1993. évi LXXVII. törvény

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

(kivonatos közlés)

III. Fejezet
A kisebbségek közösségi jogai

17. §

A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

IV. Fejezet
A kisebbségek önkormányzatai

21. §

(1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a Fõváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A fõvárosban közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat alakítható.

(2) A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselõvé választásáról az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény rendelkezik.

22. §

(1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselõk több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.

(2) Ha az önkormányzati testület képviselõinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselõk kisebbségenként legalább 3 fõs helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.

23. §

(1) Az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51–54. §-aiban foglaltaknak megfelelõen a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat).

(2) A közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fõ, 1300 lakos feletti településen – beleértve a fõvárosi kerületet is – 5 fõ, a fõvárosban 9 fõ.

(3) A közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat – e testület többségének döntésével meghatározott szabályok szerint – maga választja meg a vezetõit.

(4) A közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatnak az a tagja, aki nem önkormányzati képviselõ, az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51–54. §-ai szerinti választással csak a közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjává válik.

(5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatot, illetõleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövõ helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.

Az országos kisebbségi önkormányzat

31. §

(1) Az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvény szabályai szerint hozható létre.

(2) Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselõ, akit kisebbségi képviselõként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõ, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselõ-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselõje vagy szószólója, illetõleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élõ – magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló – három választópolgár kezdeményezheti.

(3) Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell összehívni.

32. §

(1) A választói gyûlést a helyi választási bizottság hívja össze. Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkezõ választópolgárok vehetnek részt. A gyûlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A választói gyûlést a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának napjától számított 60 napon belül kell megtartani. A helyi választási bizottság a választói gyûlést kezdeményezõ választópolgárok [31. § (3) bek.] egy közös megbízottjával kiegészül az elektori választás idõtartamára. A közös megbízott kizárólag az adott kisebbség választói gyûlésével kapcsolatos ügyekben jogosult részt venni a helyi választási bizottság tevékenységében.

(3) Az elektor megválasztására a településen élõ ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyûlése a jogosult. A választói gyûlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fõ megjelent. A résztvevõk nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerû többséggel döntenek az elektor megválasztásáról.

(4) Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat.

(5) Annak tényét, hogy a választásban csak a településen választójoggal rendelkezõ választópolgárok vettek részt, a helyi választási bizottság a helyi jegyzõ által összeállított névjegyzék alapján ellenõrzi.

33. §

(1) Az elektori gyûléseket követõen a helyi választási bizottságok 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal az elektorválasztó gyûléseken megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.

(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 60 napon belüli idõpontra összehívja az elektorok gyûlését, feltéve, hogy az elektorok száma eléri a 14 fõt. A megválasztható képviselõk száma [63. § (3) bek.] nem érheti el a jelenlévõ elektorok számát.

(3) Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat.

34. §

Az országos önkormányzat közgyûlésének tagjait saját körükbõl az elektorok a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelõ alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.

IX. Fejezet
Záró rendelkezések

61. §

(4) a) A fõvárosi kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden kerületi önkormányzati képviselõ, akit kisebbségi képviselõként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselõ, valamint a külön erre a célra választott elektorok.

b) Amennyiben valamely kisebbségnek egyetlen kerületben sem jön létre kisebbségi önkormányzata, úgy a magát az adott kisebbséghez tartozónak valló és a fõvárosban lakóhellyel rendelkezõ 10 választópolgár kezdeményezésére választói gyûlést kell összehívni. A választói gyûlésen – a Nek. tv. 31–34. §-aiban foglaltak szerint – kislistán 9 képviselõt választanak. A választás érvényes, ha a választói gyûlés fõvárosi lakóhellyel rendelkezõ résztvevõi közül a kislistára legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. A megválasztott kisebbségi képviselõk egyben ellátják az adott kisebbség országos önkormányzatának választásán az elektorok feladatait.

63. §

(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) Az elsõ alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyûlése tagjainak számát és összehívott elektorok gyûlése határozza meg 13 és 53 fõ között.

1. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

Helyi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezésének mintája

Helyi Választási Bizottság részére

................................... település neve

A kezdeményezõ nyilatkozata arról, hogy

választójoggal rendelkezik, továbbá melyik

kisebbséghez tartozónak vallja magát

.........................................

saját kezû aláírás

 

Dátum: 19....... év .......................... hónap .......... nap.