A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a kővágóörsi Községi Tanács által a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 29/1989. (XII. 8.) Th. és a Veszprém Megyei Tanács 66/1989. (XII. 20.) Th. határozatának alapjául elfogadott népszavazás törvényessége tárgyában benyújtott alkotmányossági panasz folytán meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 29/1989. (XII. 8.) Th. és a Veszprém Megyei Tanács 66/1989. (XII. 20) Th., valamint az azt fenntartó 10/1990. (III. 8.) Th. határozata nem a törvényes előírásoknak megfelelő népszavazáson alapul, ezért a határozatokat megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatot a hivatalos lapban közzéteszi, az iratokat pedig a Legfőbb Ügyészség útján rendeli az illetékes államigazgatási hatósághoz visszaküldeni.

A kővágóörs-pálkövei üdülőhely 1989. június 23-án a balatonrendesi kultúrházban falugyűlést tartott. A felvett jegyzőkönyv szerint a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok részéről 37 fő volt jelen. A falugyűlés megnyitása után dr. Mihovics István, a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács elnöke tájékoztatást adott a Kővágóörs önállósulásának kérdésében tartott helyi szavazás eredményéről és ismertetett egy petíciót, amelyben pálkövei állandó lakosok "Révfülöphöz való tartozásukat" kérték. Ezzel kapcsolatban "a jelenlevők egyhangúlag, ellenszavazat nélkül megállapodtak abban, hogy a tanács levélben megkeresi az üdülőtulajdonosokat véleményük kikérésére."

Tóth János és Ernhéffer Ferenc pálkövei állandó lakosok 1989. október 17-én megjelentek dr. Mihovics Istvánnál, a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács elnökénél, és előadták, hogy az 1989. június 23-án megtartott pálkövei falugyűlés szellemében közvéleménykutatást kívánnak végezni az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között azon célból, hogy 1990. január 1. után - amikor Kővágóörs községben önálló tanács szerveződik - Révfülöphöz vagy Kővágóörshöz kívánnak tartozni.

Dr. Mihovics István tanácselnök a véleménykikérés szervezésével egyetértett, és biztosította a tanácstagokat, hogy a tanács apparátusa a szükséges adminisztrációkat elvégzi, a szakigazgatási szerv pedig a postaköltségeket fedezi.

Ezt követően Tóth János tanácstag és Ernhéffer Ferenc 799 máshol lakó pálkövei ingatlantulajdonosok részére 748 lakcímre válaszborítékkal ellátott véleménykérő lapot küldött ki. Ebben közölték, hogy mivel az 1989. június 4-i kővágóörsi szavazás eredményeként 1990. január.1-jével Kővágóörs községben önálló tanács szerveződik, az 1989. június 23-i falugyűlés úgy döntött, hogy kérdőív útján közvéleménykutatást kell végezni Pálköve hovatartozásának ügyében. A mellékelt kérdőíven arra kértek választ, hogy "Kővágóörs-Pálköve üdülőterülete a 71-es úttól a Balaton felőli rész Révfülöp községhez tartozzon: igen - nem."

E lapokon 482 ingatlantulajdonos nyilvánított véleményt. Igennel 335, nemmel 147 tulajdonos válaszolt. Visszakézbesített a posta 33 levelet azzal, hogy a címzettek ismeretlen helyen tartózkodnak. Ez utóbbi számadatokat a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács hivatali helyiségében 1989. november 28-án felvett jegyzőkönyv tartalmazza, amelynek utolsó pontja szerint a véleménynyilvánító anyag megőrzésre a Végrehajtó Bizottság titkárához került.

Révfülöp Nagyközség Közös Tanácsa 1989. december 8-án ülést tartott, és azon 29/1989. (XII. 8.) Th. alatt határozatilag kimondta, hogy az 1989. június 23-i falugyűlésen elhangzottakat és az üdülőtulajdonosok véleménynyilvánítását az 1989. évi XVII. Tv. 16. §-ának (5) bekezdése alapján népszavazásnak ismeri el, és utasította a Végrehajtó Bizottság titkárát, hogy az összesen 440 ha 8483 m2 területrésznek Révfülöp nagyközséghez 1990. január 1-jével történő átcsatolása tárgyában az iratokat terjessze fel a megyei tanácshoz.

E felterjesztés alapján a Veszprém Megyei Tanács 1989. december 20-án 66/1989. (XII. 20.) Th. alatt határozatot hozott, amellyel engedélyezte, hogy Kővágóörs községtől 1990. január 1-jei hatállyal Pálköve belterületéből 77 ha 6634 m2, Pálköve külterületéből pedig 363 ha 8483 m2 terület Révfülöp nagyközséghez átcsatolásra kerüljön.

E határozat ellen Kővágóörs község elöljáróságának kérelmére a Veszprém Megyei Főügyészség A 2/1990. szám alatt törvényességi óvást emelt, amelyben a megyei tanács határozatának hatályon kívül helyezése mellett az 1989. évi XVII. tv. rendelkezéseinek megfelelő népszavazás lefolytatására indítványozott rendelkezést.

Ezzel a törvényességi óvással a Veszprém Megyei Tanács - az 1990. március 8-án kelt 10/1990. (III. 8.) Th. határozat szerint - nem értett egyet, és utasította a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárát, hogy az iratokat a Belügyminisztérium útján a Minisztertanácshoz terjessze fel. A felterjesztés 1990. március 13-i keltezéssel megtörtént, 1990. április 25-i kelettel viszont Kővágóörs Községi Tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a tanácsi határozatok megsemmisítését kérve. Ugyanezen a napon a Legfőbb Ügyészség a törvényességi óvás iránti kérelem kapcsán keletkezett iratokat alkotmányossági panaszként küldte meg az Alkotmánybírósághoz a népszavazás törvényességének elbírálása végett az 1989. évi XVII. tv. 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt megalapozottnak találta. Az 1989. évi XVII. tv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint az adott tanácsot érintő területszervezési ügyben véleménynyilvánító népszavazást kell elrendelni. Az (5) bekezdés lehetővé teszi ennek a véleménynyilvánító népszavazásnak a helyi közéleti gyakorlat által kialakított formák felhasználásával történő elrendelését is. Megvan a lehetősége tehát annak, hogy a népszavazást többek között falugyűlés vagy településrészi tanácskozás felhasználásával rendeljék el.

A hivatkozott 1989. évi XVII. tv. 27. §-ának (1) bekezdése azonban előírja, hogy a népszavazásban részt vevő állampolgárokat a választójogi törvény alapján nyilvántartásba kell venni, és erről a népszavazás elrendeléséről szóló határozat megküldésével írásban értesíteni kell.

Ezeknek a törvényi előírásoknak ismeretében az Alkotmánybíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben a népszavazás elrendelése szabályszerűen megtörtént-e. Ennek keretében megállapította, hogy a jegyzőkönyv szerint 37 fő részvételével megtartott 1989. június 23-i falugyűlésnek az a döntése, amely szerint "a jelenlevők egyhangúlag ellenszavazat nélkül megállapodtak abban; hogy a tanács levélben megkeresi az üdülőtulajdonosokat véleményük kikérésére" népszavazást elrendelő határozatnak nem minősíthető.

Nem minősítette azt annak a révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács vb-titkár által 1989. szeptember 27-i kelettel készített tanácsülési előterjesztés sem, amely szerint a falugyűlésen "a jelenlevők egyhangú szavazattal abban foglaltak állást, hogy a tanács levélben keresse meg az ingatlantulajdonosokat véleményük kikérésére, mivel a falugyűlésen a helyi lakosok és az üdülőtulajdonosok kis létszáma volt jelen." Ez az előterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, amely a falugyűlés állásfoglalása alapján utasította volna a szakigazgatási szerv vezetőjét egy kérdőív és egy kísérőlevél kikézbesítésére, valamint a beérkező válaszok értékelésére, nincs azonban nyoma az iratokban annak, hogy a nagyközségi közös tanács annak megfelelő határozatot hozott volna.

Abból, hogy Tóth János pálkövei tanácstag és Ernhéffer Ferenc pálkövei lakos 1989. október 17-én, bár a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács költségén, de a saját nevében küldött levelet az ingatlantulajdonosokhoz, arra lehet következtetni, hogy a vbtitkár által javasolt határozatot a tanács nem hozta meg, és ezt erősíti az is, hogy az elküldött levél szövege nem azonos a vb-titkár előterjesztésében javasolt levél szövegével. Ez a levél tehát szintén nem bizonyítéka a népszavazás törvényi rendelkezéseknek megfelelő elrendelésének. E levélben ugyanis szó sincs arról, hogy akár 1989. június 23-án, akár azt követően népszavazást rendeltek volna el, sőt a két aláíró kifejezetten arról adott tájékoztatást, hogy "közvéleménykutatást kell végezni kérdőív útján".

Ilyen előzmények után a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes volt a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács 1989. december 8-ai 29/1989. (XII. 8.) Th. határozata, amely az 1989. évi XVII. tv. 16. §-ának (5) bekezdésére hivatkozva a beérkezett véleménynyilvánításokat népszavazásnak elismerve utasította a vb-titkárt, hogy a területrész átcsatolása tárgyában keletkezett iratokat a megyei tanácshoz terjessze fel.

A népszavazás szabályszerű elrendelésének hiányában, az Alkotmánybíróság a továbbiakban már nem foglalkozott részletesen azzal, hogy a közvéleménykutatás keretében beérkezett vélemények értékelése megfelelte azoknak a szabályoknak, amelyek a népszavazás eredményének értékelésére vonatkoznak. Szabályszerűen el nem rendelt népszavazás esetében ugyanis szabályszerűen megalakított választási, illetve szavazatszámláló bizottságról sem lehet beszélni.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az 1989. évi XVII. tv. 32. §-a alapján benyújtott alkotmányossági panaszt az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának h) pontja szerint hatáskörében eljárva megállapította, hogy a Révfülöp Nagyközségi Közös Tanács a népszavazás lebonyolítására vonatkozó előírásokat megsértette. Kővágóörs Község Tanácsának alkotmányossági panasza tehát indokolt volt, ezért a törvénysértéssel hozott államigazgatási határozatokat az Alkotmánybíróság az ABtv. 40. §-ának megfelelően megsemmisítette.