A választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat). Közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot a települési önkormányzattól függetlenül, de azzal egyidőben, a választópolgárok közvetlenül választják. Az így megválasztott kisebbségi képviselő kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a tagja.

A közvetlen kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban kell kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül a helyi választási irodánál. A határidő jogvesztő, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a kisebbségi szervezetek kellő időben tájékoztatást kapjanak a kezdeményezés szükségességéről, és annak határidejéről. Kezdeményezés hiányában a választás nem kerül kitűzésre.

A kisebbségi önkormányzati választást csak akkor lehet kitűzni, ha azt legalább 5, a településen élő, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló személy kezdeményezi.

Nem feltétel, hogy a kisebbségi önkormányzati választást kezdeményezők tagjai legyenek bármilyen kisebbségi szervezetnek. A választójogi törvény ilyen kikötést nem tartalmaz, csupán azt támasztja feltételként, hogy a kezdeményezők magukat azonos kisebbséghez tartozónak vallják, s azzal azonos kisebbségi önkormányzat választását kezdeményezzék.

Törvényi előírás, hogy egy kisebbség egy adott településen csak egy kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

Az, aki a kisebbségi önkormányzati választást kezdeményezni kívánja, a nyomtatvány rovatait akár kézzel, akár géppel kitöltheti, fontos azonban, hogy a saját kezű aláírásával lássa el. Jól olvashatóan kell kitölteni a személyes adatokat, továbbá a település nevét, valamint a kisebbségi törvényben meghatározott 13 kisebbség közül annak a megnevezését, amely kisebbség önkormányzatának létrehozatalát kezdeményezni kívánja.

Fontos tudnivaló, hogy a kezdeményezést a választás kitűzését követő 10 napon belül 16.00 óráig kell benyújtani, mivel e határidő elmulasztása esetén választásra nem kerülhet sor.

A közvetlen kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tűzi ki és állapítja meg a választás határidőit és határnapjait, továbbá a választás eredményét.

A választást 45 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni. (A települési önkormányzati választás napját a köztársasági elnök állapítja meg, attól eltérni nem lehet.) A helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) a törvényes feltételek megléte esetén kitűzi a kisebbségi önkormányzati választást. A kitűzésről a HVB közleményt ad ki, illetőleg a helyben szokásos módon gondoskodik a választópolgárok tájékoztatásáról.

Kérjük a nemzeti és etnikai kisebbségi választást kezdeményezőket, hogy az eredményes választás lebonyolítása érdekében tartsanak rendszeres kapcsolatot a helyi választási irodákkal.

A kisebbségi önkormányzat tagjainak számát törvény állapítja meg:

• 1.300 vagy ennél kevesebb lakosú településen 3 fő
• 1.300-nál több lakosú településeken (beleértve a fővárosi kerületeket is) 5 fő.

A kisebbségi önkormányzati választásokon jelölt lesz minden választópolgár, aki a kisebbség képviseletét – egyoldalú jognyilatkozattal – vállalja és legalább öt választópolgár ajánlását összegyűjti. A jelöltajánlásra – a települési önkormányzati választással azonos módon – ajánlószelvény szolgál.

A kisebbségi önkormányzat megválasztására önálló szavazólap szolgál. A szavazólapra felkerül valamennyi kisebbségi jelölt, kisebbségenként önálló oszlopban, a jelöltek neve ábécé sorrendben. A kisebbségek a választások alkalmával saját anyanyelvüket használhatják. A szavazólapon – kérésre – a jelölt, illetőleg szervezetének neve a kisebbség nyelvén is szerepel. A választópolgár érvényes szavazatot csak egy kisebbségre adhat le, és legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselőtestület létszáma. A jelöltek közül képviselők – a kislistás választás szabályai szerint – azok lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.

A kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltétele, hogy az adott kisebbségi kislistára 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településen legalább 50, 10.000-nél több lakosú településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazzon. Az érvényességi feltétel kisebbségenként külön-külön áll fenn, így pl. ha német, román és cigány kisebbségi választás is van, akkor 3x50, illetve 3x100 érvényes szavazólap szükséges ahhoz, hogy mindhárom választás érvényes legyen.

Ha a jelölés eredményeként nem volt legalább annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az érvényes szavazólapok száma egy kisebbség vonatkozásában nem éri el az 50-et, illetve a 100-at, akkor nem alakul meg a kisebbségi önkormányzati képviselőtestület. A képviselőtestület megválasztására legközelebb az általános választást követő év novemberében kerülhet sor, feltéve, ha a választás kitűzését – a választás előtt 60 nappal – öt választópolgár kezdeményezi.

A nemzeti és etnikai kisebbségek 9 tagú fővárosi önkormányzatát a fővárosi kerületek elektorai választják. Elektorok a kerületi önkormányzati képviselők, akiket kisebbségi képviselőként választottak meg, a kerületekben létrejött helyi kisebbségi önkormányzatok képviselőtestületének tagjai, valamint a külön erre a célra választott elektorok. Ha az adott kisebbség a főváros egyik kerületében sem hoz létre helyi kisebbségi önkormányzatot, akkor tíz, magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel rendelkező választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni. A választói gyűlésen a kislistás választás szabályai szerint választják meg a képviselőket. A választás akkor érvényes, ha legalább 100, a fővárosban lakóhellyel rendelkező választópolgár érvényesen szavazott.

A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatának választására a települési önkormányzatok megválasztása után legkésőbb 120 napon belül kerül sor. Az országos önkormányzat megválasztásának időpontját az Országos Választási Bizottság tűzi ki, az eljárási kérdések szabályozására a belügyminiszter rendeletet alkot.

Az országos önkormányzat tagjainak számát törvény állapítja meg. A választásban rész vehetnek a települési önkormányzatok kisebbségi képviselői, a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők (beleértve a kisebbség fővárosi önkormányzatának képviselőit is) továbbá a szószólók, valamint az elektorok.

Elektorok választására azokban a községekben, városokban kerül sor, ahol az adott kisebbségnek nincs települési vagy kisebbségi önkormányzati képviselője, illetőleg szószólója. Az elektort “választói gyűlésen” választják azok a választópolgárok, akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A választói gyűlést a helyi választási bizottság hívja össze a települési választást követő 60 napon belül.