3.2.4 A szavazás szavazóköri eredménye
A választások tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, s a bizottság együttesen számlálja meg a szavazatokat, töltse ki és írja alá a jegyzőkönyvet s mindaddig együtt maradjon, amíg a jegyzőkönyvek ellenőrzése be nem fejeződött.
3.2.4.1 A szavazatszámlálást megelőző feladatok
A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. Egyúttal elcsomagolja a fel nem használt borítékokat is.
FIGYELEM!
Az urnákat nem lehet kibontani míg a fel nem használt és rontott szavazólapok kötegelése meg nem történt!
A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről.
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság három csoportot képez az urnából kivett szavazólapokból
- érvényes szavazólapok
- érvénytelen szavazólapok
- vitatott érvényességű szavazólapok (ha vannak ilyenek)
3.2.4.2. Az érvénytelen szavazatok számának megállapítása
Érvénytelen a szavazat ha a szavazó:
- szavazatát bélyegző nélküli szavazólapon adta le
- egynél több jelöltre, listára szavazott
- egy jelöltre illetve listára sem szavazott
- nem lehet megállapítani kire adta a szavazatát
- kiesett jelöltre szavazott
- nem a jelölt, jelölő szervezet neve feletti vagy melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy x) szavazott
- toll helyett ceruzát használt
Érvénytelenek a felsorolt okból érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapok.
A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat – az érvényes szavazólapok megszámlálása előtt – összeszámlálja. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. Külön-külön kötegbe foglalja az egyéni választókerületi és a területi listás érvénytelen szavazólapokat és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.
FIGYELEM!
A számlálás eredményeként a bizottság megállapítja és rögzíti az érvénytelen szavazatok számát!
A vitatott érvényességű szavazólapokról a bizottság ekkor még nem dönt, csupán megszámlálja és e minőségük megjelölésével külön kötegeli azokat.
3.2.4.3. Az érvényes szavazatok számának megállapítása
Érvényesen szavazni csak hivatalos (lepecsételt) szavazólapon lehet a jelölt neve melletti, illetve a lista feletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal.
Amennyiben a szavazó akarata a két egymást metsző vonalnak az erre szolgáló körben való elhelyezéséből egyértelműen megállapítható, a szavazatot érvényesnek kell tekinteni akkor is, ha például a szavazólapon a listán belül a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a listáról a jelölt nevét kihúzták, illetőleg a listához nevet hozzáírtak. Az ilyen módosításokat épp úgy figyelmen kívül kell hagyni, mint a választópolgár által a szavazólapra esetleg ráírt megjegyzéseket.
Az érvényes szavazatok megszámlálása során először az egyéni képviselői
választókerületben induló jelöltekre vonatkozó szavazólapokat, majd a területi listákra leadott szavazatokat számolják meg. Ennek módja a
jelöltenkénti, illetve listánkénti csoportosítás. Azonos csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyeken
azonos jelölt melletti, illetve lista feletti körben szerepel a két egymást metsző vonal.
Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek kell nyilvánítani.
3.2.4.4. Az adatlapok kitöltése
Adatlapot kell kiállítani az egyéni választókerületi és a területi listás választás eredményéről (6. és 7. számú nyomtatványminta)
Az adatlapoknak a választók nyilvántartására vonatkozó fejrovatát a névjegyzék és a visszautasítottak jegyzéke alapján kell kitölteni, majd ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést.
– a D rovatba beírt szám egyenlő az A és B rovatokba beírt számok összegének a C rovatba beírt számmal csökkentett értékével.
– Az E rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma.
– Az F rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket illetőleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt.
Ezt követően kell kitölteni a H rovatot: H=G-F. Amennyiben ennek értéke nulla vagy negatív, úgy a bizottságnak ezzel nincs további feladata.
Előfordulhat az az eset is, amikor az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H értéke pozitív).
Ebben az esetben a többlet erejéig a következő módosításokat kell elvégezni:
• minden jelölttől, listától le kell vonni a többlettel egyező számú érvényes szavazatot, (de a jelölt, lista szavazatainak száma nem lehet kevesebb mint 0)
• az érvényes szavazatok számát (J rovat) ezek összegével csökkenteni kell, míg az érvénytelen szavazatok számát (I rovat) ugyanennyivel meg kell növelni,
A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
Az adatlapokat – a számszaki összefüggést vizsgálva – kitöltés után ellenőrizni kell:
G rovatba beírt szám egyenlő I, J, K rovatokba beírt számok összegével (G=I+J+K).
Az adatlapot a jegyzőkönyvvezető tölti ki és írja alá, majd a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba. Az adatlapok továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet.
Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:
Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. A felsoroltakat azonosítónak kell tekinteni és ellenőrizni kell egyezőségüket. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.
Az adatlap kitöltése és továbbítása megelőzi a jegyzőkönyv kitöltését és továbbítását.
3.2.4.5. Döntés a vitatott szavazólapokról
A szavazatszámláló bizottság ezt követően először a vitatott szavazólapokról dönt. A bizottság elnöke (távollétében helyettese)
haladéktalanul rendeljen el szavazást, s a bizottság – szótöbbséggel – azonnal döntsön arról, érvényesnek vagy érvénytelennek minősíti az ilyen szavazólapot.
Az érvénytelen szavazólapokat tartalmazó köteget megbontani tilos. Az utóbb érvénytelennek minősített –vitatott– szavazólapokat a bizottság külön kötegbe helyezi e minőségüket feltüntetve.
3.2.4.6. Szavazatok újraszámlálása
A törvény értelmében ismételten meg kell számolni az egyéni jelöltekre és listákra leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat, ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt vagy lista érvényes szavazatai közötti különbség
– kisebb, mint az összes jelöltre vagy listára leadott érvényes szavazatok 1 %-a,
– kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma.
Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
Az érvényes szavazólapokat jelöltenként, jelölő szervezetenként kötegelni kell. A kötegekre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. A kötegeket úgy kell lezárni és pecséttel ellátni, hogy azokból a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát is.
3.2.4.7. A szavazóköri jegyzőkönyvek kitöltése
A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be. A
bizottság kétféle jegyzőkönyvet állít ki. Az egyik az egyéni választókerület, a másik a területi listás (megyei-fővárosi) választókerület szavazóköri eredményének megállapítására szolgál. A jegyzőkönyvek mintáit a mellékletben közöljük. (8.- 9. sz nyomtatványminta) Ez fiktív adatokkal kitöltve gyakorlási segédletként is szolgálhat.
A jegyzőkönyvet csak tollal lehet kitölteni!
Először az egyéni, majd a területi választókerület szavazási jegyzőkönyvének kiállítása történik meg.
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki, mivel ez köztisztviselői feladat.
Jogszabályban előírt kötelezettségének azonban csak úgy tud eleget tenni, ha a szavazatszámláló bizottsággal együttműködik. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.
Külön felhívjuk a figyelmet azoknak a mellőzhetetlen számszaki és logikai egyezőségeknek a szükségességére, melyekre a jegyzőkönyvek az egyes hasábokat illetően nyomatékosan utalnak.
Csak azok a jegyzőkönyvek tekinthetők jogilag, számszakilag és logikailag jól kitöltöttnek, amelyekben minden rovatba és hasábba bekerülnek a szükséges adatok, az előírt – könnyen ellenőrizhető – összefüggések is helyesek az egyes számszerű adatok között, tartalmazzák az aláírásokat és mindazokat a mellékleteket, melyeknek előírt a csatolása.
A fenti követelmények maradéktalan érvényesítése nemcsak a szavazatszámláló bizottság pontos munkavégzésének kifejeződése, hanem
feltétele annak, hogy törvényesen és a választói akarattal mindenben egyezően kerüljön sor az egyéni választókerületi, a területi listás választás eredményének megállapítására, s ezek alapján az országos pártlisták kompenzációs mandátumának kiosztására. Nagy nyomatékkal kell hangsúlyozni, hogy hibátlan szavazóköri jegyzőkönyvek nélkül mindez nem lehetséges.
A választás tisztaságához és a hatóságként működő szavazatszámláló bizottságokba vetett bizalomhoz fűződő közérdek is indokolja, hogy
a pártok és független jelöltek képviselőinek csak minden szempontból hibátlan jegyzőkönyvet szabad átadni.
Az egyéni és listás jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Ezek egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság –
kérésre – átadja a jelöltek jelenlévő képviselőinek.
Amennyiben a szavazókörben másolásra nincs lehetőség, a jegyzőkönyvi másolatok elkészítésére – a helyi választási irodában kerülhet sor. A másolatokat minden esetben a szavazatszámláló bizottság elnöke hitelesíti. (aláírással és bélyegzővel látja el)
A szavazás lebonyolításának és az eredmény megállapításának kérdéseivel foglalkozó ismertetést még két lényeges követelmény közreadásával zárjuk.
a) A Ve. 6. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok, tények nem titkosíthatók. A Vjt. 3. § ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a választójog gyakorlása a
választópolgár szabad elhatározásán alapul. A titkosítási tilalmat tehát nem lehet úgy felfogni, hogy bárki utánanézhet a névjegyzékben annak, ki élt és ki nem élt választójogával.
Ebből következően: A szavazatszámláló bizottság – de bármely más választási szerv – sem adhat senkinek információt vagy tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott és ki nem.
b) Ebben a Tájékoztatóban is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szavazás napján a választás befejezése előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos. Ilyen nem is állhat a bizottság rendelkezésére, hiszen az urnákat csak a szavazás lezárását követően (1900 óra után) lehet felbontani.
Nem minősül ugyanakkor választási részeredménynek a választás hangulatáról, az esetleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben – számszerűen – hányan adták le szavazatukat.