A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek
(szerkesztett, részleges közlés)A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és
egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelő biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:ELSŐ RÉSZ:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.
A törvény alkalmazási köre
2. §
E törvényt kell alkalmazni:
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a hel
yi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,A választási eljárás alapelvei
3. §
A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
b. önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c.
d.
jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,e.
jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,f. a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
Általános szabályok
4. §
(1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni.
(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választá
si bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra tűzi ki.(3) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.
(4)
A napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani.5. §
A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.
A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzése
114. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság tűzi ki. A választást legkésőbb 45 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban lehet kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitűzését követő
tíz napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.Időközi választás
115. §
(1) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Időközi választást az önkormányzati általános választást megelőző, valamint az azt követő 6 hónapon belüli időpontra nem lehet kitűzni. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a megyei, a kompenzációs vag
y a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz.(3) Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismét
elteti, az illetékes választási bizottság a megismételt választást a megismételtetett választást követő 30 napon belülre tűzi ki.II. fejezet
A választási eljárás nyilvánossága
6. §
(1) A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő
jogokat.(2) A választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvek másolatát ingyenesen kell a jelölő szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani. A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.
(3) A vál
asztással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyéről és idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék kifüggesztéséről, a szavazás módjáról, a választás eredményéről) az illetékes választási iroda közleményt ad ki.(4) A választási bizottság tagjainak és a
választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.
(6) A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák a szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.
7. §
A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységü
ket azonban nem zavarhatják.8. §
(1) A szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.
(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekk
el végezhető:b. a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségb
III. fejezet
Választókerületek, szavazókörök
9. §
(1) A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen.
(2) A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is.
101. §
Választókerület:
b.
c. a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önk
ormányzati képviselőinek választása, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása tekintetében a település,d.
a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület.102. §
(1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetője a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg.
(2) A helyi választási iroda vezetője döntése ellen a döntést követő három napon belül a területi választási iroda vezetőjéhez lehet kifogással fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a terü
leti választási iroda vezetője három napon belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.10. §
(1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és a
szükséges intézkedéseket megteszi.(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.
11. §
A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település,
választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.IV. fejezet
A választójogosultság nyilvántartása
A névjegyzék
12. §
A helyi választási irod
a vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.13. §
(1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.
(2) A névjegyzéket úgy kell öss
zeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:b. személyi azonosítóját,
c. lakcímét,
d. névjegyzékbeli sorszámát,
e.
az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.103. §
A bevándorolt nem magyar állampolgárokról a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve a névjegyzék összeállításához adatokat szolgáltat.
A névjegyzék közszemlére tétele
14. §
(1) A névjegyzéket a szavazás napja előtt 60 nappal – nyolc napra – közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni.
(2) Az értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi
azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.(3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem tartalmazhatja.
(4) A helyi választási iroda v
ezetője a névjegyzék, az értesítők és az ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének üzemeltetőjét vagy központi hivatalát. Az értesítő és az ajánlószelvény kiküldéséről a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. Az értesítő és az ajánlószelvény kiküldésével jelölő szervezet vezetője vagy tagja nem bízható meg.(5) Az értesítő és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási iroda vezetője ellenőrzi.
(6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.
A névjegyzék módosítása
15. §
(1) A helyi választási iroda vezetője
b. a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint
c. a választójogát visszanyert
választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és erről a választópolgárt értesítő megküldésével tájékoztatja.
(2) A helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből azt, aki meghalt, aki elvesztette választójogát, illetőleg akit lakcímének megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel.
(3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelőző második napig megtekinthető.
16. §
(1) Ha a választópolgá
r a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője – a bejelentkezéssel egyidejűleg – felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja.(2) A helyi választási iroda ve
zetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgárb.
c. a ...104. § szerinti igazolást kapott, vagy
d. sem a névjegyzé
kben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, illetőleg a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, felveszi a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásába, és erről a polgárt értesíti.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről a polgárt értesíti.
(6) A (2) b
ekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja meg.104. §
(1) Ha a választópolg
ár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől – vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól – kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján a választópolgár a tartózkodási helyén szavazhat.(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban – a választópolgár nyilatkozata alapján – meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló megh
atalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.(3) Az igazolás és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.
(4) Igazolást legkésőbb a szavazást megelőző második napon lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélbe
n kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét köteles közölni.
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok ny
ilvántartása17. §
(1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilván
tartás központi hivatalával az alábbiak szerint:b. a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoks
ága a bűntetteseket nyilvántartó szerv útján a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről,c.
a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-büntetésüket töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés talmazza a polgár:
b. személyi azonosítóját,
c. a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét é
s megszűnésének várható időpontját.(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a karbantartást a sze
mélyazonosító és lakcímadatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a
nyilvántartásból törölni kell. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.18. §
(1) A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az azt kezelő szerv az egyéb nyilvántartásaitól – a névjegyzék kivételével – elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hiva
tala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából a választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási eljárásban a polgármester részére teljesíthet adatszolgáltatást.(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek választójogát a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi, és a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
(4) A megválasztott képviselők választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrizheti; a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
19. §
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi, a területi, illetőleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással – a választással érintett választókerület lakosságát érintően – a választás kitűzésének napjától a választás végleges eredményének közzététe
léig a választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a választással összefüggő jogorvoslati határidők letelte után haladéktalanul meg kell szüntetni.20. §
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvá
nos, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.A választási bizottságok
21. §
(1) A választási bizottságok a választópolgárok függe
tlen, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.(2) Választási bizottságok:
b. a helyi választási bizottság,
c. ...,
d. a területi választási bizottság,
e. az Országos Választási Bizottság.
(3) A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.
(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.
105. §
(1) Az önkormányzati
választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:b. helyi választási bizottság,
c. területi választási bizottság,
d. Országos Választási Bizottság.
A választási bizottságok tagjai
22. §
(1) A 24. § és a 25. §, továbbá a 27. §
(3) és (4) bekezdésének kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben – a helyi választási bizottságnak csak a településen –lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági eln
ök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt.(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
23. §
(1) ...
(2) A helyi választási bizottság három – az egy
szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.(3)-(5) ...
24. §
Ha a ... helyi választási bizottság tagjainak megválasztására – az alacsony lakosságszám vagy az összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetőleg azért, mert a képviselő-testület a működésében akadályozott – a törvényben előírt határidőig nem került sor, a tagokat a területi választási bizottság a helyi választási iroda vezetőjének indítványára haladéktalanul megbízza.
25. §
(1) A választási bizottságoknak –
a 23. §-ban említetteken felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 16. napig a
választási bizottság elnökénél kell bejelenteni.26. §
(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a – 23. §-ban meghatározott – következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.
(2) A választási bizott
ság megbízott tagjának megbízatása ... a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.(3) ...
(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik:
b. ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,
c. lemondással,
d. a megbízatás visszavonásával.
27. §
(1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4)
bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.(2) Ha a vála
sztási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem került sor a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság új tagjának megválasztására.
(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizo
ttságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.28. §
(1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester ... előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.
(2) A választási bizottság – tagjai megválasztását és e
skütételét követően – alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat a helyettese látja el.
(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.
A választási bizottság döntése
29. §
(1) A választási biz
ottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.(2) A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell fogl
alni. A kisebbségi véleményt is – indokaival együtt – jegyzőkönyvben kell rögzíteni.Szavazatszámláló bizottság
30. §
(1) A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.
(2) A szavazatszámláló bizottság
b. dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
d. megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét,
e. indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta,
f.
Helyi választási bizottság
31. §
(1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókö
rrel rendelkező településen legalább öt tagból áll.(2) A helyi választási bizottság:
Területi választási bizottság
33. §
(1) A területi választási bizottság legalább három tagból áll.
(2) A területi választási bizottság
Országos Választási Bizottság
34. §
(1) Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.
(2) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b)–d) ...
e) dönt a benyújtott kifogásról,
f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
g)–i) ...
j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,
k) ...
l) a tudomására juto
m) beszámol az Országgyűlésnek ... az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról ... ,
n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.
A választási irodák
35. §
(1) A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek.
(2) Minden választási bizottság mellett – kivéve a szavazatszámláló bizottságot – választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.
(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző.
105. §
(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:
36. §
(1) A választási iroda tagjait a
választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg.(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási Iroda vezetője megbízásukkor a megbízó előtt tesznek esküt. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.
37. §
(1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg.
(2) A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja.
(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetőjével – az Országos Választási Iroda vezetője a belügyminiszterrel –, aki kinevezi az iroda új vezetőjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárá
si okról a választási iroda vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki őt felmenti.38. §
(1) A választási iroda feladata:
(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat ki.
39. §
(1
) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az Országos Választási Iroda vezetője útján irányítja.(2) Az Országos Választási Iroda vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője illetékességi területén az országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője illetékességi területén a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározot
t feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.(3) A polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének, tagjainak nem adhat utasítást.
VI. fejezet
Választási kampány
Kampányidőszak
40. §
(1) A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart.
(2) A szavazást megelőző nap 0 órátó
l a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend).A kampánycsend megsértése
41. §
A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakb
an: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.Plakát
42. §
(1) A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Plakát – a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.
(3) Épület falá
ra, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott ré
szén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.
Gyűlés
43. §
(1) A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.
(2) A
választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.Rádió- és televízióközvetítés
44. §
(1) A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
(2) A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvétel
ére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.106. §
(1) A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a szavazást megelőző 15. naptól a választást megelőző harmadik napig a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük arányában illeti meg.
(2) A választási kampány utolsó napján az országos
közszolgálati műsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.Adatszolgáltatás
45. §
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető.
(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően – legfeljebb szavazóköri bontásban – a jelölt, jelölő szervezet számára átadja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján teljesíte
tt adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.(4) A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetőjén, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül a jelöltek, jelölő szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.
46. §
(1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlós
zelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.(2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van.
(3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig lehet.
(4) Az ajánlás nem vonható vissza.
47. §
(1) Az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetőleg a jelölő szervezet képviselője részére történő átadásával lehet.
(2) A választópolgárokhoz eljuttatott ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését. Az ajá
nló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.48. §
(1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárhol lehet gyűjteni.
(2) Nem gyűjthető ajánlószelvény:
(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt
vagy annak ígéretét elfogadni tilos.Közös jelölt
49. §
(1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve.
(2) Ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.
Érvénytelen ajánlás
50. §
(1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
A jelölő szervezet bejelen
tése51. §
(1) Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint:
(2) A bejelentett, illetőleg a nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.
(3) Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat.
A jelölt bejelentése
52. §
(1) A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy – betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével – a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.
A lista bejelentése
53. §
(1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdé
se szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell.
(3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép.
107. §
(1) A megyei lista ajánlására a VII. f
ejezet jelöltajánlásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, a fővárosi listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni.
109. §
(1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként
, akár kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként indult jelöltet.(2) A kisebbségi jelölő szervezetek, illetőleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a választást megelőző 18. napig jelenthetnek be a helyi választási bizot
tságnál.(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs listán indulni.
Az ajánlások ellenőrzése
54. §
(1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ell
enőriznie kell.(2) Az ajánlások ellenőrzése a számszerűség, a 46. § (2) bekezdésében és az
50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében foglaltak ellenőrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele
55. §
(1) A jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.
(2) Az illetékes választá
si bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentését követő három napon belül – nyilvántartásba vesz.56. §
(1) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg.
(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben előírt nyilatkozatait nem tett
e meg.(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.
A jelöltre vonatkozó rendelkezések
57. §
Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlot
ták, akkor legkésőbb a választást megelőző 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.58. §
A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
108. §
Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell tüntetni.
Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme
59. §
(1) Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás.
(2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvá
nosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenőrizheti.(3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.
(4) A jelölő szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenőrizheti.
60. §
A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlós
zelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.A szavazás ideje és helye
61. §
(1) Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.
(2) Szavazni kizárólag személyesen, és – az e törvényben említett kivételekkel – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.
(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé
tétele érdekében – kérésére – a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi.(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli esemény kivételével – szünet
eltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.62. §
(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölő szervezet használatá
ban van.(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.
(3) A szavazás céljára minden szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani.
A szavazás megkezdése
63. §
A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
64. §
(1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár – aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet – jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyző
könyvben.(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.
A szavazás módja
65. §
(1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(2) A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges
ideig tartózkodhatnak.66. §
(1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz.
(2) A szavazatszámláló bizottság – a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki – törvényi feltételek hiányában – nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.
111. §
A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.
67. §
(1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el.
(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját.
(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szüksé
g szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetés
ével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.110. §
(1) Külön-külön szavazólap szolgál
(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalo
san használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, valamint a jelölő szervezetek nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, illetőleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselő jelölt kívánságára a nevét, illetőleg a jelölő szervezet nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.(3) A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.
(4) A fővárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét. A szavazólapon – a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben – fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.
(5) A fővárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a polgármester szavazólapján a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.
(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
68. §
(1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópo
lgár rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhető.(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy e
gyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.69. §
(1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára, népszavazási kérdé
sre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely
(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet:
(5) A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
70. §
(1) A
választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat – személyenként – csak egyszer adhat ki.
71. §
(1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget be
zárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
IX. fejezet
A szavazatok összesítése
A szavazatszámlálás
72. §
(1) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.
(2) A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számbaveszi, az urnába üresen dobot
t borítékokat figyelmen kívül hagyja.(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő s
zavazólapok számát.(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
(7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az é
rvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.112. §
A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében az érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni. Az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
Az eredmény megállapítása
73. §
(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását köve
tően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.(2) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.
113. §
(1)
A helyi, illetőleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választás eredményét.Jegyzőkönyv
74. §
(1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a vál
asztási eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyv ceruzával nem készíthető.(2) A jegyzőkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság – kérésükre – átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.
113. §
(2) A települési kislistás és a helyi kis
ebbségi önkormányzati választás eredményéről összesítő jegyzőkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni választókerületi eredményéről választókerületenként külön-külön jegyzőkönyv, listás eredményéről, valamint a fővárosi listás választás eredményéről és a polgármester választásáról külön jegyzőkönyv készül. A megyei közgyűlési tagok választási eredményéről választókerületenként összesítő jegyzőkönyvet kell készíteni.75. §
(1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatvány
okat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.(2) A jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.
(3) A szavazólapokat a polgármesteri h
ivatalban az illetékes választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni.(4) A jegyzőkönyvek első példányát 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni.
Adatlap
76. §
(1) A szavazatszáml
áló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodán és a területi választási irodán keresztül az Országos Választási Irodához továbbítja.(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.
113. §
(3) Csak a polgármester-választás, a főpolgármester-választás, valamint a fővárosi, megyei közgyűlési tagok választásának nem hivatalos eredményéről kell adatlapot kiállítani.
A jogorvoslatok általános szabályai
77. §
(1) A választási törvények megsértésére hivatkozva a
jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be.(2) A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani.
(3) A panaszt és a szavazatszámláló bizottság dönté
se elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. Az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani, amely azt az iratokkal együtt legkésőbb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz.78. §
(1) A panaszt és a kifogást (a továbbiakban együtt: kifogás) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyila
tkozattételt.(4) A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja.
79. §
(1) Ha a választási bizottság, illetőleg a bíróság a kifogásnak helyt ad
(2) A választási bizottság és a bíróság határozatát – annak meghozatala napján – az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
80. §
(1) A szavazatszámláló bizo
ttság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2) bek. a) és b) pont) ellen benyújtott kifogásról az illetékes helyi, illetve területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.(2) A helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó döntése – beleértve a 31. § (2) bekezdés l) pontja alapján hozott döntést is – ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése ellen
i kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.(3) A területi választási bizottságnak az (1) és (2) bekezdés körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt.
(4) Az Országos Választási Bizottság döntése elleni ki
fogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt.81. §
A jogorvoslat általános szabályait a névjegyzék összeállításával kapcsolatos, valamint a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban a 82-85. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat
82. §
(1) A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékből a 16. § (4) vagy (5) bekezdése szerint töröltek, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást.
(2) A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított három napon belül kifogással támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el.
(3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak ta
rtja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.83. §
A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell.
A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat
84. §
A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése (73. § (1) bek.) ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.
85. §
(1) A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése (73. § (2) bek.) ellen
hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést ho
zó választási bizottsághoz megérkezzen.(2) A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
(A 101-115. §-ok rendelkezései az Általános rendelkezések közé szerkesztve találhatók)
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. fejezet
Értelmező rendelkezések
149. §
E törvény alkalmazásában
XVIII. fejezet
A törvény hatálybalépése és végrehajtása
Hatálybalépés
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
(2) A belügyminiszter a rendeletében a hatá
ridőt, határnapot a törvényben meghatározott határidőt, határnapot közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg, ha a határidő vagy határnap egyébként heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne.(3) A belügyminiszter ... a helyi önkormán
yzati képviselők és polgármesterek általános választásával ... kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi
személlyel szerződést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem köthető szolgáltatási szerződés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenőrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás ellenőrzésére.
A választási szervek, választási irodák tagjai által tett eskü szövege
“Én .......................................................... esküszöm, hogy az Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
4. számú melléklet
(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselők választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!
(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O független jelölt(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonal
lal lehet, például: Ä ;Ĺ .
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni
.Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
5. számú melléklet
(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi ön
kormányzati képviselő választása......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
............................................... (település neve)
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O független jelölt(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például:
Ä ;Ĺ .
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazó
lapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)
6. számú melléklet
(A polgármester-, illetve főpolgármester-választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Polgármester/Főpolgármester választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
............................................... (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O független jelölt(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)(jelölt neve)
O (jelölő szervezet neve)A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például:
Ä ;Ĺ .
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.)
7. számú melléklet
(A fővárosi/megyei közgyűlés listás
SZAVAZÓLAP
A fővárosi/............ megyei közgyűlés tagjainak választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (Budapest/megye neve)
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet
1.
O
(jelölő szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
2.
O
(jelölő szervezet neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
X.
O
(jelölő
szervezet neve)(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
A listára szavazni a jelölő szervezet neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például:
Ä ;Ĺ .
(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon feltüntetni.)
8. számú melléklet
(A helyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választ
ása......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére lehet!
(kisebbség neve)
(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(
jelölt, jelölő szervezet neve) O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(kisebbség neve)
(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(j
elölt, jelölő szervezet neve) O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(kisebbség neve)
(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
O(jelölt, jelölő szervezet neve)
OA jelöltekre szavazni a nevük mellett
lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: Ä ;Ĺ .(A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. A jelölt, illetve a jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a jelölő szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.)