54/1991. (XI. 8.) AB határozat

Sömjénmihályfa Község Önkormányzata Képviselőtestülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. rendeletének egyes előiírásai alkotmányosságának utólagos vizsgálatára benyújtott indítvány, valamint a községegyesítés megszüntetése tárgyában kezdeményezett népszavazás elrendelésének jogszerűtlen elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság népszavazás elrendelésének jogszerűtlen elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz, valamint önkormányzati rendelet alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Sömjénmihályfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. számú rendelet 4. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Sömjénmihályfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete jogszerűtlenül járt el akkor, amikor a választópolgárok által községegyesítés megszüntetése tárgyában kezdeményezett népszavazás elrendelését elutasította. Ezért a Sömjénmihályfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete 1991. február 4-i ülésén hozott 2/1991. számú határozatot megsemmisíti. Egyúttal felhívja a képviselő-testületet arra, hogy a községegyesítés megszüntetése érdekében kezdeményezett népszavazás elrendelésének ügyét - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § rendelkezéseinek figyelembevételével, e határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül - ismételten tárgyalja meg, és hozzon a népszavazás kezdeményezése tárgyában új, törvényes határozatot.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozók a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 51. § alapján alkotmányossági panaszt nyújtottak be a sömjénmihályfai képviselő-testület 2/1991. számú határozata ellen, amelyben a képviselő-testület elutasította a Kemenesmihályfa településrész választópolgárai által községegyesítés megszüntetése érdekében kezdeményezett népszavazás elrendelését.

A panaszt tevők indítványukban előadták, hogy a kemenesmihályfai településrész választópolgárai 227 aláírás benyújtásával kérték a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló népszavazás elrendelését. A helyi választási bizottság 1991. január 26-i ülésén a benyújtott aláírások közül 180 aláírás érvényességét állapította meg.

Ezzel egyidőben a másik településrész, Kemenessömjén választói is hasonló tartalmú beadvánnyal fordultak az önkormányzathoz. A kemenessömjéni településrészen összegyűlt 123 aláírásból a választási bizottság csak 39 aláírást talált hitelesnek.

A képviselő-testület 1991. február 4-i ülésén 2/1991. számú határozatában a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést elutasította arra hivatkozással, hogy az nem felel meg a képviselő-testület helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1/1991. számú rendeletének 4. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak, mivel a hitelesnek elfogadott aláírások száma nem éri el a község választópolgárainak 25%-át.

Az indítványozók álláspontja szerint a képviselő-testületnek ez a határozata törvénysértő, mert nem volt tekintettel az 1990. évi LXV. tv. 46. § (2) bekezdésében foglaltakra. A népszavazást kezdeményezők arányának megállapításánál ugyanis a kemenesmihályfai és a kemenessömjéni hiteles aláírásokat együttesen vette figyelembe és viszonyította az egész község választópolgárainak létszámához. Ennek volt a következménye, hogy a népszavazást kezdeményezők aránya a megkívántnál alacsonyabb, csak 22,2% volt. Az önkormányzati törvény 46. § (2) bekezdése alapján a községegyesítés megszüntetésére irányuló népszavazást a kiválni kívánó településrész választói kezdeményezhetik. A kemenesmihályfai választópolgárok száma 500 fő, így a népszavazást kezdeményező érvényes aláírások száma lényegesen meghaladja a népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számára törvényben meghatározott maximális (25%-os) arányt.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványban előadott, de nem bizonyított tények, adatok valósságának megállapítása érdekében megkeresést intézett Sömjénmihályfa község polgármesteréhez. A polgármester válaszában előadta, hogy Sömjénmihályfa község 1982. január 1-jén jött létre Kemenesmihályfa és Kemenessömjén egyesítésével. A régi községhatárokat figyelembe véve a kemenesmihályfai községrész választópolgárainak száma 500 fő, a kemenessömjéni községrész választópolgárainak száma 480 fő. Tájékoztatta az Alkotmánybíróságot arról, hogy 1982 óta a két település teljesen összeépült, a régi községhatárok ma két lakóház között húzódnak. A képviselő-testület a népszavazás kezdeményezésének elutasítása során figyelembe vette azt is, hogy a községegyesítés megszüntetésének az 1990. évi LXV. tv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem biztosítottak. Jelenleg a községben egy 8 osztályos általános iskola és egy orvosi rendelő van.

III.

Az indítvány vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányossági panasz tartalmát tekintve túlterjed a népszavazás elrendelését megtagadó határozat megtámadásán. A panasz annak megállapítását kéri, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezéseivel ellentétes az, ha azokban az ügyekben is a község egész lakosságának arányában határozzák meg a népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számát, amelyekben a népszavazásban való részvétel joga valamely településrész választóit illeti. A panaszosok a népszavazás elrendelését elutasító határozaton keresztül támadják a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletnek azt a szabályát is, amely a vitatott rendelkezést tartalmazza, s amelyeken a határozat alapult. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt -tartalma alapján - egyúttal, a Sömjénmihályfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. számú rendelet 4. § (1) bekezdés alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítványként is elbírálta.

IV.

A községegyesítés megszüntetéséről, valamint a helyi népszavazásról az Ötv. rendelkezik.

1. Az Ötv. 53. §-a kimondja, hogy a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet, azaz a községegyesítés megszüntetésére az új község alakítására irányuló szabályokat rendeli alkalmazni. A községalakítást szabályozó 52. § (3) bekezdésének második mondata úgy rendelkezik, hogy a lakosság falugyűlésen vagy a településrészen tartott helyi népszavazással kezdeményezi a községalakítást. A törvény tehát az új község alakításában, illetőleg a községegyesítés megszüntetésében érdekelt településrész választópolgárainak jogává teszi a községalakítás, illetőleg községegyesítés megszüntetésének népszavazással történő kezdeményezését.

2. Az Ötv. a helyi népszavazás intézményének csak a kereteit szabályozza. A népszavazás feltételeinek e törvényi keretek között történő meghatározását, valamint az eljárás rendjének szabályozását rábízza a helyi önkormányzatokra. Így az Ötv. 47. § (1) bekezdés d) pont alapján önkormányzati szintű szabályozás tárgyát képezi a népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok körének meghatározása. A helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számának önkormányzati rendeletben történő meghatározására nézve az Ötv. előírja, hogy az nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.

E törvényi felhatalmazással élve a Sömjénmihályfai Képviselő-testület 1/1991. rendeletének 4. § (1) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél a község választópolgárainak 25%-a.

A képviselő-testület e rendelkezése megalkotása során nem volt tekintettel a településszervezési ügyeknek azon körére, amelyek kezdeményezéséről az Ötv. rendelkezései alapján az érintett településrész választópolgárai jogosultak népszavazással dönteni.

Az Alkotmány 42. §, valamint 44. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg, amit a választópolgárok az általuk választott képviselő-testület, illetőleg népszavazás útján gyakorolnak. Az Ötv. 46. § (1) bekezdése, azáltal, hogy az a)-c) pontokban meghatározott kérdésekben kötelezően előírja a népszavazás kiírását, a választópolgárok közösségét az Alkotmány alapján megillető önkormányzáshoz való jog egyik fontos garanciáját hivatott biztosítani. A helyi népszavazás az Ötv. 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ügyekben az érintett választópolgárok közösségének állásfoglalását jelenti abban a kérdésben, hogy élni kíván-e az önálló önkormányzáshoz való jogával.

Ez a jog, a népszavazás rendeltetésének megfelelően, községalakítás, illetőleg községegyesítés megszüntetésének esetében - az Ötv. 52-53. §-ok alapján - nem az egész község választópolgárainak közösségét megillető jog, hanem az önálló községi státusz elnyerésére vagy visszaszerzésére törekvő településrész választóinak a joga. Ennek megfelelően a népszavazás kezdeményezésére is az érintett településrész választópolgárai jogosultak. Az a jogszabály, amely ezekben az ügyekben is az egész község választói legalább 25%-ának aláírását kívánja meg a népszavazás kezdeményezéséhez, az Ötv. 47. § (1) bekezdés d) pontjánál szigorúbb követelményeket ír elő a népszavazás elrendeléséhez. Az ilyen szabályozás ellentétes az Ötv. rendelkezéseivel, s egyúttal alkalmas arra, hogy a választópolgárok közössége számára az Alkotmányban biztosított jogok gyakorlását korlátozza, ezért alkotmányellenes.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság Sömjénmihályfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 1/1991. számú rendelet 4. § (1) bekezdését megsemmisítette.

V.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselőtestület népszavazás elrendelését megtagadó határozata jogszerűtlen. A képviselő-testület döntését arra alapította, hogy a népszavazás kezdeményezése nem felel meg az 1/1991. számú rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A döntés meghozatala során figyelembe vette még azt is, hogy a községegyesítés megszüntetésének az Ötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételei nem biztosítottak, valamint - a különböző lakossági fórumok tapasztalatai alapján - megállapítható, hogy a község lakosságának túlnyomó többsége nem támogatja a községegyesítés megszüntetését.

A képviselő-testület az előbbiekben kifejtettek alapján alkotmányellenes rendelkezésre alapította döntését.

Az Alkotmánybíróság rendelkezésére álló iratok alapján megállapítható, hogy Kemenesmihályfa választópolgárainak 36%-a (500 választópolgárból 180 fő) aláírásával kezdeményezte a népszavazást. Ez meghaladja a népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok arányának az Ötv. 47. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított, - önkormányzati rendeletben előírható - maximumát. Ebben az esetben pedig az Ötv. 47. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testületnek nincs mérlegelési joga abban a kérdésben, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy sem, köteles kitűzni a népszavazást. Így nem vizsgálhatja azt sem, hogy fennállnak-e a községegyesítés megszüntetésének törvényi feltételei.

Az érdekelt településrész választói - az Ötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a népszavazással kezdeményezik a községegyesítés megszüntetését, annak vizsgálata, hogy fennállnak-e törvényi feltételei - népszavazás eredményének és a kisebbségi vélemények együttes mérlegelésével - a döntésre jogosult szervek hatáskörébe tartozik.

Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megsemmisítette Sömjénmihályfa község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1991. számú határozatát és felhívta a képviselő-testületet arra, hogy az Ötv. előírásainak megfelelően ismételten tárgyalja meg Kemenesmihályfa választóinak helyi népszavazásra irányuló kezdeményezését.

Dr. Ádám Antal s.k.
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilény Géza s.k. Schmidt Péter s.k.
alkotmánybíró alkotmánybíró