A FOGYATÉKKAL ÉLŐ EMBEREK ALKOTMÁNYOS 
ALAPJOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE HAZÁNKBAN

Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az alaptörvénynek már az első fejezete (Általános Rendelkezések) említést tesz a rászorulók megsegítésének állami kötelezettségeiről. A rendelkezéshez fűzött indokolás is tartalmazza, hogy ez nem jelenti azt, hogy kizárólag az állam gondoskodhat a balesetet szenvedett, idős, beteg, rokkant személyekről, ahogy erre más számos – de korántsem elegendő – példa is felhozható. Az állami feladattá tétel azonban kiemeli az állami tevékenység humanitárius oldalának elengedhetetlenségét is.

Ha sorra vesszük az Alkotmányban deklarált alapvető jogokat, könnyen belátható, hogy a fogyatékkal élő emberek számára ezek érvényesítése különösen nehéz, sokszor lehetetlen és az állam kötelezettsége az, hogy számukra a jogérvényesítés feltételeit megteremtse.

A fogyatékos emberek esetében majdnem minden alapvető jog érvényesíthetősége pozitív diszkriminációt igényel. Vegyük sorra azokat, amelyek kiteljesüléséhez hazánkban még számos feltétel hiányzik:

- Minden embernek joga van az élethez és emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni [Alkotmány, 54. §];

- Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges [Alkotmány, 67. § (1)];

- Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá, hogy rátermettségének, képességének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen [Alkotmány, 70. § (4)];

- A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez [Alkotmány, 70/D. §];

- A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot [Alkotmány,. 70/F. §]

Jogrendszerünknek számos eleme van, amely az emberi, állampolgári jogok, a jogegyenlőség érvényesülését a fogyatékos emberek számára speciális szabályokkal, intézményekkel biztosítja.

Az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését szolgálják például az egyes jogágak speciális anyagi- és eljárási szabályai, köztük is külön megemlítve a választási eljárási szabályokat.

A jogrendszerben meglehetősen szétszórt és eltérő fajsúlyú szabályokat találunk e speciális társadalmi csoportnak a gazdasági, szociális és kulturális jogai érvényesítésének biztosítására.

E jogok persze még az egészséges polgártársaink számára is sok vonatkozásban deklarációk, a súlyosan fogyatékos emberek számára azonban kizárólag és kifejezett pozitív diszkrimináció alkalmazásával biztosíthatók.

Jogszabályaink fokozatosan, folyamatosan egészülnek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek többletfeltételeket biztosítanak fogyatékos embertársaink részére ahhoz, hogy egyenjogúságuk valóban teljesüljön.