A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAIRÓL ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGÜK BIZTOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1998. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY ÉS A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI C. TÖRVÉNY SZABÁLYAI

A címben említett két jogszabály egyes rendelkezéseit azért szükséges „egységes szerkezetben” megjeleníteni, hogy világosan látható legyen a kettő közti szoros összefüggés, és így egyrészt a helyi választási irodák vezetői tisztában legyenek a fogyatékos személyekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal amikor a szavazóhelyiségekben a szavazás feltételeit megteremtik, másrészt a fogyatékos választópolgárok tisztában legyenek törvénybe foglalt jogaikkal.

Az Alkotmányból következően a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti. Ennek egyik lehetséges módjaként 1998-ban olyan átfogó törvény született, mely kizárólag a fogyatékos emberek helyzetét kívánja rendezni. Mivel azelőtt ilyen, illetőleg ehhez hasonló törvény nem létezett, indokoltnak tartjuk közzétenni füzetünk mellékletében a jogszabály egész szövegét.

A törvény az állam kötelezettségévé teszi, hogy olyan körülményeket kell teremtenie, melyben a fogyatékos emberek képesek lesznek a teljesebb életre, fogyatékosságból fakadó terheik csökkentésére. Az államnak a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelnie a fogyatékos személyek szükségleteit, figyelemmel kell lennie arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. Meg kell teremtenie azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt, köteles gondoskodnia a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről.

Ezen intézményrendszer részét kell képeznie a választási igazgatás azon szabályainak, melyek megteremtik a „lehetőségek egyenlőségét” választó és választó, fogyatékos és nem fogyatékos személy között.

„A választójogi törvény szempontjából a jogegyenlőség megvalósulását célzó állami intézkedési kötelezettség azt jelenti, hogy az állam egyenlő feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik jelölési jogukkal élni kívánnak és azoknak is, akik jelöltek akarnak lenni.” [19/1994. (IV.1.) AB határozat]

A fogyatékosok jogairól szóló törvény a fogyatékos személyt megillető jogok körében említi meg az akadálymentes környezethez való jogot. A törvény indoklása az akadálymentesség alapvető szempontjai közt említi meg a következőket:

- hely a vízszintes közlekedéshez,

- bejáratok (szélesség, magasság, elegendő tér a nyitáshoz, záráshoz),

- függőleges közlekedést segítő eszközök (például lift),

- tér a rendeltetésszerű használathoz.

E törvénnyel összhangban a helyi választási iroda vezetőjének úgy kell kijelölnie a szavazóhelyiségeket, hogy azokat fogyatékos embertársaink is különösebb nehézség nélkül megközelíthessék, és ugyanilyen nehézség nélkül adhassák le szavazatukat. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy

- a szavazóhelyiség bejárata fogyatékos személyek számára is könnyen megközelíthető legyen;

- a szavazóhelyiségbe való bejutást ne akadályozza meg helyszűke vagy szintkülönbség, keskeny átjáró vagy el nem érhető kezelő szerkezet (például el nem érhető lift-gomb);

- a szavazófülkébe a fogyatékos személy akár kerekes székkel is beférjen, és ott az íráshoz szükséges támaszték olyan magasságban legyen elhelyezve, hogy azt a fogyatékos személy is könnyedén használhassa;

- a kerekes székkel való közlekedés elősegítése érdekében minden lehetséges helyen rámpák és egyéb segítő alkalmatosságok tegyék lehetővé a mozgást;

- a szavazóhelyiségek közelében legyen a mozgáskorlátozott személyek részére kialakított gépkocsi-parkolóhely.

Hiába vannak azonban ennek megfelelő módon kialakítva az egyes szavazóhelyiségek, ha a választópolgár a mozgásban olyan mértékben korlátozott, hogy nem képes arra, hogy elmenjen szavazni az adott szavazóhelyiségbe. Ebben az esetben a választópolgárnak lehetősége van arra, hogy mozgóurnás szavazást kérjen. Ezt megteheti a szavazás napja előtt a települési jegyzőhöz intézett kérelemmel, a szavazás napján pedig kérheti a szavazatszámláló bizottságtól.

A fogyatékosok jogairól szóló törvény szerint a kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit. A fogyatékos személy pontosan fogyatékossága miatt nehezebben jut információkhoz, vagy a mások által hozzáférhető információ számára nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető. Ezért kell kiemelni a közérdekű és a mindennapi élethez szükséges információkhoz való hozzájutás biztosítását, mivel ennek hiányában jogaiban korlátozott lesz.

Ilyen közérdekű információnak számítanak azok az információk, melyek ahhoz szükségesek, hogy a választópolgárok az Alkotmányban foglalt választói jogosultságukkal élhessenek. Az ezekhez való hozzájutást segítik a választási eljárásról szóló törvény egyes szabályai:

- A szavazatszámláló bizottság szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját. (67. §)

- A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. (67. §)

- A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti. (68. §)

Végül nagyon fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27. §-a jogi eszközt ad a fogyatékos személyek kezébe arra az esetre, ha ezen törvényben foglalt jogaik sérülnének:

„Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók.”