XVII.
A SZAVAZATSZÁMLÁLÁS

1997. évi C. törvény
a választási eljárásról

A szavazatszámlálás

72. § (1) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot.
    (2) A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
    (3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.
    (4) A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát.
    (5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.
    (6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
    (7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.

10/1998. (V. 10.) OVB állásfoglalás
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 72-73. §-ainak alkalmazására

A Fővárosi Választási Iroda vezetője a 71-201/1998. sz. körlevelében kérte, hogy a szavazólapon a pecsét mellett a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy az általa felkért legalább egy személy kézjegye (szignója) is szerepeljen.
A Ve. 67. §-ának (1) bekezdése és a 69. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a szavazólap érvényességi kelléke - egyebek mellett - a hivatalos bélyegzőlenyomat.
A Ve. 69. §-ának (5) bekezdése szerint a szavazat érvényességét - ha az az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek.
Ennek megfelelően a kézjegy nem törvényességi feltétel, ezért a szavazólap érvényességét kizárólag a Ve. rendelkezései alapján kell vizsgálni és megállapítani. Így a szavazólap érvényességét nem érinti a szavazatszámláló bizottság elnöke vagy tagja által az azon elhelyezett kézjegy (szignó) léte vagy annak hiánya.

97. § A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapok tekintetében külön-külön kell alkalmazni.