A FOGYATÉKOS EMBEREK HELYZETE
AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Az Európai Unió országaiban mindenhol jelentős figyelmet fordítanak a fogyatékos emberek helyzetének javítására, arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom egyenjogú tagjaként élhessenek mindazon jogokkal, melyeket a tagállamok biztosítanak az európai uniós polgárok számára.
A fogyatékos személyekkel szemben a diszkrimináció minden formában tilos az Európai Unió tagállamaiban. Az Európai Közösséget létrehozó 1957. évi Római Szerződés 13. cikkelye általános formában tiltja a diszkrimináció minden formáját és felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – intézkedéseket tegyen a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Ez a cikkely adja tehát a fogyatékosok számára az egyenlő jogok biztosításának alapját az Európai Unióban.
A 13. cikkelyből ugyan levezethető mindenfajta diszkrimináció tilalma, a Római Szerződésben azonban találhatók olyan cikkelyek, melyek konkrétabban is megfogalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Így a Szerződés 136. és 137. cikkelye értelmében a munkaerőpiacról tartósan kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele ügyében a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében. A Szerződés azonban azt is tartalmazza, hogy a Közösség teljes tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.
Az Európai Unió erre a témára vonatkozólag nem alkot jogot, hanem ezt a feladatot az egyes tagállamokra bízza. A Szerződés 308. cikkelye azonban tartalmazza azt is, hogy ha a Közösség fellépése szükséges ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és a Szerződés nem biztosítja erre a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.
Az Európai Unió területén a fogyatékosok összlakossághoz viszonyított aránya 10 és 12 % közé tehető. Ez körülbelül 37 millió embert jelent, melynek mintegy fele munkaképes állapotban van. Az Unió és jogelődje ezen polgárok esélyegyenlősítése érdekében számos intézkedést hozott. Ilyen intézkedés volt az 1974-ben mozgásképtelen személyek részére meghirdetett cselekvési program, amit még kettő hasonló követett (HELIOS I. 1988-1991, és HELIOS II. 1993-1996). Ezen cselekvési programok legfontosabb része a tagországok és egyéb nem kormányzati szervek közötti információ- és tapasztalatcsere volt.
A fogyatékos embereket az Unióban is keményen sújtja a munkanélküliség, így a Közösség egyik legfontosabb kezdeményezése irányukban a lehetséges munkahelyek megteremtésének elősegítése. A Közösség ezért anyagi támogatást nyújt az Európai Szociális Alapon keresztül az egyes tagállamoknak erre a célra, másrészt az 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben megfogalmazott foglalkoztatási irányelvek is tartalmaznak ilyen irányú javaslatokat.
A Bizottság 1996. júliusában közleményt fogadott el a fogyatékos személyekre vonatkozólag, melyben az egyenlő jogok és diszkriminációmentesség elvének bevezetését irányozza elő valamennyi EU politikába, úgy mint a szociálpolitikába, az oktatásba, a kutatásba, a közlekedésbe, a telekommunikációba vagy az egészségügybe. A Bizottság 1996. december 20-i határozatában megerősítette júliusi közleményét és hangsúlyozta, hogy bár a felelősség ezen a területen a tagországokon nyugszik, az Európai Uniónak jelentős erőfeszítéseket kell tennie a tagországok közötti együttműködés előmozdítása érdekében és támogatnia kell a leghatékonyabb gyakorlatok és eljárások fejlesztését és egymással való megosztását.
1996-ban létrejött a Felsőszintű Fogyatékos Csoport, melynek célja, hogy figyeljék a tagállamok kormányainak politikáját, és információkat, tanácsokat adjanak a fogyatékosok esélyegyenlőségének elősegítése érdekében. Ezen munka egyik eredményét, a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló nyilatkozatot 1999. május 19-én tették közzé.
A Bizottság 2002. május 12-én egy másik közleményt adott ki az „Akadálymentes Európa felé a fogyatékos emberek számára” – címmel, melyben ráirányítja a figyelmet a fogyatékos személyek közlekedési lehetőségének javítására.
A fentiek alapján elmondható, hogy az Európai Uniónak a fogyatékosok helyzetének javítására tett intézkedései leginkább az egyes tagállamok szabályozásának összehangolására, illetőleg a kölcsönös tapasztalatszerzésre irányulnak. 1993 óta pedig minden év december 3-án megrendezett „Fogyatékosok Európai Napja” ad alkalmat arra, hogy minden uniós polgár elgondolkodjon azon, hogy fogyatékos embertársaiknak eltérő feltételek szükségesek ahhoz, hogy jogaikkal élni tudjanak.