2. Kérdések és válaszok az országgyűlési képviselő választással kapcsolatban
KI JOGOSULT RÉSZT VENNI AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOKON?
A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az országgyűlési képviselő választásokon választó és választható.
Nincs választójoga annak, aki:
- cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll jogerős bírósági ítélet alapján;
- a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
- szabadságvesztés büntetését tölti;
- büntető eljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.
Akadályoztatva van szavazati joga gyakorlásában az a magyar állampolgár, aki - noha választójogosult - a szavazás napján külföldön tartózkodik.
MIRE SZOLGÁL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOKON VÁLASZTÓJOGGAL RENDELKEZŐK NYILVÁNTARTÁSA (NÉVJEGYZÉK)?
A névjegyzék olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országgyűlési képviselő választásokon szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni azokat, akik választási csalásra készülnek (többször kívánnak szavazni).
MI CÉLT SZOLGÁL AZ ÉRTESÍTŐ (KOPOGTATÓCÉDULA)?
A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő hívja fel a választópolgár figyelmét az országgyűlési képviselő választásokra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz az országgyűlési képviselő választások kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt a szavazás napján célszerű magunkkal vinni, meggyorsítja a szavazatszámláló bizottság munkáját. A szavazásnak azonban nem feltétele.
Szavazni csak személyesen lehet, a következő igazolvány(ok) bemutatásával:
- a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy
- lakcímigazolvány és - személyazonosító igazolvány vagy
ˇ útlevél vagy
ˇ 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély vagy
ˇ sorkatona esetén katonakönyv
Az értesítőt a köznyelv "kopogtatócédulának" nevezi. A választási iroda kopogtat a polgár lakásának ajtaján: a választást kitűzték, tessék jönni választani.
MELYEK A SZAVAZÓKÖRÖK KIALAKÍTÁSÁNAK FŐBB SZABÁLYAI?
A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a települési jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazóhelyiség az egy szavazókörben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből (kopogtatócédulából) szereznek tudomást.
HOGYAN SZAVAZHAT A SZAVAZÁS NAPJÁN LAKÓHELYÉTŐL TÁVOL LEVŐ VÁLASZTÓPOLGÁR?
Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol - de Magyarországon - van, ha kíván azon a településen szavazhat, ahol a választás napján tartózkodik, feltéve, hogy a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetője által kiadott Igazolással kéri azon település helyi választási irodájának vezetőjétől a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik.
Az Igazolást - mindkét fordulóra vonatkozóan - személyesen vagy meghatalmazott útján az első fordulót megelőző második napon 16.00 óráig lehet kérni. Az Igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az a polgármesteri hivatalba az első fordulót megelőző 5. napig megérkezik.
A választópolgár a kérelem előterjesztése során, illetőleg a levélben az Igazolás kiadásához a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, illetőleg annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik köteles közölni, továbbá azt, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.
RÉSZT VEHETNEK-E AZ ORSZÁGOS KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOKON A HAJLÉKTALANOK?
A választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, ennek hiányában tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben tehát minden választópolgár - így a hajléktalanok is - a személyi igazolványukban szereplő lakcím szerinti szavazókörben szavazhatnak.
Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakcímmel - lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel -, a szavazás napja előtt lakóhelyet kell létesítenie. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a semmilyen szálláshellyel nem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyként azt a települést (fővárosi kerületet) jegyezzék be a lakcímigazolványba igazolványába, ahol szokásosan megtalálható.
Két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol az olyan választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több választókerület van a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.
HOGYAN SZAVAZHATNAK A VAKOK ÉS A MOZGÁSSÉRÜLTEK?
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazólapot. Egyedi kérelem esetén pedig a területileg illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében mozgóurnával felkeresi.
MILYEN VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDNEK KÖZRE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOKNÁL?
Az országgyűlési képviselők választásán az alábbi választási bizottságok működnek közre:
- szavazatszámláló bizottság
- az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság
- országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
- területi választási bizottság
- Országos Választási Bizottság
KIKBŐL ÁLLNAK A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOKON?
A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a választókerületben jelöltet vagy listát állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak. Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot, annak feladatait a helyi választási bizottság látja el.
A választott tagokat a szavazatszámláló bizottságok esetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság és a területi választási bizottság esetében a fővárosi, megyei közgyűlés, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés választja meg. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.
KI NEM LEHET TAGJA A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGNAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOK SORÁN?
A megbízott tagok kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.
A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek (pl. OEVB-TVB, illetve TVB-OVB), nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
MILYEN JOGORVOSLATTAL LEHET ÉLNI A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG TAGJÁNAK MEGVÁLASZTÁSA ELLEN?
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 23. § értelmében a szavazatszámláló bizottság és az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság választott tagjait a települési önkormányzat, a területi választási bizottság választott tagjait a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg. Abban az esetben, ha valamely tag megválasztása ellen a Ve. 77. § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenséget nehezményező panasz érkezik, a panaszról - értsd: tagjának összeférhetetlenségéről - a Ve. 26. § (4) bekezdés b) pontja alapján az érintett választási bizottság dönt. A választási bizottságnak a panaszt elbíráló döntése ellen a Ve. 77. § (2) bekezdése szerinti kifogásnak van helye.
MILYEN FELADATOKAT LÁTNAK EL A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK?
A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig. A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik a jelölteket és a listákat, jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás választókerületi eredményét. Elbírálják a választás eredménye elleni kifogásokat. Ezt követően a különböző választási bizottságok adják ki az egyes képviselőknek a megbízólevelet.
A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási szervet az elnök képviseli.
KI VEHET RÉSZT A SZAVAZATSZÁMLÁLÁSBAN?
A szavazatszámlálás munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.
KI LEHET JELEN A SZAVAZATSZÁMLÁLÁSNÁL?
A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.
MILYEN FELTÉTELEKKEL VÉGEZHETŐ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSOK NAPJÁN?
A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében az országgyűlési képviselő választások napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:
- csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
- a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be,
- a közvélemény-kutatók a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg,
- a közvélemény-kutatás eredménye (részeredménye) a szavazás ideje alatt nem hozható nyilvánosságra.
A fenti szabályok megtartásával az országgyűlési képviselő választás napján is végezhető közvélemény-kutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény-kutatónak adott válaszok a parlamenti választások eredményét nem befolyásolják.
Indokolt, hogy a közvélemény-kutatást végző szervek a választás napja előtt ilyen jellegű tevékenységükről tájékoztassák a választási bizottságokat, irodákat.
HOGYAN VÁLASZTJUK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKET?
Az országgyűlési képviselők száma összesen 386.
A választópolgárok 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 152 országgyűlési képviselőt megyei, fővárosi választókerületben listán választanak.
Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátum kerül kiosztásra.
HOGYAN JELÖLJÜK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKET?
Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek - amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló törvény rendelkezéseinek - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. A jelöléshez legalább 750 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban a választókerületben, ahol lakóhelye van.
Területi listán a pártok jelölhetnek. Területi listát az a párt állíthat, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben listát állított. A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listát, közös területi listák alapján közös országos listát is állíthatnak.
HOGYAN ÁLLAPÍTJÁK MEG A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉT?
Egyéni választókerület
A választópolgár egy jelöltre szavazhat az egyéni választókerületben. Az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha nem szavazott az első fordulóban a választópolgároknak több mint a fele - azaz érvénytelen volt a választási forduló - akkor a második fordulóban mindazon jelöltek indulhatnak, akik az elsőben és képviselő az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
Ha az első fordulóban ugyan a választópolgárok több mint a fele szavazott, de senki sem kapta meg az érvényes szavazatok felét - azaz a forduló eredménytelen volt - a második fordulóban azok indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább a 15%-át megkapták, ha nincs 3 ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért 3 jelölt indulhat. Országgyűlési képviselő az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta feltéve, hogy a választópolgárok több mint 25%-a elment szavazni.
Területi választókerület
A választópolgár csak egy listára szavazhat. A területi választókerületben a pártok listának jelöltjeire leadott szavazatok arányában - a törvényben előírt számítási mód alapján - a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. Ha az első forduló érvénytelen, akkor a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott mandátumok arányában - a törvényben leírt számítási mód alapján - jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott.
Országos lista
A jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.
Töredékszavazat:
- egyéni választókerületben a pártjelöltekre leadott, mandátumot nem szerzett szavazatok
- területi választókerületben a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendők
Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek arra az országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító párt állított.
A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok szerinti országos listára.