Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány, valamint helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmán yossági panasz alapján meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. (I. 15.) rendelet 19. § (1) bekezdésének "- a terület választópolgárainak több mint 2/3-a megjelent a szavazáson"fordulata alkotmánysértő, ezért e rendelet e rendelkezését megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság a Kál nagyközségben 1991. február 3-án megtartott népszavazás lebonyolítása során elkövetett jogszabálysértések megállapítása, valamint a népszavazás eredményének megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányossági panaszt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A Heves Megyei Tanács 44/1980. határozatával 37 ha 3931 m2 terület Kompolt község belterületéből a nagyközségi közös tanács székhelyközségének, Kálnak a területéhez csatolt.

1990. november 5-én a területrész választói népszavazás elrendelését kezdeményezték Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestületénél a területrésznek Kompolt község területéhez való visszacsatolása érdekében. A választópolgárok kezdeményezése alapján a képviselőtestület 1990. december 4-én tartott ülésén döntött a népszavazás elrendeléséről. Az 1991. február 3-án megtartott helyi népszavazáson a területrész választópolgárainak 47,3%-a vett részt, és a területrész Kompolt Község Önkormányzatának való átadása mellett szavazott a területrész választópolgárainak 42,1%-a. A népszavazáson résztvevő és a feltett kérdésre azonos tartalmú választ adó választópolgárok aránya nem felelt meg a Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által, a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. (I. 15.) rendelet 19. §-ában a népszavazás érvényességére és eredményességére megállapított követelményeknek. Ezért a népszavazás érvénytelennek és eredménytelennek minősült.

A népszavazást követően indítványozó a népszavazás lebonyolítása során elkövetett jogsértések, valamint a népszavazás eredményének jogsértő megállapítása miatt 1991. február 11-én beadvánnyal fordult a Heves Megyei Bírósághoz. A bíróság 1991. február 12-én kelt Pk. 20.113/1991/2. végzésében megállapította hatáskörének hiányát és az alkotmányossági panaszt megküldte az Alkotmánybírósághoz.

A beadvány két indítványt tartalmaz.

1. Az indítványozó kéri a népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. (I. 15.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a vitatott rendelkezés, amely kimondja, hogy a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a terület választópolgárainak több, mint 2/3-a megjelent a szavazáson és a terület választópolgárainak több, mint fele érvényesen, a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, túlzottan magas, mind a választási törvényektől, mind az országos népszavazásról szóló törvény által előírtaktól eltérő, szinte teljesíthetetlen követelményekhez köti a népszavazás érvényességének és eredményességének megállapítását. A rendeletnek ez a szabálya alkotmánysértő módon korlátozza az állampolgároknak a helyi önkormányzásban való részvételét biztosító alkotmányos jogait.

2. Az indítvány tartalmaz egy, a népszavazási eljárás során, valamint a népszavazás eredményének megállapításával kapcsolatos alkotmányossági panaszt is. A panaszos kifogásolja, hogy a népszavazás lebonyolítása során több jogszabálysértés történt:

- a helyi önkormányzat nem tájékoztatta megfelelő időben, megfelelő módon a népszavazás kiírásáról, valamint a népszavazásra bocsátott kérdésről a kezdeményezőket, illetőleg az érintett településrész választópolgárait;

- nem tették lehetővé, hogy a népszavazást kezdeményezők képviselőket delegálhassanak a szavazás törvényességének megfigyelésére;

- a késői és hiányos tájékoztatás miatt a népszavazást kezdeményezők nem tudták kellőképpen ellensúlyozni a községben a településrésznek megtartása érdekében folytatott kampányt.

Miután indítványozók álláspontja szerint a népszavazás eredményének megállapítása alkotmánysértő jogszabályi rendelkezésen alapul, kérik annak megsemmisítését.

1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. (I. 15.) rendelet 19. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány részben megalapozott.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a helyi népszavazás intézményének csak egyes, alapvető szabályait állapítja meg, azzal, hogy 50. §-ában a népszavazás további feltételeinek megállapítását és a népszavazási eljárás rendjének szabályozását rábízza a helyi önkormányzatok képviselőtestületeire. E körben - mindenfajta törvényi korlátozás nélkül - önkormányzati rendelet szabályozásának tárgya a népszavazás érvényességének és eredményességének megállapítása.

A helyi népszavazás a helyi önkormányzásnak alkotmányban szabályozott, s alkotmány által védett egyik formája. Amint az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette, ebből következik, hogy a képviselőtestület a helyi népszavazás szabályait olyan módon köteles megállapítani, hogy a rendelet biztosítsa a helyi önkormányzás népszavazás útján történő gyakorlásának lehetőségét. Nem tekinthető alkotmányosnak a jogi szabályozás akkor, ha olyan feltételeket ír elő a népszavazás érvényességének és eredményességének megállapításához, amelyek alkalmasak annak meghiúsítására, hogy a népszavazás során az érdekelt választópolgárok többségének az akarata jusson érvényre. Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete által alkotott 1/1991. (I. 15.) rendelet 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a népszavazás akkor érvényes, ha a terület választópolgárainak több mint 2/3-a megjelent a szavazáson. E rendelkezés alapján érvénytelennek minősül a népszavazás akkor is, ha a terület választópolgárainak többsége - több mint fele - a feltett kérdésre azonos tartalmú választ adott, de a szavazáson megjelentek száma nem éri el a szavazásban való részvételre jogosultak 2/3-át. E szabályozás mellett a többség akaratának érvényesülését a kisebbség érdektelensége megakadályozhatja.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság e rendelet 19. § (1) bekezdésének "a terület választópolgárainak több mint 2/3-a megjelent a szavazáson" fordulatát megsemmisítette.

A helyi népszavazás a helyi lakosság akaratának érvényesítését jelenti a helyi önkormányzásban. Az érvényes és eredményes népszavazás eredménye önkormányzati döntésnek minősül, s köti a képviselőtestületet. Ennek megfelelően nem tekinthető alkotmányellenesnek, összhangban áll a helyi népszavazás alkotmányban meghatározott rendeltetésével az a szabályozás, amely a népszavazás eredményességének megállapítását az érintett területen lakó választópolgárok többségének egybehangzó szavazatához köti.

Így alaptalan az indítványnak a rendelet 19. § (1) bekezdés azon fordulatát kifogásoló része, mely szerint a népszavazás akkor tekinthető eredményesnek, ha "a területen lévő választópolgárok több mint fele érvényesen, a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."

Az Alkotmányossági panasz megalapozatlan.

1. A népszavazás lebonyolításának szabályait az Ötv. egyáltalán nem rendezi, fent idézett 50. §-a képviselőtestületnek ad felhatalmazást arra, hogy önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás eljárás rendjét. Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete e törvényi felhatalmazásnak 1/1991. (I. 5.) rendeletében a következő módon tett eleget: "9. § a népszavazás lebonyolítására a választásról szóló törvény az irányadó."

Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panasz megalapozott elbírálása érdekében megkeresést intézett Kál nagyközség polgármesteréhez, amelyben tájékoztatást kért a népszavazás lebonyolításáról és kérte a népszavazási eljárás során keletkezett iratoknak az Alkotmánybíróság rendelkezésére bocsátását.

Az Alkotmánybírósági panasz fő kifogása a népszavazás során követett eljárással kapcsolatosan az, hogy az önkormányzat szervei, valamint a választási bizottság a népszavazás kezdeményezőit nem vonta be a népszavazás lebonyolításába. Nem kaptak írásbeli értesítést a népszavazás előkészítésével kapcsolatos döntésekről, nem kaptak lehetőséget arra, hogy a szavazás törvényességének ellenőrzésére a választási szervek mellé képviselőket delegáljanak.

A megküldött iratok alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazási eljárás során az önkormányzati rendelet előírásának megfelelően a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény szabályai szerint jártak el. E törvény a választási eljárás rendjét szabályozza. Megalkotása során a törvényhozó nem volt, mert nem is lehetett tekintettel a népszavazási eljárás sajátosságaira, így nem tartalmaz a népszavazás kezdeményezőinek az eljárásban való részvételét biztosító szabályokat. Ennek megfelelően sem az önkormányzat szervei, sem a választási bizottság nem követett el törvénysértést akkor, amikor nem tette lehetővé a népszavazás kezdeményezőinek a népszavazás lebonyolításában való részvételt.

Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a panaszban foglalt több megállapítás nem felel meg a valóságnak. Panaszosok kifogásolják, hogy a képviselőtestület nem az ötv. 47. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül döntött a népszavazás elrendeléséről. Beadvány alapján a köztársasági megbízott vizsgálta a népszavazás elrendelésének törvényességét és megállapította, hogy törvénysértés nem történt. Nem helytálló a panasznak az a megállapítása sem, hogy a választópolgárok január 26-a előtt nem kaptak tájékoztatást a népszavazásról. A megküldött iratok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat a választópolgárok tájékoztatásáról gondoskodott (hirdetmény, a képviselőtestület 2 napos közmeghallgatási napirendet hirdetett e tárgyban, kopogtatócédula).

Bár erre irányuló indítvány hiányában az 1/1991. (I. 15.) önkormányzati rendelet 9. § törvényességének vizsgálatára nincs hatásköre, az Alkotmánybíróság szükségesnek látja felhívni a figyelmet arra, hogy Kál Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete nem megfelelő módot választott a népszavazás eljárási rendjének szabályozására. A képviselőtestület rendeletében nem kívánt önálló szabályokat megállapítani, hanem a helyi népszavazás korábbi, törvényi szabályozásához hasonlóan utaló szabállyal oldotta meg a népszavazási eljárás rendjének szabályozását. Ez az utaló szabály azonban határozatlan. Ennek alapján -mivel jelenleg több "választásokról szóló törvény" van hatályban -nem állapítható meg, hogy a jogalkotó melyik törvény, mely rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A szabályozásnak ez a határozatlansága jogbizonytalanságot eredményez.

2. Az Ötv. 56. § (1) bekezdése alapján területrész átadása, átvétele az érintett képviselőtestületek megállapodásának a tárgya. Lakott területrész esetén a megállapodás érvényességi kelléke az ott lakó választópolgárok többségének - falugyűlésen, vagy népszavazással kinyilvánított - támogatása.

Kál és Kompolt képviselőtestülete között a vitatott településrész átadásáról, átvételéről megállapodás nem jött létre. Az Ötv. 56. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy lakott területrész átadását az ott lakó választópolgárok helyi népszavazással kezdeményezzék. A helyi népszavazás eredménye - ha az érintett területrészen lakó választópolgárok többsége a területrész átadása mellett szavazott - köti a képviselőtestületet. Ebben az esetben a képviselőtestület nem tagadhatja meg a lakott területrész átadását.

A Kál nagyközségben 1991. február 3-án, lakott területrész átadása tárgyában megtartott helyi népszavazáson - a népszavazási jegyzőkönyv tanúsága szerint - a népszavazáson való részvételre jogosult 323 választópolgárból, 152-en adták le szavazatukat, ebből 136-an (a választópolgárok 42,1%-a) szavaztak az érintett területrész átadása mellett.

A népszavazáson a területrész átadását támogató választópolgárok aránya nem felel meg sem az 1/1991. (I. 15.) önkormányzati rendelet 19. §(1) bekezdése által a népszavazás eredményességéhez előírt feltételeknek, sem az Ötv. 56. § (2) bekezdése által a lakott területrész átadásához megkívánt követelményeknek. Így a képviselőtestület jogszerűen járt el, amikor a népszavazás eredménytelenségét megállapította.

A népszavazás nem azért bizonyult sikertelennek, mert a résztvevők aránya nem felelt meg az önkormányzati rendelet által a népszavazás érvényessége iránt támasztott alkotmánysértő követelményeknek, hanem azért, mert a népszavazáson a részvételre jogosult választópolgárok többsége nem jelent meg, s ennek következtében nem teljesültek a népszavazás eredményességéhez megkívánt jogszabályi feltételek. Így az 1/1991. (I. 15.) önkormányzati rendelet alkotmányellenes rendelkezésének megsemmisítése nincs hatással a népszavazás eredményének megállapítására.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt, mint alaptalant elutasította.