XIV.
AZ AJÁNLÁS, A JELÖLT- ÉS LISTAÁLLÍTÁS

1949. évi XX. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.
    (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

1989. évi XXXIII. törvény
a pártok működéséről és gazdálkodásáról

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A párt megszűnése

3. § (3) A bíróság az ügyészség indítványára - a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

1989. évi XXXIV. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról

A jelölés

5. § (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.
    (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van.
    (3) A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben - e törvény melléklete szerint meghatározott számban - az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.

4/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás
a területi lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelöltek száma tárgyában

A Vjt. 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltétel teljesülését nem érinti, ha a területi lista bejelentését követően a területi listát állító párt országgyűlési egyéni választókerületi jelöltje kiesik.

    (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát.
    (5) A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát, közös területi listák alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös országos listát állíthatnak. A (3) és (4) bekezdés tekintetében a területi, illetőleg országos lista állításakor a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetőleg a közös területi listákat nem lehet figyelembe venni. Az önálló vagy közös területi, illetőleg országos listák kapcsolhatók.
    (6) A területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad.
    (7) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán a jelölt megszerzi, a pártjelölt nevét az országos listáról törölni kell.
    (8) Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soronkövetkező jelölt lép.
    (9) Ugyanazon párt egy választókerületben csak egy - önálló, közös vagy kapcsolt - listát állíthat. 

3. számú melléklet [az 52. § c) pontjához]

Szám

Főváros, megye

Területi választókerületenként azoknak az egyéni választókerületeknek a száma, amelyekben az egyéni jelöltállítás a területi lista állításának a feltétele

1.

Budapest

8

2.

Baranya

2

3.

Bács-Kiskun

2

4.

Békés

2

5.

Borsod-Abaúj-Zemplén

3

6.

Csongrád

2

7.

Fejér

2

8.

Győr-Moson-Sopron

2

9.

Hajdú-Bihar

2

10.

Heves

2

11.

Jász-Nagykun-Szolnok

2

12.

Komárom-Esztergom

2

13.

Nógrád

2

14.

Pest

4

15.

Somogy

2

16.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2

17.

Tolna

2

18.

Vas

2

19.

Veszprém

2

20.

Zala

2

1997. évi C. törvény
a választási eljárásról

Ajánlás

46. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.
    (2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a választókerületben van.
    (3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig lehet.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (2) Jelöltet ajánlani 2002. március 15-én 16.00 óráig lehet [Ve. 46. § (3) bek.].

    (4) Az ajánlás nem vonható vissza.
47. § (1) Az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetőleg a jelölő szervezet képviselője részére történő átadásával lehet.
    (2) A választópolgárokhoz eljuttatott ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését. Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. 

149. § E törvény alkalmazásában
    c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet állít,
    g) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, …; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak,

2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalás
az ajánlószelvények kitöltése tárgyában

… az ajánlószelvény érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár által - indokolt esetben jelenlétében és felkérése alapján - más módon pl. gépírással) is rávezethető az ajánlószelvényre.
A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.
A választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani.
7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás
az ajánlószelvények kitöltése tárgyában
A hivatkozott rendelkezések értelmezése során az Országos Választási Bizottság 2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy "a választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani." 
A választópolgár sokszor nincs tisztában a jelölt vagy a jelölő szervezet pontos, nyilvántartásba vett nevével. Mindez az ajánlószelvények minősítése során a gyakorlatban gondot okozhat. 
A választópolgár akaratának érvényesítése érdekében ezért azokat az ajánlószelvényeket is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel. 
Közös jelölés estén az ajánlószelvénynek a jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmaznia kell, a fentiekben kifejtett értelmezésnek megfelelő formában. Az ajánlószelvényen a jelölő szervezetek sorrendjének nincs jelentősége. 

 

6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás
a minta-ajánlószelvények választási eljárásban való alkalmazásáról

A választás során alkalmazott azon gyakorlat, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek minta-ajánlószelvény megküldésével nyújtanak segítséget a választópolgároknak az ajánlószelvény kitöltéséhez az adott jelölt támogatására, az Országos Választási Bizottság megítélése szerint nem ütközik sem a Ve. szabályaiba, sem más jogszabály rendelkezéseibe, feltéve, hogy a minta-ajánlószelvény nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.


3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás
az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában

A Ve. 47. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során az ajánlószelvény akkor is érvényes, ha a jelöltet olyan néven ajánlják, amely szerepel a jelölt személyi igazolványában, és amely alapján a jelölt személye azonosítható.
Az ajánlószelvény … érvényességének nem feltétele, hogy az ajánlószelvényen … a jelölt neve tartalmazza a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól szóló 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján a személyi igazolványba bejegyzett "dr." megjelölést.
Az ajánlószelvény … érvényességét nem érinti, ha az ajánlószelvényen … a jelölt neve tartalmazza a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése alapján viselt felvett nevet is.

48. § (1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.
    (2) Nem gyűjthető ajánlószelvény:
        a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
        b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
        c) tömegközlekedési eszközön,
        d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. 
    (3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről

A választás-, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közös jelölt

49. § (1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve.
    (2) Ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak.

1/2002. (II.1.) OVB állásfoglalás
a közös jelölt- és közös listaállítással kapcsolatos egyes kérdésekről

a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) mindegyikének nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen

5/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás
a közös jelölés tárgyában

Az ajánlószelvényeken … a közösen jelöltet … állító szervezeteket eltérő sorrendben is fel lehet tüntetni, amely eltérés a közös területi, majd közös országos lista állításának lehetőségét nem befolyásolja.

Érvénytelen ajánlás

50. § (1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
        a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
        b) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,
        c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
    (2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
    (3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

A jelölő szervezet bejelentése

51. § (1) Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint:
        a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,
        b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén belül, de több országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,
        c) ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási bizottságnál.
    (2) A bejelentett, illetőleg a nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.
    (3) Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat.

A jelölt bejelentése

52. § (1) A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (3) A jelöltet legkésőbb 2002. március 15-én 16.00 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnak [Ve. 52. § (1) bek.].

    (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
        a) választójoga van,
        b) a jelölést elfogadja,
        c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy a polgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
    (3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy - betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.

3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás
az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában

A Ve. 52. §-ának (2) bekezdése … alkalmazásában a jelölt családi és utónevén azt a nevet kell érteni, amely a jelöltet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27. §-ának (5) bekezdése alapján a születési, illetőleg a házasságban élő nők esetében a házassági anyakönyv szerint megilleti.
… a jelölt bejelentése érvényességének nem feltétele, hogy … a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a személyi igazolvány kiadásának és nyilvántartásának átmeneti szabályairól szóló 147/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján a személyi igazolványba bejegyzett "dr." megjelölést.
… a jelölt bejelentésének érvényességét nem érinti, ha … a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése alapján viselt felvett nevet is.

A lista bejelentése

53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.
    (2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell.
    (3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép.

94. § (1) A területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, az országos listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (4) A területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2002. március 18-án 16.00 óráig, az országos listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2002. március 19-én 16.00 óráig lehet bejelenteni (Ve. 94. §).

    (2) Nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett.
95. § (1) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésőbb a szavazást megelőző 18. napon lehet bejelenteni. A listakapcsolásra vonatkozó bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (6) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésőbb 2002. március 20-án 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 95. § (1) bek.].

    (2) A listák sorrendjének kisorsolásakor a kapcsolásban részt vevő listákat együtt kell sorsolni; a kapcsolásban részt vevő listák - az (1) bekezdés szerint bejelentett sorrendnek megfelelően - egymás utáni sorszámot kapnak.
    (3) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésőbb a szavazást megelőző 18. napon lehet bejelenteni. A bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (7) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésőbb 2002. március 20-án 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 95. § (3) bek.].

    (4) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította.

Az ajánlások ellenőrzése

54. § (1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenőriznie kell.
    (2) Az ajánlások ellenőrzése a számszerűség, a 46. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellenőrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.

A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele

55. § (1) A jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.
    (2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát - a bejelentését követő három napon belül - nyilvántartásba vesz.

1990. évi LV. törvény
az országgyűlési képviselők jogállásáról

A képviselőjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása

1. § (1) Az országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választásának befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
  (2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
  (3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

A képviselő mentelmi joga

4. § A képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.
5. § (1) A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
  (2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
  (3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.
  (7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
6. § (1) A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
  (2) A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.
7. § (2) A képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt a 6. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

56. § (1) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg.
    (2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben előírt nyilatkozatait nem tette meg.
    (3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.

5/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás
a közös jelölés tárgyában

A Vjt. 5. §-ának (1), illetőleg (5) bekezdése alapján állított közös jelöltek és közös területi, valamint országos lista bejelentése során a közösen jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezetek szabadon állapíthatják meg, hogy az egyes jelölő szervezetek milyen sorrendben szerepeljenek a választási bizottságok nyilvántartásában. Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a soron következő jelölt lép [Vjt. 5. § (8) bekezdés]. A szavazólapra a nyilvántartásban szereplő sorrendben kerülnek a jelöltek. Az ajánlószelvényeken, valamint a különböző egyéni, valamint területi választókerületekben a közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezeteket eltérő sorrendben is fel lehet tüntetni, amely eltérés a közös területi, majd közös országos lista állításának lehetőségét nem befolyásolja. A közös jelölt, illetőleg lista bejelentését követően a jelölő szervezetek az általuk megadott sorrendet nem változtathatják meg.

A jelöltre vonatkozó rendelkezések

57. § Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 19. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (5) Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, legkésőbb 2002. március 19-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el (Ve. 57. §).

149. § E törvény alkalmazásában
        f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés …,

58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.

Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme

59. § (1) Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás.
    (2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenőrizheti.
    (3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (8) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda 2002. április 7-én megsemmisíti [Ve. 59. § (3) bek.].

    (4) A jelölő szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenőrizheti.
60. § A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.

48/2001. (XII. 29.) BM rendelet a 2002. április 7. és 21. napjára kitűzött
országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

3. § (9) A be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2002. március 18-án 16.00 óráig meg kell semmisíteni. Az erről készült jegyzőkönyvet 2002. március 21-én 16.00 óráig kell átadni a választási bizottságnak (Ve. 60. §).

9/1998. (II. 20.) BM rendelet
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
végrehajtásáról az országgyűlési képviselő-választásokon

3. számú melléklet a 9/1998. (II. 20.) BM rendelethez

A jelölő szervezetek, a jelöltek és a listák nyilvántartásba vétele

    1. Azonosítás

    1.1. A jelölő szervezetek azonosítása

    A jelölő szervezetek azonosítása céljából a választási informatikai rendszer belső használatra országosan egységes azonosítót képez.
    
    1.2. A jelöltek azonosítása    

    A jelöltek azonosítása a választási rendszerben személyi azonosítójuk segítségével történik.
    A megadott személyi azonosító helyességét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi a választási iroda.
    A választási eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveken, adatlapokon az egyéni választókerületi jelölteket egy rövid, hárompozíciós kód azonosítja. E kód a választókerület azonosítóival kiegészítve szolgálja az azonosítást. A kód első két pozícióját véletlenszerűen állítja elő a nyilvántartásba vételkor a számítógépes rendszer, míg harmadik pozíciója egy ellenőrző szám.

    1.3. A listák azonosítása

    A listák azonosítása a választási rendszerben a bejelentők által megadott azonosító név segítségével történik.
    A választási eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveken, adatlapokon az egyes listákat egy rövid, hárompozíciós kód azonosítja. E kód a területi listák esetében a megye/főváros azonosítóival kiegészítve szolgálja az azonosítást. A kód első két pozícióját véletlenszerűen állítja elő a nyilvántartásba vételkor a számítógépes rendszer, míg harmadik pozíciója egy ellenőrző szám.

    2. A jelölő szervezetek, a jelöltek és a listák bejelentéseinek fogadása és nyilvántartásba vétele

    A jelölő szervezeteket, a jelölteket és a listákat az illetékes választási bizottság veszi hivatalosan nyilvántartásba. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a választási iroda végzi a választás-előkészítő, illetve a jelöltajánlást ellenőrző számítógépes rendszer segítségével.

    2.1. A bejelentések fogadása, a regisztráció és a nyilvántartásba vétel ügyviteli teendői

    A jelölő szervezetek, a jelöltek és a listák nyilvántartásba vételének ügyviteli folyamata két fázisból áll:
    - A választási iroda átveszi a bejelentést tartalmazó iratokat, azokat ellenőrzi, majd a számítógépes rendszerben regisztrálja azokat (a továbbiakban a regisztráció fogalommal azonosítjuk ezt a fázist). Az egyéni jelölt esetében ezt követi a jelöltajánlások ellenőrzése.
    - Az illetékes választási bizottság a benyújtott iratok alapján döntést hoz a bejelentett szervezet, jelölt, lista nyilvántartásba vételéről (a továbbiakban a nyilvántartásba vétel fogalommal azonosítjuk ezt a fázist).
    Az illetékes választási iroda teendői:
    A jelölő szervezetek, jelöltek és a listák bejelentéseinek átvételét úgy kell megszervezni, hogy az átvételkor lehetőleg azonnal megtörténhessen a számítógépes regisztráció és - a jelöltajánlások felülvizsgálatát kivéve - az adatellenőrzés.
    A bejelentések megtételét megfelelő formanyomtatványokon kell teljesíteni, ezek hiányában a bejelentőt el kell látni a megfelelő formanyomtatványokkal és szakszerű segítséget kell nyújtani azok kitöltéséhez.
    A törvényben előírt adatok, nyilatkozatok és igazolások megléte a szervezet, jelölt, lista nyilvántartásba vételének feltétele, ezért a bejelentés átvételekor fel kell hívni a bejelentő figyelmét a hiányzó törvényi kellékek pótlására.
    A bejelentő figyelmét fel kell hívni a törvényben nem előírt adatok esetleges hiányából adódó következményekre.
    A szervezetek képviselőivel tisztázni kell, hogy a szavazólapokon és a tájékoztatókban fel kívánják-e tüntetni az emblémákat. Ha igen, akkor az emblémát - ha azt nem központilag nyújtják be - kérni kell.
    Kérni kell minden jelölttől nyilatkozatát az SZ formanyomtatványon, valamint arcképét és önéletrajzát. Az egyéni és listán szereplő jelöltek fényképei és életrajzai az Internet-en, a tv műsorában és a nyomtatott kiadványokban megjelennek, ezért ezek hiánya a nyilvánosság előtt ismertté fog válni. A nyilatkozat, a fénykép és az életrajz átadásának tényét a számítógépes nyilvántartásban jelezni kell. Természetesen arról a jelölttől (illetve képviselőjétől), akiről már adtak le fényképet és életrajzot (ezt a számítógépes nyilvántartás jelzi) nem kell újat kérni. Ha a jelölő szervezet központilag kívánja a jelöltjei fényképeit, önéletrajzait átadni, ezt jelezni kell a nyomtatványon.
    A bejelentés során átvett iratokról átvételi elismervényt (Igazolás a bejelentésről) kell adni, feltüntetve az átvett iratokat és az átvétel időpontját.
    A megfelelő formanyomtatványokon tett bejelentéseket a számítógépes rendszerben haladéktalanul, lehetőleg még a bejelentő jelenlétében regisztrálni kell. A számítógépes regisztráció által szolgáltatott visszaigazolás egy példányát a bejelentőnek át kell adni, illetve meg kell küldeni, a másik példányt a bizonylatokkal együtt irattározni kell.
    A számítógépes rendszer ügyel arra, hogy azonos nevű szervezetek, egy választókerületben azonos nevű jelöltek ne fordulhassanak elő. Ha a számítógépes rendszer a számítógépes regisztráció során erre utaló jelzést ad - és a bejelentő nincs jelen, illetve a felhívásra nem ad módosító kiegészítést -, a másodikként bejelentett szervezet, jelölt nevét annak utolsó karakterén 2-es (ha már volt, 3-as stb.) sorszámmal kell megkülönböztetni, és a számítógépes rendszerben regisztrálni. A választási iroda felhívja a bejelentő figyelmét a megkülönböztetésre, melyet az előírt bejelentő formanyomtatványon kell bekérni.
    A hivatalos nyilvántartásba vétel az illetékes választási bizottság döntésével valósul meg. A nyilvántartásba vételről igazolást kell kiállítani, és azt meg kell küldeni a bejelentőnek.
    Az illetékes választási bizottság nyilvántartásba vétellel kapcsolatos döntését, a felmerülő jogorvoslati igények bejelentését, valamint a választási bizottság, bíróság jogerős döntését a számítógépes rendszerben regisztrálni kell.
    Az illetékes választási irodák feladata felszólítani a bejelentőt a hibás adatok javítására, a hiányos adatok pótlására. A bejelentő által szolgáltatott adatváltozásokat a számítógépes rendszerben haladéktalanul regisztrálni kell és a rendszer által szolgáltatott visszaigazolás (az eredeti és az új állapotot tartalmazó listát összetűzve) egy példányát a választási iratok között kell őrizni. A módosított adatokat tartalmazó listát a bejelentőnek is át kell adni.
    Adathiány pótlása, hibás adat javítása a nyomdai adatátadás megtörténtéig bármikor, azt követően a szavazólapok ellenőrzési rendjére figyelemmel végezhető. A szavazólapok jóváhagyása után az OVI-val folytatott egyeztetés szerint kell eljárni.
    Az Országos Választási Iroda kiemelt feladatai:
    - a szervezetek bejelentése, a jelölt- és listaállítások folyamatának felügyelete és nyomon követése,
    - a központi ellenőrzések (a többes jelölések, a személyiadat- és lakcímnyilvántartással és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásával történő összevetések eredményei), az azokból fakadó korrekciók végrehajtása,
    - a nyomdai adatátadás, szavazólap-ellenőrzés folyamatában való részvétel és a folyamat irányítása,
    - a speciális kezelést igénylő bizonylatok (embléma, fénykép, önéletrajz) központi nyilvántartása, a számítógépes rögzítés felügyelete és ellenőrzése,
    - a különféle adatszolgáltatások (nyilvánosság, pártok, média), valamint a szervezetek és jelöltek bankszámlaadatainak a Pénzügyminisztérium részére történő szolgáltatása.

    2.2. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele

    A választáson induló jelölő szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, a legelső országgyűlési egyéni választókerületi képviselőjelöltjük állítása előtt.
    A bejelentést a Ve. 51. § (1) bekezdése szerinti választási bizottságnál kell megtenni. A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre.
    A közösen egyéni jelöltet, területi listát állító jelölő szervezetek a P2 jelű formanyomtatványon tehetnek országosan egységes nyilatkozatot a (töredék)szavazatok egymás közötti felosztására. E nyilatkozat hiányában a (töredék)szavazatok egyenlő arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek között.
    A nyilatkozat hatálya kiterjed a közösen nyilatkozó jelölő szervezetek valamennyi
    - közös listájára kapott szavazataik felosztására az 5-10-15%-os határ kiszámításához, továbbá
    - a közös jelöltjeik, listáik töredékszavazatainak megosztására a jelölő szervezetek országos listái között.
    A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a felosztás során keletkező osztási maradékot (egy vagy néhány szavazatot) mely kedvezményezett párt kapja meg.
    A jelölő szervezetek valamennyi adatát és a nyilatkozatot a bejelentést fogadó választási iroda számítógépes nyilvántartásba veszi.
    A jelölő szervezet bejelentésével kapcsolatos változtatási igényeket az P1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni.
    A P1 jelű formanyomtatványhoz mellékelni kell a szervezet emblémáját (fekete-fehér formában, min. 20 mm, max. 40 mm magasságú méretben, olyan minőségben, amely lehetővé teszi a szavazólapon egy 10 mm-es körben történő megjelenítést), ha a szavazólapokon fel kívánják tüntetni. Az emblémát színesben is mellékelhetik az Internet-en, a televizió(k)ban és az egyes kiadványokban való megjelenítés céljából.
    A szervezet emblémáját az illetékes választási iroda ellátja a szervezet számítógépes nyilvántartásban használt azonosító jelével, és zárt borítékban folyamatosan az OVI-hoz továbbítja, amely gondoskodik azok nyomdának történő átadásáról, valamint számítógépes rögzítéséről.

    2.3. Egyéni választókerületi jelölt bejelentése

    A jelölteket az E1 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni, mellékelve az ajánlószelvényeket és a szükséges nyilatkozatokat tartalmazó SZ jelű nyomtatványt.
    A választások alkalmával a jelöltnyilvántartás a hivatalos nevet és címet használja. A hivatalos névadatokat a jelölt személyi azonosítója alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kell átvenni; ha ez a bejelentésben megadott névtől eltér, az eltérés okát tisztázni kell (szükség esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban javítani kell) A regisztráció során a jelölt bejelentett adatait kell rögzíteni, de jelezni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól való eltérést, és erről a választási bizottságot is tájékoztatni kell.
    Ha az ellenőrzésnél a jelölt nyilvántartásbeli beazonosítása során a legcsekélyebb kétely is felmerül, tisztázni kell a jelölt azonosságát és helyes adatait. Az azonos nevűek megkülönböztetésére az illetékes választási bizottság felhívja a jelöltet nevének kiegészítésére, amely az adott választókerületre érvényes.
    A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok központi nyilvántartásának on-line elérésével ellenőrizendő, hogy a jelöltnek van-e választójoga.
    A jelölés elfogadásához az ajánlószelvényeket a választói névjegyzék alapján ellenőrizni kell (ezen a személyiadat- és lakcímnyilvántartást és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását értjük).
    Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy
    - létezik-e választópolgár az adott személyi azonosítóval;
    - egyeznek-e a választópolgár személyiadat- és lakcímnyilvántartásbeli adatai az ajánlószelvény adataival;
    - a választópolgár lakóhelye abban az országgyűlési egyéni választókerületben van-e, ahol jelöltet ajánlott;
    - a polgár választójogosult-e;
    - a választópolgár nem ajánlott-e két vagy több jelöltet is.
    Az ellenőrzési eljárás lefolytatása kötelező. Az ellenőrzési eljárást részletesen a 4. pont tartalmazza.
    A jelöléssel kapcsolatos változtatási igényeket az E1 jelű formanyomtatvány ismételt kitöltésével lehet bejelenteni. A változtatás bejelentéskor a számítógépes regisztráción történt átvezetésről az eredeti és az új adatokat egyaránt tartalmazó igazolást kell adni.
    Az E1 jelű formanyomtatványhoz kérni kell az SZ jelű formanyomtatványt, mely tartalmazza a jelölt nyilatkozatát, valamint mellékletként - ha korábban még nem adta meg vagy a jelölő szervezet nem központilag adja meg - életrajzát és arcfényképét (9 x 13-as méretben). 
    Az életrajzot kinyomtatva és aláírva, valamint gépi adathordozón, Word fájlban kell kérni, a fájl neveként a jelölt személyi azonosítóját kell megadni. Az életrajz Word változatát a választás-előkészítő rendszeren keresztül kell az OVI-hoz továbbítani.
    A jelölt arcfényképét és aláírt életrajzát az OEVI ellátja a jelölt személyi azonosítójával , és zárt borítékban folyamatosan az OVI-hoz továbbítja, amely gondoskodik azok számítógépes rögzítéséről.

    2.4. Területi lista állítása

    A területi listát az illetékes választási bizottságnál az M1 jelű, valamint a hozzá csatolt kellő számú M2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni.
    Jelöltet törölni a bejelentés után is lehet. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Ezenkívül a bejelentett listán nem lehet módosítani (új jelölt bejelentése, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítása, a bejelentett jelöltsorrend megváltoztatása nem lehetséges). A listával kapcsolatos változtatási igényeket az M3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni.
    Az M2 jelű formanyomtatvány minden kitöltött jelölt-tételéhez mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, melyre a 2.3. pontban írottakat kell alkalmazni.
    Az azonos listához tartozó jelöltek fényképeit (a jelölt személyi azonosítójával ellátva)a TVI közös csomagba helyezi, melyen feltünteti a lista nevét és a számítógépes nyilvántartásban használt azonosító jelét. A csomagokat a TVI folyamatosan az OVI-hoz továbbítja, amely gondoskodik azok számítógépbe viteléről.

    2.5. Közös területi lista állítása

    A közös listát az TVB-nél az M1 jelű, valamint a hozzá csatolt kellő számú M2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni.
    Közös lista állítása és módosítása esetén a listát állító szervezetek képviselőinek egybehangzó nyilatkozatát kell kérni. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a közös lista állításkor. Ellenőrizni kell a jelöltet indító jelölő szervezet nevének feltüntetését.
    A közös listára egyebekben a 2.4. pontot kell alkalmazni.

    2.6. Területi listák kapcsolása

    A területi listák kapcsolását a K1 jelű és kellő számú K2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a kapcsolás résztvevőit (a taglistákat), a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét.

    2.7. Listasorszám

    A listasorszám kisorsolásának eredménye az S1 jelű formanyomtatványra kerül, és a TVI gondoskodik a számítógépes rögzítésről.

    2.8. Országos lista állítása

    Az országos listát az L1 jelű, valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni.
    Jelöltet törölni a bejelentés után is lehet. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Ezen kívül a bejelentett listán nem lehet módosítani (új jelölt bejelentése, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítása, a bejelentett jelöltsorrend megváltoztatása nem lehetséges). A listával kapcsolatos változtatási igényeket az L3 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni.
    Az L2 jelű formanyomtatvány minden kitöltött jelölt-tételéhez (amennyiben a jelölt még nem adott le) mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, melyre a 2.3 pontban írottakat kell alkalmazni. Az OVI gondoskodik a jelöltek fényképének számítógépbe viteléről.

    2.9. Közös országos lista állítása

    A közös listát az OVB-nél az L1 jelű, valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni.
    Közös lista állítása és módosítása esetén a listát állító szervezetek képviselőinek egybehangzó nyilatkozatát kell kérni. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a közös lista állításkor.
    A közös listára egyebekben a 2.8. pontot kell alkalmazni.

    2.10. Országos listák kapcsolása

    Az országos listák kapcsolását a K1 jelű és kellő számú K2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a kapcsolás résztvevőit (a taglistákat), a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhozjutási sorrendjét.

    2.11. Listasorszám

    A listasorszám kisorsolásának eredménye az S1 jelű formanyomtatványra kerül, és az OVI gondoskodik a számítógépes rögzítésről.

    3. A nyomda által elkészített szavazólapok jóváhagyása

    Az OVI a számítógépes nyilvántartás keretein belül felügyeli a szavazólapok adattartalmához szükséges adatok teljességét. Elkészíti és a nyomdával egyezteti és szavazólapok adatait tartalmazó számítógépes állományokat, majd azokat átadja a nyomdának.
    Az OVI értesíti a TVI-k vezetőit a szavazólap-felülvizsgálat nyomdával egyeztetett ütemezéséről. A TVI vezetője megszervezi az OEVB-k és a TVB szavazólap-jóváhagyó üléseit.
    A nyomda az OVI-val egyeztetett ütemtervnek megfelelően átadja az elkészült szavazólapok (MINTA felirattal érvénytelenített) képét tartalmazó állományokat az OVI-nak, melyek ellenőrzése után az OVI értesíti a TVI-ket a szavazólap-képek elkészültéről.
    Az OEVB-k és a TVB ülésén a szavazólap-képek számítógépen megtekinthetők, két példányban kinyomtatandók és ellenőrizendők. Az ellenőrzés során
    - az elfogadott szavazólapokat aláírással hitelesíteni kell,
    - a hibás szavazólapmintán a hibákat kézzel javítani kell.
    Az ellenőrzés után az egyik példányt az OVI, a másik példányt az illetékes választási bizottság kapja.
    A számítógépes nyilvántartásban lévő hibákat az OEVI-nek, illetőleg a TVI-nek a választás-előkészítő számítógépes rendszerben kell a helyszínen haladéktalanul javítania. (A többi hibát - pl. emblémacsere - az OVI-n keresztül a nyomdában kell javíttatni.)
    A szavazólap-ellenőrzés eredményét kísérőjegyzékre kell felvenni, jelölve minden szavazólapnál, hogy
    - jóváhagyott, vagy
    - hibás, ezen belül
    - helyben javított hiba, vagy
    - helyben nem javítható, nyomda által korrigálandó hiba
fordult elő a szavazólapon.
    A kísérőjegyzéket, valamint a hibás szavazólapmintákat haladéktalanul (telefaxon) meg kell küldeni az OVI-nak. A kísérőjegyzék egy példányát, valamint a jóváhagyott és a hibás szavazólapmintákat futárral az OVI-ba kell továbbítani.
    Az OVI a megküldött bizonylatok alapján ellenőrzést végez, majd intézkedik a nyomda értesítéséről, és szükség szerint a javított szavazólap-állományok, a korrigált szavazólapminták átadásáról.
    A nyomda az utasításoknak megfelelően elkészíti a javított szavazólapokat és az OVI rendelkezésére bocsátja a javított szavazólapképeket tartalmazó adatállományokat.
    A továbbiakban az első ellenőrzéssel azonos módon kell eljárni.

    4. A jelöltajánlások ellenőrzése

    A jelöltajánlások ellenőrzésének módjai

    4.1. A jelöltajánlások ellenőrzése az OEVI feladata. Az ellenőrzést számítógéppel támogatva végezheti vagy végeztetheti. Az ellenőrzést - tekintettel a nyilvántartásba vétel 3 napon belüli határidejére - az ajánlószelvények benyújtását követően haladéktalanul el kell végezni.

    4.2. Az ajánlások törvényi feltételeinek meglétét a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a névjegyzék adataira, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartására támaszkodva kell ellenőrizni.

    4.3. A többszörös ajánlások kiszűrése érdekében valamennyi benyújtott ajánlószelvény ellenőrzését el kell végezni. Amennyiben a többszörös ajánlás miatt a már előzőleg nyilvántartásba vett jelölt ajánlásainak száma a szükséges alá csökken, erről értesíteni kell az OEVB-t. Az OEVB ilyen értelmű döntése esetén a jelölés elfogadásának megsemmisítését a jelöltnyilvántartáson át kell vezetni.

    4.4. A jelöltajánlás számítógépes ellenőrzése esetén az OEVI vezetőjének biztosítania kell a rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket.

    A jelöltajánlások ellenőrzésének számítógépes adatfeldolgozó rendszere működtetésének feltételei

    4.5. A jelöltajánlások ellenőrzésének számítógépes adatfeldolgozó rendszere a megyei névjegyzék-adatbázishoz, illetőleg a személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz kapcsolódva működtethető. A számítógépes adatfeldolgozást végző munkaállomások működtethetők az OEVK-ban vagy a Közigazgatási Hivatalnál.

    4.6. A TVI vezetője a számítógépes jelöltajánlás-ellenőrző rendszer munkaállomásainak helyéről a választás első fordulóját megelőző 65. napig tájékoztatja az OVI vezetőjét.

    4.7. Ha az OEVI vezetője az OEVK-ban működő megyei rendszert kíván alkalmazni, a TVI vezetője a választás első fordulóját megelőző 58. napig gondoskodik a rendszer telepítéséről, valamint a rendszer működtetéséhez szükséges dokumentációk és a jelszó eljuttatásáról a működés helyszínére.

4.8. Az OEVI, illetőleg a TVI vezetője intézkedik a rendszer működési feltételeinek kialakításáról és a szükséges oktatások megtartásáról.

    A számítógépes jelöltajánlás-ellenőrzés folyamata

    4.9. A számítógépes jelöltajánlás-ellenőrzést meg kell előzze az ajánlószelvények formai ellenőrzése.

    4.10. A formailag elfogadott ajánlószelvények számítógépes ellenőrzését a választókerület és a jelölt adatainak megadásával kell kezdeni.

    4.11. Az ajánlószelvényen szereplő személyi azonosító alapján - amennyiben ezzel az azonosítóval a 4.2. pont szerinti nyilvántartások valamelyikében szerepel személy - a rendszer megjeleníti az ajánló személyi adatait a képernyőn, egyben javaslatot tesz az ajánlás elfogadására, felülvizsgálatára vagy visszautasítására.

    4.12. A képernyőn megjelenő adatokat az OEVI ellenőrzést végző megbízottja összehasonlítja az ajánlószelvényen szereplő adatokkal. Az összehasonlítás eredményétől és a rendszer javaslatától függően dönt az ajánlásról:

    a) amennyiben az ajánló képernyőn lévő adatai (neve/i/, lakcíme és az OEVK száma) megegyeznek az ajánlószelvény adataival, és a rendszer az ajánlás elfogadását javasolta, az ajánlást elfogadja,
    b) amennyiben az ajánló képernyőn lévő adatai megegyeznek az ajánlószelvény adataival, de a rendszer az ajánlás felülvizsgálatát javasolta, vagy az ellenőrzést végző nem tud egyértelmű döntést hozni, az ajánlószelvényt a számítógépes nyilvántartás adataival együtt felülvizsgálatra továbbítja (pl. abban az esetben, ha a polgár a jelölés időszaka alatt költözött a választókerületbe, akkor az előző lakcíme szerinti választókerületben ellenőrizhető, hogy ott nem ajánlott-e jelöltet),
    c) amennyiben az ajánló képernyőn lévő adatai nem egyeznek meg az ajánlószelvény adataival, vagy megegyeznek, de a rendszer az ajánlás visszautasítását javasolta (pl. a polgár szerepel a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában vagy előzőleg már ajánlott), az ajánlást elutasítja.

    4.13. Az egy jelöltre vonatkozó összes ajánlószelvény feldolgozását követően (beleértve a felülvizsgálatra átadott esetek eldöntését is) az OEVI az ajánlószelvényeket a számítógépes ellenőrzés eredményét tartalmazó kimutatással együtt átadja az OEVB-nek.

    4.14. Az OEVB döntését követően az OEVI gondoskodik a jelölt számítógépes nyilvántartásba vételéről, szükség esetén intézkedik a jelölés megsemmisítésének átvezetéséről.

    5. A nyilvántartás továbbvezetése

    A jelölő szervezeteket, jelölteket, listákat érintő rendkívüli eseményeket (pl. jelölt kiesése) a számítógépes nyilvántartásban rögzíteni kell.

3. számú melléklet 1. számú minta
Jelöltet, listát állító jelölő szervezet bejelentése (P1.)

3. számú melléklet 2. számú minta
Nyilatkozat a jelölő szervezetek szavazatainak és töredékszavazatainak megosztásáról (P2.)

3. számú melléklet 3. számú minta
Egyéni képviselőjelölt bejelentése (E1.)

3. számú melléklet 4. számú minta
Területi lista állításának bejelentése (M1.)

3. számú melléklet 5. számú minta
Területi lista állítása - Képviselőjelöltek adatai (M2.)

3. számú melléklet 6. számú minta
Területi lista állítása, hibásan megadott adatok javítása, jelölt kiesésének bejelentése (M3.)

3. számú melléklet 7. számú minta
Országos lista állításának bejelentése (L1.)

3. számú melléklet 8. számú minta
Országos lista állítása - Képviselőjelöltek adatai (L2.)

3. számú melléklet 9. számú minta
Országos lista állítása, hibásan megadott adatok javítása, jelölt kiesésének bejelentése (L3.)

3. számú melléklet 10. számú minta
Országos / területi listák kapcsolása (K1.)

3. számú melléklet 11. számú minta
Oszágos / területi listák kapcsolása, mandátumhoz jutás sorrendje (K2.)

3. számú melléklet 12. számú minta
Országos - területi listák sorsolás alapján kialakult sorszáma (S1.)

3. számú melléklet 13. számú minta
Képviselőjelöltek személyi adatai (SZ.)

3. számú melléklet 14. számú minta
Ajánlószelvény