Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány, valamint helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kémes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló 2/1991. (III. 20.) rendelete 14. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.

Az Alkotmánybíróság Kémes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Kémes községben 1991. április 7-én megtartott helyi népszavazás eredményét megállapító 19/1991. (V. 9.) Kt. határozatát megsemmisíti. Egyúttal felhívja a képviselő-testületet arra, hogy a megsemmisített önkormányzati rendeleti előírás helyett e határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül alkosson új, alkotmányos rendelkezést, s e határidőn belül hozzon új határozatot a helyi népszavazás eredményének megállapításáról.

Az Alkotmánybíróság visszautasítja az annak megállapítására irányuló kérelmet, hogy "egyszerű szótöbbségi szavazás alapján a község lakossága Szaporca község önállóvá válása mellett döntött."

Az Alkotmánybíróság e határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi.

1. Indítványozó a Kémesi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/1991. (III. 20.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 14. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Kérelme alátámasztásául hivatkozott a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek (a továbbiakban: Jat.) a végrehajtási jogszabály alkotására vonatkozó, pontosan meg nem nevezett előírásaira, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 50. §-ára. Úgy ítélte meg, hogy a képviselő-testület az Ör. sérelmezett rendelkezése megalkotásával túlterjeszkedett a Jat.-ban és az Ötv.-ben foglalt felhatalmazáson, s ezzel alapvető jogot sértett.

Álláspontja szerint az Ör. alapvető jog érvényesítésének lehetőségét korlátozta annak megállapításával, hogy a helyi népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha "a választópolgároknak több mint a fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint 75%-a a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott". Megjegyezte, hogy az Ör. tervezete az érvényesen szavazók több mint felétől kívánt azonos tartalmú választ.

2. Az alkotmányossági panasz annak megállapítására irányult, hogy a Kémesen 1991. április 7-én megtartott helyi népszavazás lebonyolítása jogszabálysértő módon történt. Indítványozó szerint a képviselő-testület a népszavazást megelőzően annak tárgyára nézve, nevezetesen a településegyesítés megszüntetésének kezdeményezése ellen befolyásolta a választópolgárokat, mivel a kémesi állandó lakosok számára [3/1991. (III. 20.) rendeletével] jelentős mértékű születési és temetési segélyt állapított meg.

Sérelmezte továbbá, hogy a helyi népszavazás lebonyolításának részletes feltételeiről a lakosság nem kapott tájékoztatást.

3. Az alkotmányossági panasz indítványozta azt is, hogy a jogszabálysértő módon lebonyolított helyi népszavazást az Alkotmánybíróság nyilvánítsa eredményesnek, s kérte a népszavazási eredménynek az azt kezdeményezők javára történő megállapítását.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány, az Ötv., a Kémesi Önkormányzat Képviselő-testülete említett rendeletei, valamint a Kémes község szaporcai településrészén 1991. április 7-én megtartott helyi népszavazásra vonatkozó, csatolt iratok alapján alakította ki álláspontját.

Az Ötv. 52. § (3) bekezdésének második mondata szerint "a lakosság falugyűlésen vagy a településrészen tartott helyi népszavazással kezdeményezi a községalakítást". Az 53. § első mondata szerint "községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet."

Kémes község szaporcai településrészének 206 lakosa 1991. február 5-én a kémesi polgármesternél helyi népszavazás elrendelését kezdeményezte.

A Kémesi Önkormányzat Képviselő-testülete a törvényes határidőn belül (február 13-án), az Ötv. 47. § (3) bekezdése alapján határozott a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről, és kitűzte annak időpontját.

Indítványozó az Ör.-nek a Jat.-tal, valamint az Ötv. 50. §-ával való ütközésére hivatkozott. A Jat. 15. §-a a következőképpen rendelkezik: "(1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultságát, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni." Az Ötv 50. §-a a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályainak meghatározását utalja a képviselő-testületi rendeletalkotás hatáskörébe.

1. A helyi népszavazásban való részvétel a népakarat kifejeződése, a helyi önkormányzásnak az Alkotmányban is meghatározott egyik formája. Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint ugyanis a "választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják." A helyi népszavazásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozásnak ezért mind a részvétel nagysága (az érvényesség), mind a szavazás eredményességét eldöntő hányad tekintetében a népakarat tényleges megnyilvánulását, a helyi önkormányzás jogának népszavazás útján történő gyakorlását lehetővé tevő feltételeket kell megállapítania. Az önkormányzat a helyi népszavazás (és népi kezdeményezés) feltételeit, eljárási rendjét, különösen az érvényesség és az eredményesség követelményeit csak úgy állapíthatja meg, hogy a választópolgárok legalább egyszerű többségének akarata érvényre juthasson. Mivel az Alkotmány idézett 44. § (1) bekezdése szerint a helyi népszavazás a helyi önkormányzás egyik formája, alkotmányellenes az a jogi szabályozás, amely korlátozza, illetve meghiúsítja az önkormányzásnak a népszavazás útján történő gyakorlását.

Az Alkotmánybíróság az eljárás során vizsgált helyi népszavazásról felvett jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy a választók nyilvántartásában a szavazást megelőző nap 16 óráig 264 fő szerepelt. További 1 fő személyi igazolványa alapján kérte felvételét a nyilvántartásba. A 203 leadott szavazatból 141 volt az "igen" (a településrész megszüntetésének kezdeményezését igenlő) szavazat. Ez a leadott szavazatok számának 69%-a, a választók nyilvántartásában szereplő választópolgárok 53%-a. Ennek ellenére a megsemmisített rendelkezés következtében a vizsgált helyi népszavazás eredménytelennek minősült.

Az Alkotmánybíróság e döntése kialakításakor tekintettel volt a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvénynek (a továbbiakban: Nsztv.) az országos népszavazás érvényességét és eredményességét megállapító rendelkezéseire is. Az Nsztv. 28. §-a szerint az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az Ötv. a helyi népszavazás érvényességi és eredményességi feltételeiről nem rendelkezik. A gyakorlati tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy e kérdések törvényi szabályozásának hiánya nemcsak bizonytalanságot teremt, hanem esetenként a jogállam politikai demokratizmusához nem illeszkedő, illetve a kifejezetten sértő megoldások is fellelhetők a helyi népszavazásra vonatkozó önkormányzati rendeletekben. Az Alkotmánybíróság ilyennek ítéli meg a vizsgált Ör. 14. §-át is.

A helyi népszavazásnak olyan szabályozása, amely - az érvényességnek a választók több mint felének érvényes szavazatához kötése mellett - az azonos tartalmú érvényes szavazatok 51%-nál lényegesen magasabb arányát kívánja meg az eredményesség feltételeként, eltér a demokratikus népi döntésalkotás bevett és az Nsztv.-ben is alkalmazott megoldásától, s akadályozza azt, hogy a választópolgárok egyszerű többségének akarata érvényesüljön.

Hasonló esetek megelőzése érdekében előnyös lenne e kérdések törvényi szintű szabályozása.

Ennek bekövetkezte előtt is, a fenti indokok alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. kifogásolt rendelkezése az eredményesség feltételeinek meghatározásával (vagyis azáltal, hogy a választópolgárok több mint felének érvényes szavazatát, s az érvényes szavazatok több mint 75%-ának azonos tartalmát kívánja meg az érvényesség és eredményesség feltételeként) alkotmányellenes módon korlátozta a helyi népszavazás útján történő helyi önkormányzást. Ezért az Alkotmánybíróság e rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette az alkotmányellenes előírást.

Mivel az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a népszavazás eredménye megállapítása szempontjából meghatározó jelentőségű rendelkezését az előbbi indokolással megsemmisítette, az indítványnak a helyi népszavazás lebonyolítása egyéb körülményeire (a lakosság tájékoztatásának hiányára, illetve a segélyezésnek a választópolgárok befolyásolására) vonatkozó megállapításait, valamint az Ör. és a Jat. viszonyát nem vizsgálta.

2. Mivel a népszavazás eredményének megállapítására alkotmányellenes rendelkezés alapján került sor, az Alkotmánybíróság az erre irányuló képviselő-testületi határozatot megsemmisítette.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság határidő kitűzésével hívja fel Kémes Község Önkormányzatát az alkotmányos szabályozás megalkotására, és a népszavazási eredmény ennek megfelelő megállapítására.