Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás és helyi népszavazási eredményt megállapító képviselő-testületi határozat törvényellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány, valamint helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Zamárdi nagyközség önkormányzata helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1991. évi 10. rendeletének az 1992. évi 6. rendelettel módosított 1. § (2) bekezdése, valamint a 6. § (2) bekezdésében az 1. § (2) bekezdésére való utalás törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételével vesztik hatályukat.

Az Alkotmánybíróság a Zamárdi nagyközség szántódi településrészén 1991. szeptember 22-én tartott helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolításának megállapítására irányuló alkotmányossági panaszt, valamint a zamárdi képviselő-testületnek az e népszavazás eredményét megállapító 24/1992. (II. 24.) határozata megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

Az Alkotmánybíróság elutasítja azt a kérelmet, hogy a zamárdi képviselő-testületet kötelezze a megsemmisített önkormányzati rendeleti előírások helyett új, alkotmányos szabályozás megalkotására, a helyi népszavazás eredménye újbóli megállapításának előírására vonatkozó kérelmet pedig visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság felhívja Zamárdi nagyközség képviselő-testületét, hogy a 18/1993. (III. 19.) AB határozat alapján megalkotandó törvény kihirdetése után a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendeletét vizsgálja felül, és a szükségeshez képest hozza összhangba az említett törvénnyel.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Az indítványozó Zamárdi nagyközség önkormányzata helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló, az 1992. évi 6. rendelettel módosított 1991. évi 10. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. §-ának (2) bekezdése és 6. §-ának (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Arra hivatkozott, hogy a kifogásolt előírások ellentétesek az Alkotmány 42. §-ában foglalt rendelkezéssel, mivel a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazáson az üdülőtulajdonosok részére is biztosítják a részvétel lehetőségét. Álláspontja szerint ez a jog kizárólag az érintett településrész lakosságát, választópolgárait illeti meg.

Az indítvány kérelmet tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Zamárdi nagyközség szántódi településrészén 1991. szeptember 22-én tartott, új község alakításának kezdeményezésére irányuló helyi népszavazás eredményét megállapító képviselő-testületi határozatot, s kötelezze az önkormányzatot alkotmányos rendeleti előírás megalkotására, a népszavazási eredmény újbóli megállapítására.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), az Ör., a 18/1993. (III. 19.) AB határozat, valamint a vizsgált ügy előzményének tekinthető eljárásban hozott 1/1992. (I. 16.) AB határozat figyelembevételével alakította ki álláspontját.

Az Alkotmány indítványban hivatkozott 42. §-a a következőket írja elő: "A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása." Az Alkotmány 44. §-ának (1) bekezdése szerint "a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják".

Az Ötv. 5. §-a megállapítja: "A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (a továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat."

Az alkotmányossági panasz benyújtását követően az Alkotmánybíróság a 18/1993. (III. 19.) AB határozatával 1993. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Ötv. 45. §-ának (1) és (2) bekezdését. Ezek a rendelkezések a következőket tartalmazták:

"(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre az a választópolgár jogosult, akinek a településen állandó lakóhelye van.

(2) Az üdülőterületen az üdülőterületet érintő ügyben a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben jogosult részt venni az üdülőterületen önálló ingatlantulajdonnal rendelkező választópolgár akkor is, ha nincs ott állandó lakóhelye."

A 46. § ugyancsak megsemmisített (2) bekezdése szerint a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazásban "az érintett településrész, község választói vehetnek részt."

Az Ör. 6. §-ának (2) bekezdése a helyi népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeit állapítja meg.

"A helyi népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az 1. § (1) és (2) bekezdése alapján szavazásra jogosult választópolgárok (névjegyzékbe felvett szavazásra jogosult választópolgárok) több mint a fele érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."

A támadott önkormányzati rendelet 1. §-a az Ötv. megsemmisített, az előbbiekben idézett, s az Alkotmánybíróság e határozata megalkotásakor már nem hatályos rendelkezésein alapul, és a következőket írja elő:

"(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre az a választópolgár jogosult, akinek a településen állandó lakóhelye van.

(2) Az üdülőterületen az üdülőterületet érintő ügyben a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben jogosult részt venni az üdülőterületen üdülőingatlan-tulajdonnal, ingatlan-tulajdonrésszel rendelkező választópolgár, akkor is, ha nincs ott állandó lakóhelye."

1. Az Ör. kifogásolt rendelkezése törvényellenességének megállapítására irányuló indítvány a következők miatt megalapozott.

Az Alkotmánybíróság az Ötv. már idézett 45. §-ának (2) bekezdését megsemmisítő határozata indokolásában felhívta a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés olyan személyi kör részére is biztosította a helyi népszavazásban (és népi kezdeményezésben) való részvételi jogot, amelynek tagjait az adott településen nem illeti meg a választójog. A településen állandó lakóhellyel nem rendelkező üdülőtulajdonosok - ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 2. és 5. §-a alapján más jogcímen a településen nem rendelkeznek választójoggal - "nem minősülnek a településen választójoggal rendelkező lakosoknak, vagyis az Ötv. 5. §-a értelmében vett választópolgároknak, és így e § alapján nem illetik meg őket a fenti értelemben vett választópolgárok közössége által gyakorolható önkormányzási jognak sem a képviselők útján gyakorolható összetevője, hiszen saját képviselőket nem választhatnak, a települési képviselők választásában nem vehetnek részt, sem a helyi népszavazáson való részvétellel gyakorolható közösségi jogok."

Mivel az Ör. 1. §-ának (2) bekezdése lehetővé tette az üdülőtulajdonosok helyi népszavazásban való részvételét, a 6. § (2) bekezdése pedig az érvényesség és az eredményesség megállapításánál rendelte figyelembe venni az üdülőtulajdonosok szavazatát, az Alkotmánybíróság ezeket az előírásokat törvényellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.

2. Az indítvány és az alkotmányossági panasz kérelmet tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy az Alkotmánybíróság a vizsgált helyi népszavazás eredményét megállapító képviselő-testületi határozatot semmisítse meg. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az 1991. szeptember 22-én tartott helyi népszavazás lebonyolítására az Ötv. akkor hatályos rendelkezései figyelembevételével alkotott, a népszavazás időpontjában ugyancsak hatályos Ör. alapján került sor. Az Ör. szabályozása valamennyi lehetséges népszavazási tárgykör, így az új község alapításának kezdeményezésére irányuló helyi népszavazás esetében is lehetővé tette az üdülőtulajdonosok részvételét. Mivel a helyi népszavazás lebonyolítására az akkor érvényes és hatályos önkormányzati rendeleti előírások alkalmazásával került sor, az Alkotmánybíróság a helyi népszavazás eredménye, illetve a zamárdi képviselő-testületnek az ezt megállapító 24/1992. (II. 24.) határozata megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.

3. Az indítvány azt is kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a zamárdi önkormányzatot a megsemmisített rendelkezések helyett új, alkotmányos tartalmú szabályozás megalkotására. Az Alkotmánybíróság - a már többször említett 18/1993. (III. 19.) AB határozatában - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek tekintette, hogy a törvényalkotó nem határozta meg a helyi önkormányzás népszavazás útján történő gyakorlásának alapvető feltételeit és biztosítékait. Ebben a határozatában az Alkotmánybíróság 1993. december 31-ig határidőt szabott a törvényalkotónak arra, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének megszüntetésére nyitva álló határidőben az Ötv. megsemmisített rendelkezései helyett a helyi népszavazásban részvételre jogosultak körét az egyéb új alkotmányos rendelkezésekkel összhangban állapítsa meg. Mindezek alapján - figyelemmel a törvényalkotó számára megállapított határnapra is - az Alkotmánybíróság a 392/H/10. végzésével a vizsgált indítvány és alkotmányossági panasz elbírálását 1994. január 31-ig felfüggesztette. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a jelzett jogalkotási feladatának ez ideig nem tett eleget, s a törvény megalkotásának időpontja bizonytalan, ezért az Alkotmánybíróságnak nem áll módjában határidő tűzésével arra kötelezni a zamárdi önkormányzatot, hogy a megsemmisített önkormányzati rendeleti előírások helyett új szabályozást alkosson. Ehelyett az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt felhívást intézte az önkormányzathoz.

alkotmánybíró alkotmánybíró