Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás jogszabálysértő elrendelése és lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panaszok, valamint önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján egyesített eljárásban meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Tiszaderzs községben az 1992. augusztus 16-án tartott helyi népszavazás kiírása törvénysértő volt. Az Alkotmánybíróság megállapítja a helyi népszavazást kitűző és a népszavazás eredményét megállapító képviselőtestületi határozatok semmisségét. Az Alkotmánybíróság a helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panaszt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Tiszaderzs képviselőtestülete elmulasztotta a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. §-ában meghatározott jogalkotási feladatának teljesítését és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Felhívja Tiszaderzs Község Önkormányzata Képviselőtestületét, hogy 1993. június 30-ig önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét.

Az Alkotmánybíróság Tiszaderzs Község Önkormányzata Képviselőtestületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1. sz. rendelete XIV. fejezet 2. pontja megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányossági panasz annak megállapítására irányult, hogy Tiszaderzsen, 1992. augusztus 16-án tartott helyi népszavazás kitűzésére és lebonyolítására jogszabálysértő módon került sor.

Az indítványozó szerint a helyi népszavazás kitűzése sérti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) előírásait, mivel arról a polgármester, majd a határozatképtelen képviselőtestület döntött. A népszavazás kiírásával összefüggő súlyos eljárási fogyatékosságok mellett arra is hivatkozott, hogy a lebonyolítás és az eredmény megállapítása is jogszabálysértő módon történt.

Az alkotmányossági panasz kérelmet tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a képviselőtestület mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességét, mivel az nem alkotott önkormányzati rendeletet a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes feltételeiről és eljárási rendjéről.

Az indítványozó kezdeményezte a tiszaderzsi önkormányzatnak a szervezeti és működési szabályzatról szóló 1. sz. rendelete (a továbbiakban: SzMSz.) XIV. fejezet 2. pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az téves törvényi hivatkozást tartalmaz.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány, az Ötv., az SzMSz., valamint az alkotmányossági panasz mellékleteként benyújtott iratok alapján alakította ki álláspontját.

1. A Tiszaderzsen, 1992. augusztus 16-án tartott helyi népszavazás kiírására törvénysértő módon került sor. Az Ötv. 10. § c)pontjának első fordulata szerint a képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át a helyi népszavazás kiírása. E törvény 14. § (1) bekezdése így rendelkezik: "A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges."

A tiszaderzsi népszavazás először a polgármester, majd - a köztársasági megbízott törvényességi észrevételét követően - határozatképtelen képviselőtestület tűzte ki. Az 1992. augusztus 15-én tartott ülésén ugyanis a kilenc képviselőtestületi tagból négyen vettek részt. A négy képviselő egyhangúan hozott döntése pedig nem tekinthető érvényes képviselőtestületi határozatnak.

Az Ötv. 47. § (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi népszavazást a település "önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezheti, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10%-ánál, és nem lehet több a választópolgárok 25%-ánál".

Tiszaderzs Önkormányzatának Képviselőtestülete nem alkotott önkormányzati rendeletet a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. Az SzMSz. XIV. fejezete két pontban utal a helyi népszavazásra. Az 1. pont szerint "a képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 20%-a kezdeményezi". A képviselőtestület 1992. augusztus 15-i - az előbbiekben kifejtettek szerint határozatképtelen - ülésének jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy a helyi népszavazást csupán a választópolgárok 10-15%-a kezdeményezte. A népszavazás kitűzése - működésrendileg szabályos képviselőtestületi döntés esetén is - az SzMSz. idézett előírásába ütközött volna.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította a helyi népszavazást kiíró képviselőtestületi határozat semmisségét.

2. Az indítványozó a helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolításának megállapítását is kezdeményezte.

A helyi népszavazásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás hiányában az SzMSz. már említett XIV. fejezetének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy "a helyi népszavazás lebonyolítására az 1990. évi LXIII. törvényt kell alkalmazni". Ez a jogszabályi hivatkozás nyilvánvalóan téves. (Helyesen a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény előírásaira utalhatott volna az SzMSz.)

Amint arra az Alkotmánybíróság már több döntésében, így a 668/H/1991. ügyszámú határozata indokolásában is rámutatott, "ha az önkormányzat nem élt a helyi népszavazás eljárási rendjének önálló szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló törvény által adott felhatalmazással, hanem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéseit rendelte a népszavazás során alkalmazni, köteles a népszavazást olyan módon megszervezni, hogy a törvény előírásainak érvényesülése biztosított legyen".

Mivel azonban a helyi népszavazás kitűzése semmis volt, s az Ötv. és az SzMSz. rendelkezéseinek megfelelő helyi népszavazásnak minősülő eseménysorozat sem zajlott le, így annak eredménye sem születhetett. A Tiszaderzs községben 1992. augusztus 16-án tartott ún. "helyi népszavazás" eredményét megállapító "képviselőtestületi határozat" egyrészt azért semmis, mert négy helyi önkormányzati képviselő olyan ülése nyilvánította ki az eredményt, amely nem minősül képviselőtestületi ülésnek, és olyan népszavazás eredményét állapította meg, amelyet nem az arra jogosult tűzött ki. Az Alkotmánybíróság a semmis helyi népszavazás lebonyolításának egyéb megnyilvánulási formáit nem vizsgálta. Ezért az ezek jogszabálysértő voltának megállapítására irányuló alkotmányossági panaszt visszautasította.

3. Az Ötv. a helyi népszavazásra és a népi kezdeményezésre vonatkozóan csak az alapvető, garanciális jelentőségű rendelkezéseket tartalmazza. E törvény 50. §-a a további feltételek és az eljárási rend részletes szabályozását a képviselőtestület önkormányzati rendeletalkotási hatáskörébe utalja. A képviselőtestület e jogalkotói feladata elmulasztásával nemcsak az Ötv. előbb említett rendelkezését sértette. Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint "a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják". Tiszaderzs képviselőtestülete a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait megállapító önkormányzati rendelet megalkotásának elmulasztásával a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való alkotmányos joga helyi népszavazás útján történő gyakorlását is akadályozta.

Az Alkotmánybíróság ezért - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. §-a alapján határidő megjelölésével - a jogalkotói feladat elmulasztásával előidézett alkotmányellenesség megszüntetésére hívta fel Tiszaderzs képviselőtestületét.