A Legfelsőbb Bíróság végzése a 19/1999. (IX. 18.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában
Kv.I.29.261/1999/1. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. N. G. ügyvéd által képviselt Országos Örmény Önkormányzat (Budapest IX., Soroksári út 3/A.) kérelmezőnek, az Országos Választási Bizottság 1999. szeptember 18-án kelt 19/1999. (IX. 18.) OVB határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelme tárgyában az alul megjelölt napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
végzést:
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 19/1999. (IX. 18.) számú határozata /2/ bekezdésében foglalt rendelkezést, mely szerint: "az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a megüresedett mandátumok betöltésére az 1999. január 3-ai elektori gyűlésen a soron következő legtöbb szavazatot kapott jelöltek jogosultak, amennyiben a mandátumot elfogadják." megsemmisíti.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
INDOKOLÁS
Az Országos Választási Bizottság 1999. szeptember 18-án kelt 19/1999. (IX. 18.) számú határozatában megállapította, hogy az Országos Örmény Önkormányzat közgyűlésébe 1999. január 3-án megválasztott három képviselő megbízatása – lemondásuk miatt – megszűnt.
A határozat /2/ bekezdése szerint: "az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a megüresedett mandátumok betöltésére az 1999. január 3-ai elektori gyűlésen a soron következő legtöbb szavazatot kapott jelöltek jogosultak, amennyiben a mandátumot elfogadják."
Az Országos Örmény Önkormányzat e határozat /2/ bekezdésében foglalt rendelkezése ellen kifogást nyújtott be. A kifogás szerint az Országos Választási Bizottság döntése meghozatala során a. törvény alapján nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy az Országos Örmény Önkormányzat közgyűlésébe új tagoknak mandátum kiadásáról döntsön.
A jogorvoslati kérelem alapos.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 34. §-a szerint: az országos önkormányzat közgyűlésének tagjait saját körükből az elektorok, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.
Az Országos Választási Bizottság a kifogásolt határozati rendelkezését e fenti jogszabályhelyre alapította.
E jogszabályhely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján az Országos Választási Bizottság a megüresedett mandátumok betöltésére hatáskörrel rendelkezne.
A Legfelsőbb Bíróság ennek alapján megállapította, hogy az Országos Választási Bizottság törvényi felhatalmazás hiányában hozott határozati rendelkezése – melyet a jogorvoslati kérelem keretei között bírált felül – törvénysértő, ezért azt a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Vjt.) 79. § (1) bekezdés b) pontja és 80. § (4) bekezdése alapján megsemmisítette.
A kifogásolt 19/1999. (IX. 18.) OVB határozat rendelkező részének /3/ bekezdésében foglaltak a /2/ bekezdés megsemmisítésével oka fogyottá vált.
Budapest, 1999. szeptember 22.
Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bír