6.

JOGORVOSLATOK

6.1. A jogorvoslatok általános szabályai

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a jogorvoslatok két formáját különbözteti meg: a kifogást és a panaszt. A két jogorvoslati eszközt a jogorvoslat tárgyát képező sérelem forrása különbözteti meg:

- panasszal a választási eljárásban érintett szervek, személyek tevékenységével szemben lehet élni (pl. kampánycsend megsértése).
- kifogással pedig a választási szervek döntései ellen (pl. választópolgár visszautasítása, panasz elbírálása),

Közös elem, hogy mindkét jogorvoslati eszköz csak törvénysértés vélelmezése esetén terjeszthető elő. A puszta érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslatot. A törvény a két jogorvoslati eszközt összefoglalóan kifogásnak nevezi.

6.2. A jogorvoslati fórumok

A jogorvoslatok általános szabályai szerint a választási jogorvoslat - az OVB-nek nem fellebbviteli fórumként hozott döntése elleni jogorvoslat kivételével - kétfokú, első fokon választási bizottság, másodfokon bíróság jár el. A választási eljárás jogorvoslati fórumai a következők:

- a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott kifogásról az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi vagy területi választási bizottság dönt. Az eljáró fórumot az határozza meg, hogy a kifogásolt döntés az egyéni választókerületi vagy a listás szavazással összefüggésben született. A szavazatszámláló bizottságokkal egy tekintet alá esnek az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottságok döntései (első fok).
- Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt (első fok).
- A területi választási bizottságnak nem fellebbviteli fórumként hozott döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt (első fok).
- Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak, illetőleg a területi választási bizottságnak fellebbviteli fórumként hozott döntései ellen benyújtott kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt (másodfok).
- Az Országos Választási Bizottságnak bármely ügyben hozott döntése ellen benyújtott kifogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt. A Legfelsőbb Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

6.3. A kifogás benyújtása

A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, az egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell benyújtani. A panaszt és a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást a választási bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

A választási bizottság a beérkezett kifogást az ügyhöz kapcsolódó iratokkal együtt legkésőbb a beérkezését követő napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz, illetőleg bírósághoz. A kifogást elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A választási bizottság a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. Ebben az esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a személyes nyilatkozattételt.

A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság képviselőjét, illetőleg a kifogás előterjesztőjét meghallgathatja. A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak helyt adó döntéssel a törvénysértő döntést megváltoztathatja. Másik lehetőség, hogy a törvénysértő döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti.

A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

6.4. A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat

A jogorvoslat általános szabályait a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslati eljárásokban az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak (OEVB vagy TVB) a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. 
A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen tehát nem lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő voltára alapozni.

A választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogás alapja a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltán kívül az lehet, ha a választási bizottság (OEVB vagy TVB) a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás szabályait megsértette.

Az eredményt megállapító döntés elleni kifogás benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidők lényegesen szűkebbek, mint az egyéb kifogások esetében. Itt a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.

A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.