Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XVII. kerületi önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 4/1991. (VII. 1.) sz. rendelete 3. §-a törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A köztársasági megbízott - mivel a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával a XVII. kerületi képviselő-testület nem értett egyet - az Alkotmánybíróságnál Budapest Főváros XVII. kerülete önkormányzatának a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 4/1991. (VII. 1.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte.

Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés törvénysértő, mivel lehetővé teszi, hogy már a kerület választópolgárainak 30%-át meghaladó részvétel esetén eredményes legyen a helyi népszavazás. Arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) előírásai alapján minden döntéshez legalább a képviselők több mint a felének jelenléte és a jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges, mivel csak így érhető el, hogy az önkormányzati döntésekben a lakosság többségének akarata érvényesüljön. Mindezek alapján az indítványozó annak megállapítását kérte, hogy a sérelmezett rendelkezés ellentétes az Ötv. 14. § (1) bekezdésével, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) bizonyos előírásaival, s ezáltal sérti az Alkotmány 44. § (2) bekezdésében foglaltakat.

Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakítása során a következőket vette figyelembe.

1. Az Ötv. 14. § (1) bekezdése a képviselő-testület működésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, amikor előírja: "A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlevő települési képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges."

Az indítványozó a felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kezdeményezésében az Nsztv.-nek a népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeit megállapító előírásaira is hivatkozott. Az Ötv. 115. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Ötv. hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az Nsztv.-nek a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelkezései. Az Ötv. pedig a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozóan csak az alapvető szabályokat határozza meg, s a részletes feltételek, valamint az eljárási rend megállapítását a képviselő-testület rendeletalkotási hatáskörébe utalja.

Az Ör. kifogásolt előírása szerint "a helyi népszavazás akkor eredményes, ha a kerület választópolgárainak több mint a 30%-a szavazott és az érvényes szavazatoknak több mint a fele a helyi népszavazásra bocsátott kérdésre azonos választ adott".

2. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben, így a 61/1991. (XI. 19.) AB, valamint az 1/1992. (I. 16.) AB, s a 41/1992. (VII. 16.) AB határozatokban azokat az önkormányzati rendeleti előírásokat semmisítette meg, amelyek az érvényes és eredményes helyi népszavazás feltételeként a választópolgárok túl magas részvételi arányát, illetve az azonos tartalmú szavazatok ugyancsak magas arányát kívánták meg. E döntése kialakítása során abból indult ki, hogy az önkormányzatok a helyi népszavazás érvényességi, eredményességi feltételei rendeleti megállapítása során nem követelhetik meg az érintett választók olyan magas arányának részvételét, amellyel a demokratikus népi döntésalkotás érvényesülését akadályozhatják, hanem már a választópolgárok legalább egyszerű többsége akaratának érvényre juttatását biztosítaniuk kell.

A jelen esetben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy van-e alkotmányi, vagy törvényi előíráson alapuló alsó határa a népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeinek. Ebben a vonatkozásban kizárólag az Ötv. 47. § (1) bekezdés d) pontja vehető figyelembe, amely szerint a helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár is, "ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál".

Ebből az következik, hogy az önkormányzat - rendeletében - a választópolgárok 25%-a, vagy annál alacsonyabb (törvényesen 10%-nál mindenképpen nagyobb) számának támogatását is előírhatja a helyi népszavazás kezdeményezéséhez. Ilyen esetben - eltekintve az Ötv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörtől - a helyi népszavazás érvényességéhez legalább a választópolgároknak a népszavazás kezdeményezéséhez megkívánt számát meghaladó számú választópolgár részvétele szükséges.

A jogállam demokráciája alatt a működő demokrácia értendő. Az önkormányzati testület döntési jogköre - valamely jogilag indokolt minimális határtól eltekintve - nem korlátozott a népszavazás érvényességének szabályozásánál. Ez a minimális alsó határ a vizsgált esetben logikusan jelölhető meg a helyi népszavazás kezdeményezésére az Ötv. alapján az adott önkormányzat rendeletében meghatározott választópolgári arányszámban.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. vizsgált rendelkezésének törvényellenességét nem állapította meg, s a felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kezdeményezést a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.