71/1992. (XII. 21.) AB határozat

Harkány Nagyközség Önkormányzat képviselőtestületének a Harkány-Terehegy településegyesítés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló
helyi népszavazás elrendelését elutasító 80/1992. (VIII.3.) határozata ellen benyújtott alkotmányossági panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Harkány nagyközség önkormányzatának a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló 12/1991. (XII. 16.) sz. rendelete 1. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 2. § (1) bekezdése törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján vesztik hatályukat.

Az Alkotmánybíróság a harkányi képviselő-testületnek a Harkány-Terehegy közötti településegyesítés megszűntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazás elrendelését elutasító 80/1992. (VIII.3.) sz. határozatát megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság felhívja Harkány nagyközség önkormányzatát, hogy a megsemmisített önkormányzati rendeleti előírás helyett e határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül alkosson új, törvényes rendelkezést, s ugyancsak e határidőn belül - az újonnan alkotott rendeleti előírásoknak megfelelően - hozzon új határozatot a helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezésről.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz a törvényes határidőn belül benyújtott alkotmányossági panasz annak megállapítására irányult, hogy Harkány nagyközség képviselő-testülete jogszabálysértő módon utasította el a Harkány-Terehegy közötti településegyesítés megszűntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazás elrendelését. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a harkányi önkormányzat a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló 12/1991. (XII. 16.) sz. rendeletében (a továbbiakban: Ör.) előírtaknak megfelelő számú választópolgár kezdeményezte a helyi népszavazás elrendelését, a képviselő-testület azonban nem írta ki a helyi népszavazást. Utalt arra is, hogy a lakosság megtévesztése, illetve fenyegető nyilatkozatok hatására többen visszavonták az aláírásukat.

Az alkotmányossági panasz kérelmet tartalmazott a helyi népszavazás kitűzését elutasító képviselő-testületi határozat megsemmisítésére, valamint arra vonatkozóan, hogy az Alkotmánybíróság "tegye lehetővé" a helyi népszavazás kiírását.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.

1. A harkányi választási bizottság által végzett hitelesítés, valamint a képviselő-testület 80/1992. (VIII. 3.) sz. határozata alapján megállapítható, hogy a harkányi választópolgárok 467 érvényes aláírással helyi népszavazás elrendelését kezdeményezték.

Az aláírásgyűjtő íveken a következő szöveg szerepelt: "Aláírásommal támogatom, hogy a községegyesítés megszűntetése folytán Harkány Terehegytől elkülönült önálló település legyen. Az erre irányuló helyi népszavazással egyetértek".

Időközben 57 visszavonó aláírás benyújtására került sor, amelyből a választási bizottság 46-ot érvényesnek tekintett.

A harkányi polgármester az Alkotmánybírósághoz "Egységes Harkányt akarunk! Alulírottak Harkány Terehegyi részének leválasztását nem támogatjuk" felirattal ellátott, 413 terehegyi választópolgár aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be.

2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panasz elbírálása során a feltárt összefüggésekre tekintettel a vizsgálatot kiterjesztette az Ör.-nek, a helyi népszavazás kezdeményezésére vonatkozó előírásaira.

Az Ör. 1. § (1) bekezdése a következőket írja elő:

"A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az Ötv. rendelkezéseit figyelembe véve:

a) legalább 3 települési képviselő,

b) legalább 400 választópolgár, kivéve az Ötv. 46. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kérdésben, amely esetben legalább 500 választópolgár."

A 2. § (1) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik.

"Helyi népszavazást köteles kiírni a képviselő-testület:

a) 400 választópolgár kezdeményezésére,

b) az Ötv. 46. § (1) bekezdés a) és b) pontjának kérdésében, ha azt legalább 500 választópolgár kezdeményezte."

Az Ötv. 47. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az önkormányzat "rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál". E § (2) bekezdése megállapítja: "A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte."

A 46. § (1) bekezdésének a) és b) pontja előírja: "A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

a) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszűntetésének kezdeményezése,

b) új község alakításának kezdeményezése".

A harkányi önkormányzat az előbbiekben említett tárgykörökben legalább 500 választópolgár kezdeményezéséhez kötötte a helyi népszavazás kiírását.

Az Ötv. 52. § (3) bekezdésének második mondata szerint "a lakosság falugyűlésen vagy a településrészen tartott helyi népszavazással kezdeményezi a községalakítást".

Az 53. § első mondata arra utal, hogy "községegyesítés megszűntetésének a kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet".

3. Az előbbiekben idézett rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy új község alakításának, valamint községegyesítés megszűntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazásban az érintett településrész lakossága vehet részt. Mindebből az is következik, hogy a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosultak számát az adott településen (településrészen) részvételre jogosult összes választópolgár számához viszonyítva, az Ötv. 47. § (1) bekezdése, illetve az ennek figyelembevételével alkotott önkormányzati rendeleti előírás alapján kell megállapítani. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a helyi népszavazás részletes feltételeit, eljárási rendjét szabályozó önkormányzati rendelet nem tartalmazhat olyan előírást, amely az új község alakítására, valamint a telepítésegyesítés megszűntetésére irányuló helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok száma meghatározásánál nem az érintett településrész összes választópolgárának számát veszi alapul.

Az Ör. - a helyi népszavazás kezdeményezését illetően - nem tartalmaz eltérő feltételeket Harkány településrészeire.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott iratokból megállapítható, hogy Harkány nagyközség választópolgárainak száma 2602 fő, a terehegyi választópolgárok száma pedig 471 fő.

Az Ör. a településegyesítés megszűntetésének kezdeményezéséhez a terehegyi választópolgároknak az Ötv. 47. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott mértéket meghaladó számát kívánta meg. Ezáltal megakadályozta, hogy a terehegyi településrész választópolgárainak már huszonöt százaléka kezdeményezze a településegyesítés megszűntetésére irányuló helyi népszavazást.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a rendelkező részben megjelölt előírásait megsemmisítette, s határidő tűzésével hívta fel a harkányi önkormányzatot új, törvényes rendelkezés megalkotására.

4. Mivel az Alkotmánybíróság a helyi népszavazás kezdeményezésére vonatkozó, a rendelkező részben megjelölt előírásokat megsemmisítette, ezért az alkotmányossági panaszban előadott, a helyi népszavazást kezdeményező aláírásokra, illetve azok visszavonására vonatkozó hivatkozások tényszerűségét nem vizsgálta.

5. Tekintettel arra, hogy a helyi népszavazás elrendelésének elutasítására törvényellenes önkormányzati rendeleti előírás alapján került sor, az Alkotmánybíróság az erre irányuló képviselő-testületi határozatot megsemmisítette, s ugyancsak határidő tűzésével hívta fel a képviselő-testületet, hogy az újonnan alkotott önkormányzati rendeleti előírás alapján hozzon új határozatot a helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezésről.

Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k., Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró