A Somkúti János elnök (1122 Budapest, Goldmark K. u. 12.) által képviselt Balatonszepezd és Környéke Üdülőhelyi Fejlesztési Egyesület, valamint

Acsádi György (1014 Budapest, Országház u. 15.),

Bornemissza Tibor (1134 Budapest, Csángó u. 22. C/2. ép.)

Győrffy Imréné (1117 Budapest, Karinthy F. út 9.)

Horgos Ferencné (1142 Budapest, Rákosrendező pu.)

Kapocs Gábor (1046 Budapest, Fóti út 109.)

Kapocs Károlyné (1046 Budapest, Fóti út 109.)

Kovács János (1023 Budapest, Lukács u. 1.)

Kovács Jánosné (1053 Budapest, Kecskeméti u. 11.)

Lanch János (1114 Budapest, Villányi út 9.)

dr. Oláh Pálné (1111 Budapest, Irinyi u. 2.)

Somkúti János (1122 Budapest, Goldmark K. u. 12.)

Somkúti Jánosné (1122 Budapest, Goldmark K. u. 12.)

dr. Szanyi László (2119 Pécel, Hősök útja 22.)

Tóvízi Kálmán (1142 Budapest, Dorozsmai u. 44.)

lakosoknak a Balatonszepezd önálló községi tanáccsá alakulásáról 1989. december 17-én megtartott helyi népszavazás lebonyolítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt benyújtott alkotmányossági panasza alapján az Alkotmánybíróság meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Zánka Községi Közös Tanács a Balatonszepezd társközségben 1989. december 17-én megtartott helyi népszavazás lebonyolítása során megsértette az 1989. évi XVII. tv. 2. § (3) bekezdésében foglaltakat, mivel nem kellően gondoskodott arról, hogy a népszavazáson valamennyi, az adott üdülőövezetben ingatlantulajdonnal rendelkező állampolgár részt vehessen.

A népszavazás lebonyolítására vonatkozó törvényes előírások megsértése azonban nem teszi indokolttá a népszavazás eredményének megsemmisítését.

A Zánka Községi Közös Tanács a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. tv. 15. §-a alapján 5/1989. Th. sz. határozatával helyi népszavazást rendelt el Balatonszepezd társközségben önálló községi tanács alakulásáról. A fenti tv. 16. § (2) bekezdése szerint területszervezési ügyben - így "közös községi tanács szétválása tárgyában - véleménynyilvánító népszavazást kell elrendelni".

A helyi népszavazásra 1989. december 17-én került sor. A népszavazáson a résztvevők 96,06%-a úgy foglalt állást hogy Balatonszepezden a Zánka Községi Tanácstól való különválás útján önálló községi tanács alakuljon.

A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 5/1990. (I. 16.) V. B. sz. határozatával egyetértett az önálló községgé alakulással.

A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke 23/1990. (III. 6.) KE határozatával Balatonszepezden az önálló község alakítását elrendelte, s 1990. március 25-ére kiírta az időközi tanácstagi választásokat.

Az 1989. évi XVII. tv. 32. § (1) bekezdése alapján "a népszavazás lebonyolítására, a szavazás eredményének megállapítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányossági panaszt benyújtani".

Az alkotmányossági panasz-eljárás lefolytatását indítványozók azt sérelmezték, hogy a helyi népszavazásról az üdülőtulajdonosok egy része - különösen házastársak tulajdonközössége esetében a feleségek - nem kapott értesítést.

A népszavazásról szóló 1989. évi XVII. tv. 2. § (3) bekezdése előírja, hogy a helyi népszavazáson "az üdülőkörzetekben ingatlantulajdonnal rendelkező állampolgárok is jogosultak részt venni."

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a helyi népszavazást lebonyolító Zánka Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerve a népszavazásra meghívott személyek névjegyzékét az építményadó fizetésére kötelezett üdülőtulajdonosok listája alapján készítette. Mivel az adónyilvántartásban általában egy személy szerepelt adóalanyként, a lebonyolításért felelős szerv az ott megjelölt név és cím alapján küldött értesítést a népszavazás tárgyáról, helyéről és időpontjáról. Ilyen körülmények között kétségtelenül nem került sor hiánytalanul valamennyi tulajdonos értesítésére.

A népszavazásról szóló törvény a helyi népszavazás lebonyolítására vonatkozóan nem állapít meg részletes, egyértelmű szabályozást. Az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet, hogy a törvényből azonban nyilvánvaló: a helyi népszavazáson valamennyi üdülőtulajdonosnak, így a csak tulajdoni hányaddal rendelkező résztulajdonosoknak is szavazati joguk van. Az értesítésük elmulasztása ezért a népszavazás lebonyolítására vonatkozó előírások megsértését jelenti. Az üdülőtulajdonosok értesítésére a helyi népszavazásról célszerű felhasználni a tömegkommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket is. A lebonyolító szervnek gondoskodni kell arról, hogy a névjegyzékben nem szereplő üdülőtulajdonosok - tulajdonjoguk igazolása mellett - részt vehessenek a helyi népszavazáson.

Az Alkotmánybíróság a népszavazás eredményéből - a részt vevők 96,06%-a az önálló tanács alakítása mellett szavazott - és a lebonyolítás körülményeit sérelmező indítvá-nyokból is arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazás eredménye az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok döntő többsége akaratát fejezi ki. Az indítványból és a lebonyolítást végző szervhez beérkezett, a népszavazástól való távolmaradást jelző, illetve a tulajdonostársak értesítésének mellőzését sérelmező levelekből egyértelműen kitűnik, hogy az üdülőtulajdonosok is az önálló tanács megalakítását tartották kívánatosnak.