92-94. hsz.-ig terjedő területrész lakosai nevében az indítványozó 1994. február 21-én 46 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtő ívet mellékelve helyi népszavazás elrendelését kezdeményezte a verőcei képviselő-testületnél az említett településrész Kismaros község részére történő átadása ügyében. A verőcei képviselő-testület a kezdeményezést megtárgyalta és a 38/1994. határozatával a népszavazást 1994. augusztus 6-ára tűzte ki. A 65/1994. képviselő-testületi határozat a népszavazás új időpontjául 1994. október 2-át jelölte meg, a 98/1994. határozat pedig a 65/1994. képviselő-testületi határozatot hatályon kívül helyezte, és a népszavazást határozatlan időre elhalasztotta.

3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányossági panasz megalapozott. Az Alkotmánybíróság már több határozatában - így a 41/1992. (VII. 16.) AB határozatban (ABH 1992, 364, 368.) - megállapította, hogy - mivel az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint a helyi népszavazás a helyi önkormányzáshoz való jog megvalósításának egyik alakzata - "alkotmányellenes az a jogi szabályozás, amely korlátozza, illetve meghiúsítja az önkormányzásnak a népszavazás útján történő gyakorlását" (ABH 1992, 366.).

Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlata szerint - az olyan tartalmú képviselő-testületi határozatot is megsemmisítette [60/1991. (XI. 19.) AB határozat (ABH 1991, 458, 460.), 45/1992. (IX. 26.) AB határozat (ABH 1992, 384, 386.)], amely jogszabálysértő módon utasította el a helyi népszavazás elrendelését.

A verőcei önkormányzat az időpont módosítását követően határozatlan időre halasztotta el a lakott területrész átadását kezdeményező helyi népszavazás lebonyolítását. Az önkormányzat ezt a magatartását sem a kezdeményezés esetleges tartalmi fogyatékosságával, sem más körülményekkel nem indokolta. Az Alkotmánybíróság a verőcei polgármester által előterjesztett iratok alapján megállapította, hogy a kérdéses településrész választópolgárainak száma 52 fő. Az alkotmányossági panaszhoz mellékelt "Kimutatás a Kismaroshoz való csatlakozás kérelmezőinek aláírásáról" című dokumentumon 46 fő aláírása szerepelt. A verőcei polgármester az Alkotmánybíróság felhívására azt közölte, hogy az aláírásgyűjtő ívek eredeti példányai elvesztek, és így hitelesített változatot sem nyújthatott be.

Az Alkotmánybíróság a vizsgált jogszabályok és a feltárt körülmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a verőcei önkormányzat a Verőce község megjelölt lakott településrésze Kismaros község részére történő átadása tárgyában kezdeményezett helyi népszavazást jogszabálysértő módon halasztotta el "határozatlan ideig". Az ilyen tartalmú döntés - a vázoltaknak megfelelően - sérti a helyi önkormányzáshoz való jog megvalósítását, és ellentétes az Ötv. idézett 56. § (2) bekezdésében, valamint az e törvény 47. § (2) bekezdésében foglalt előírással. Az Ötv. 47. § (2) bekezdése ugyanis megállapítja: "A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte". A verőcei képviselő-testület ugyancsak idézett előírása szerint a választópolgárok 25%-ának kezdeményezésére a képviselő-testületnek ki kell tűznie a helyi népszavazást. A verőcei önkormányzat a 38/1994. határozatával a népszavazást kitűzte, az időpont módosításával, illetve a meghatározatlan időre szóló halasztással azonban a lebonyolítást megakadályozta.

alkotmánybíró